Mindehhez felkészülést nyújtanak a meghirdetett képzések részét képező gyakorlatok és gyakorlati kurzusok is. A képzésekről és a jelentkezésről részletes tájékoztatás kérhető a főiskola munkatársaitól a e-mail-címen vagy ITT. Forrás és fotó: Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Magyar Kurír
: +36 1 486 4414 Iroda: II. 205. Fogadóóra: előzetes megbeszélés szerint Gazdasági osztály E‑mail: gazdasagi. osztaly [at] Iroda: II. emelet 207. Fogadóóra: kedd, csütörtök: 9:00–12:00 szerda: 13:00–15. 00 Hétfőn és pénteken nincs fogadóóra, nincs pénztár! dr. Kutassy Jenő gazdasági igazgató Tel. : +36 1 486 4420 Iroda: II. emelet 208. Vörös Jánosné gazdasági ügyintéző E‑mail: voros. janosne [at] Tel. : +36 1 486 4417 Erdős Zsoltné Emőke Tanulmányi Osztály E‑mail: tanulmanyi. emelet 205. tanulmányi osztályvezető Döme Zsuzsanna képzési referens E‑mail: dome. zsuzsanna [at] Tel. : +36 1 486 4418 Endrődi Erik tanulmányi és Neptun-előadó Tel. : +36 1 486 4413, +36 30 171 8447 Jakó Judit tanulmányi előadó Kozma Melinda E‑mail: linda [at] Tel. : +36 1 486 4484 Hivatali idő: hétköznap 9:00–15:00 szerda: Zárva! Könyvtár E-mail: biblio [at] Iroda: II. emelet 201. Török Beáta könyvtárvezető Tel. : +36 1 486 4421 Iroda: III. Sapientia szerzetesi hittudományi főiskola. emelet 302. (bejárat: II. emelet 201. ) Flier Gergely könyvtáros E‑mail: rgely [at] Tel.
Kar betűkódja Képzési szint Munkarend Fin.
Arany János 1817 március 2-án született, Nagyszalontán. Apja kevés földdel és kis házzal bíró földmûves volt. A család súlyos tüdõbajjal volt megáldva, a nyolc gyerek közül csupán kettõ maradt életben (János és Sára). Érzékeny, félénk, visszahúzódó gyermek volt. Iskoláit 1823 és 1833 között végezte Nagyszalontán (segédtanítói állás), majd ezt követõen Debrecenben. Ezután Kisújszálláson egy évig segédtanító volt. Arany jános élet - Tananyagok. Tanulmányait 1835 tavaszán fejezte be Debrecenben, de érettségivel nem rendelkezett, viszont rengeteget olvasott (leginkább római alkotóktól). 1836 februárjában színésznek állt. Ezalatt anyja meghalt, apja pedig megvakult. Ezek hatására a bûntudattól vezérelve felhagyott a színészettel. 1836 õsze és 1839 januárja közt korrektor (rektorhelyettes) Szalontán (magyar és latin grammatika), 1839 elején lemondott róla. 1840 tavaszán másodjegyzõ lett. Ez biztosította a családalapítás lehetõségét, 1840-ben meg is házasodott. Feleségét az irodalomtörténeti könyvek Ercsey Julianna néven jegyzik (törvénytelen gyermek és egy évvel idõsebb Aranynál).
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ismerned kell Arany életútjának főbb állomásait Ismerned kell a Toldit Tudnod kell Arany és Petőfi költői barátságáról Ismerned kell az elbeszélő költemény műfaját Tudnod kell, mi a különbség az idilli, az elégikus és a szatirikus ábrázolásmód között Átismétled Arany életútjának legfontosabb állomásait Áttekintést kapsz Arany legfontosabb epikus műveiről Képes leszel bemutatni a Toldi estéjét Össze fogod tudni hasonlítani a Toldi-trilógia egyes darabjainak világszemléletét. Szerinted hétköznapi ember volt Arany János vagy zseni? A kérdést Ady Endre és Babits Mihály is feltette. Ady Petőfit, Babits Aranyt tartotta zseninek. Arany jános életrajz röviden. Arany hétköznapi ember volt. Példás férj, családapa, lelkiismeretes tanár és kötelességtudó hivatalnok. De zseni is. Csodagyerek volt, négyévesen már olvasott. Nem érettségizett, mégis az Akadémia főtitkára, korának egyik legelismertebb költője lett. Petőfi rajza Aranyról és Arany ehhez írt kommentárja két zseni közös munkája.
<< vissza Karnagy zenetanár, karvezető Budapesten születtem, 1955. március 28-án. Édesapám, néhai Arany Sándor közgazdasági végzettséggel könyvelőként dolgozott; édesanyám, Arany Sándorné, Latinovits Judit nyugdíjas könyvtáros. Három bátyám van. Nős vagyok, feleségem Ördög Mária zenetanár és karvezető, a Nyíregyházi Főiskola tanára. Arany János | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. A zenével való foglalatosság otthon vált természetessé számomra. Édesapám amatőr karvezetőként is tevékenykedett, s templomi énekkarában a család többi tagjával együtt kicsi gyermekkoromtól fogva én is minden héten énekeltem. A zenei általános iskola naponkénti énekórái, a kötelező karének-foglalkozások és a szintén kötelező hangszeres órák ezt a tevékenységet még szélesebb körűvé és intenzívebbé tették. A zenei pálya gondolatával már az elemi iskola befejeztekor foglalkoztam, mégis úgy döntöttünk, helyesebb elvégezni egy hagyományos gimnáziumot. A pesti középiskolából - ahol első gimnáziumi tanévemet töltöttem - a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumába viszont azért jelentkeztem át, mert az ott Berkesi Sándor karnagy-tanár vezetésével folyó zenei élet jó híre vonzott.
Időközben édesapja megvakult, és alig pár héttel hazaérkezése után édesanyja kolerának esett áldozatul. A sorozatos csapások és csalódások hatására feladta költői, művészi terveit és közpályára lépett: előbb segédtanító volt, majd 1840-től aljegyző Nagyszalontán, és hivatali munkája mellett gazdálkodott is. 1840-ben megházasodott: egy ügyvéd árváját, Ercsey Juliannát vette feleségül. Házasságukból két gyerek született: Juliska (1841) és László (1844). Arany János élete (1817-1882) -. A hivatali és családi gondok okozta fásultságból az 1842-ben Szalontára került egykori debreceni iskolatárs, a literátor Szilágyi István mozdította ki. Az ő ösztönzésére ismét művelni kezdte magát, a görög klasszikusokat tanulmányozta és angolul is megtanult, Fejlődésében a döntő lökést az 1845–47 közötti politikai események adták meg: a reformpolitika zsákutcába kerülése, a liberálisok és a konzervatívok marakodása felett érzett bosszúságában 1845-ben megírta Az elveszett alkotmány c. hexameteres szatirikus eposzát, amelyben merész iróniával állította pellengérre a korabeli megyei életet.
A trilógia középső részét Arany jóval később írta meg. A Toldi szerelme verses regény. Középpontjában már nem a nemzeti kérdés, hanem a személyiség problémája áll. A hamis szerep, az eljátszott boldogság bemutatása tragikus végkicsengésűvé teszi a művet. Végül egy rövid vázlat segít megjegyezni a legfontosabbakat Arany epikus műveivel kapcsolatban. Emlékszel? Toldi vagy nem Toldi? Neked melyik Toldi szimpatikusabb? Az ifjú szupermen, a szerelmét eljátszó "lúzer" vagy a szinte halottaiból feltámadó, mogorva nemzetmentő? Mindegyik ugyanaz a személy, csak különböző korokban és életkorokban. Pethőné Nagy Csilla: Irodalomkönyv 10. Korona Kiadó, Budapest, 2004. 402–418. o. Dr. Mohácsy Károly: Irodalom a középiskolák II. osztálya számára. Korona Kiadó, Budapest. Ötödik, javított kiadás. 262–275. o.
(Nagyszalonta, 1817. márc. 2. - Budapest, 1882. okt. 22. ): költő, műfordító, szerkesztő. Elszegényedett hajdú családból származott, szüleinek későn született, utolsó gyermeke. Korán megtanult olvasni, megismerkedett a Bibliával és a régi magyar ponyvairodalom divatos termékeivel. 1823-tól 1832-ig a nagyszalontai elemi iskolában és algimnáziumban tanult, elmélyedt a vallásos és klasszikus világi irodalomban. Több nyelven olvasott. Segédtanítóként próbált enyhíteni szülei szegénységén. 1833-ban Debrecenben "tógátus" diák, 1834-ben tanulmányait megszakítva Kisújszálláson ideiglenes tanítói állást vállalt. 1835-ben ismét Debrecenben tanult, festészettel, szobrászattal, zeneszerzéssel kísérletezett, sőt 1836 februárjában rövid időre színésznek szegődött. Ezt követően 1839-ig segédtanító a nagyszalontai gimnáziumban, később községi segédjegyző, majd 1840-től aljegyző. 1840-ben feleségül vette Ecsery Juliannát. 1842-ben a nagyszalontai gimnázium rektora lett. 1846-ban jelentek meg elbeszélései az Életképekben.
1848-ban Vas Gerebennel együtt szerk. -je és cikkírója volt a parasztság tájékoztatását szolgáló Nép Barátjának, 1848 őszén néhány hétig önkéntes nemzetőri szolgálatot teljesített, 1849 tavaszán pedig belügymin. -i fogalmazóként működött Debrecenben, majd Pesten. A másfél esztendős szabadságharc egész sor forradalmi hangú költemény megírására ihlette. A szabadságharc bukásával elvesztette szalontai állását és lakását, szinte elölről kellett kezdenie az életét. Egy ideig járási írnok volt, azután fél évig nevelő Geszten a Tisza családnál, majd 1851 őszén a nagykőrösi ref. gimn. tanára lett. Nagykőrösi éveire esik költészetének egyik csúcspontja. Lírai verseiben a vívódás hangja szólt, a nemzet jobbjainak 1849 utáni meghasonlottsága fejeződött ki általuk. Megszólalt ezekben a költeményekben a csüggedés, a kétely, a reménytelenség, de megszólalt a kötelességtudás s a helytállás erkölcsi parancsa is: a nemzet iránti felelősségérzet nem engedte, hogy úrrá legyen a kétségbeesés. Történelmi balladáiban a harcos múlt emlékét idézte: ébren tartotta velük a nemzeti öntudatot.