Nagy Zoltán Mihálynak, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának A sátán fattya című regényének színpadi adaptációja Árkosi Árpád rendezésében látható a Kamaraszínházában november 13-án, 18 órai kezdettel. A sátán fattya – a kortárs, modern, közösségi magyar sorsirodalom egyik legkiemelkedőbb, időtálló alkotása, műfajteremtő regényremeke, amely kimondja a kimondhatatlant, és siratóénekszerűségével a megmaradás kárpátaljai parancsát sugallja, demonstrálja. Látni és emlékezni tanít, a magyar megmaradás alapkérdéseire felel. A sátán fattya című mű, az újabb kárpátaljai irodalomnak a legjelentősebb alkotása. A főszereplő Tóth Eszter a megszálló orosz katonáktól megerőszakolt, meggyalázott és így tönkretett életű hősnő előadásmódja sok egyéb vonatkoztatást is lehetővé tesz. A jóvátehetetlen megaláztatás totalitása Tóth Eszter sorsában az ártatlanként hordozott bűnhődés poklától a még teljesebb katasztrófák sötét kilátástalanságáig, gyásztól gyászig, a félelem és rettegés enyhíthetetlenségétől az elviselhetetlenség tébolyáig terjed.
GYULAI HÍRLAP • Fodor György • KULTÚRA • 2021. október 24. 16:19 A Sátán fattya A Zanotta Art Egyesület előadását láthatta a gyulai közönség Árkosi Árpád rendezésében Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba A Gyulai Várszínház Kamaratermében mutatta be a Zanotta Art Egyesület Nagy Zoltán Mihály A Sátán fattya című regényének monodramatikus változatát október 21-én. A rendezést a Gyulára rendszeresen visszajáró Árkosi Árpád vállalta. Elek Tibor színigazgató már 1996-ban felfigyelt a történetre (Fordulóponton: összegezés és újat kezdés. Nemzetiségi magyar irodalmak az ezredvégen kötet, 2000), lám, 20 év múlva elhozta a gyulai Várszínházba. Ezáltal traumatikus élmény kapott az a közönség, aki vette a fáradtságot, és ellátogatott erre a darabra. A Déryné Program hozzájárulásának köszönhetően mindössze 200 Ft-ért olyan erősen érzelmes előadást nézhettünk végig, amelytől tartósan elgondolkodom arról, hogy az ember mennyire aljasulhat le. Ugyanis Fekete Réka Thália (a darabban főszerepet játszó Tóth Eszter) olyan őszinte lélekkel adta át egy második világháborúban megerőszakolt kárpátaljai magyar lány passióját, hogy arról nem lehet nem könnyek között gondolkodni, beszélni, írni!
A főszerepben: Tarpai Viktória A Pesti Vigadóban mutatta be február 16-án a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Zsigmond Dezső A sátán fattya című nagyjátékfilmjét, amely a kárpátaljai magyarság sorsát, az 1944-ben Kárpátalján történt tragikus eseményeket, a málenkij robotot, a helyiek meghurcoltatását tárja elénk. A Nagy Zoltán Mihály azonos című művéből készült alkotás főhőse, a mindössze 16 esztendős Tóth Eszter megpróbáltatásait tárja a nézők elé megerőszakolásától a kiközösítésen át a családtagok elvesztéséig. A film elkészítését a Gulág Emlékbizottság mellett az MMA is támogatta, az alkotás társproducere Buglya Sándor volt. A mű egy szenvedéstörténet. A lány málenkij robotra hurcolt szeretteit szeretné meglátogatni a lágerben, amikor orosz katonák megerőszakolják. Terhesen tér haza falujába, ahol megalázzák és kiközösítik. Gyűlöli a gyermeket, aki szíve alatt hord, ám nagy keservvel, édesanyja unszolására mégis gondját viseli születése után. A sátán fattya szereplői, köztük a főbb szerepeket játszó Tarpai Viktória, Szűcs Nelli és Trill Zsolt kárpátaljai születésű színészek, akiknek nagyszülei személyesen élték át a több mint hetven évvel ezelőtti borzalmas világot.
Például még az Ungvári Filharmónia Bartók Béla tiszteletére szervezett legutóbbi koncertje is 90%-ban népdalok feldolgozásából állt, noha a világ elsősorban szimfonikus műveiről ismeri ezt a zeneszerzőt. Kell-e csodálkoznunk tehát azon, hogy a magyar közösség kulináris fesztiválokat szervez dalokkal és táncokkal, ugyanakkor nem siet népszerűsíteni egyik nagy írójának munkásságát? Abnormális, mert megmutatja, hogy mennyire gyenge az a támogatás, amelyet a nemzeti kisebbségek élveznek az ukrán állam és a megyei önkormányzat részéről. Minden normális országban már rég lennének külön költségvetési programok, amelyek lehetővé tennék a helyi magyarok számára, hogy ukrán pénzből Hazájukban – Ukrajnában – népszerűsítsék országukat, ideértve különböző fordítások finanszírozását és könyvek kiadását. A kárpátaljai magyarok Ukrajnában fizetnek adót, és joguk van ahhoz, hogy ezekből az adókból finanszírozzák kulturális szükségleteiket. Ha valóban Európa felé tartunk, akkor Ukrajna nemzeti kisebbségeinek az ukrán állam részéről való támogatottsága (nemcsak szóban, hanem anyagilag is) egy nagyon szükséges és régóta követelt lépés.
A Déryné Program kultúrstratégiai intézménye a Nemzeti Színház. kommunikáció: BRANDTAILOR honlap: