2012. március 1., csütörtök Nemes Nagy Ágnes: Hóesésben Ismét egy verebes versike került terítékre az óvó nénik és a kései havazás jóvoltából. Nemes Nagy Ágnes: Hóesésben Szakad a hó nagy csomókban, veréb mászkál lent a hóban. Veréb! Elment az eszed? Nemes Nagy Ágnes: Hóesésben » Virágot egy mosolyért vers. A hóesés betemet. Nem is ugrálsz, araszolsz, hóesésben vacakolsz. Fölfújtad a tolladat, ázott pamutgombolyag. Mi kell neked? Fatető. Fatető! Deszka madáretető. Bejegyezte: Kriszti dátum: 12:09 Címkék: vers Nincsenek megjegyzések: Megjegyzés küldése
Nemes Nagy Ágnes: Hóesésben 29 július 2009 Kategóriák: Versek állatokról Cimkék: állatok, hó, madarak, madáretető, tél, veréb, vers Megtekintések száma: 359 Szakad a hó nagy csomókban, Veréb mászkál lent a hóban. Veréb! Elment az eszed? A hóesés betemet! Nem is ugrálsz, araszolsz, Hóesésben vacakolsz. Fölfújtad a tolladat, Ázott pamutgombolyag. Nemes nagy ágnes versei hóesésben teljes film. Mi kell neked? Fatető! Fatető! Deszka madáretető. Kapcsolódó bejegyzések
PPT - Az ókori Róma művészete PowerPoint Presentation, free download - ID:4545508 Philips 50pus6704 12 teszt Mányoki úti uszoda Alulfagyasztós hűtő, CustomFlex ajtó, NoFrost - EN3855MFX | Electrolux Black mirror játékok Vers | Hóesésben Áron Magyar revolt Dr horváth péter ügyvéd
Vers a hétre – Petőfi Sándor: Minek nevezzelek? - Minek nevezzelek petőfi sandro magister Minek nevezzelek petőfi sandro botticelli Petőfi Sándor -Magyar vagyok | Vers videók Oldalak: 1 2 3 A szerelmes vers a vágy feszültségéből származik, és az ember nem szokott az után vágyódni, aki mellette van. " PETŐFI SÁNDOR: MINEK NEVEZZELEK? Minek nevezzelek, Ha a merengés alkonyában Szép szemeidnek esti-csillagát Bámulva nézik szemeim, Mikéntha most látnák először… E csillagot, Amelynek mindenik sugára A szerelemnek egy patakja, Mely lelkem tengerébe foly – Minek nevezzelek? Ha rám röpíted Tekinteted, Ezt a szelíd galambot, Amelynek minden tolla A békeség egy olajága, S amelynek érintése oly jó! Az első 4 versszakban Petőfi egy-egy lírai közhelynek ad új értelmet, minthogy a szerelmi költészet jól ismert metaforáiból indul ki (szem, száj, hang stb. ), de a képi síkot olyan részletesen kidolgozza, hogy nem tűnnek közhelynek, sőt, gazdagítja őket. Az 1. strófa azt a meghitt pillanatot írja le, amikor a szemek találkoznak és a vágy feltámad a férfiban.
Minek nevezzelek, Ha a merengés alkonyában Szép szemeidnek esti-csillagát Bámulva nézik szemeim, Mikéntha most látnák először... E csillagot, Amelynek mindenik sugára A szerelemnek egy patakja, Mely lelkem tengerébe foly – Minek nevezzelek? Minek nevezzelek, Ha rám röpíted Tekinteted, Ezt a szelíd galambot, Amelynek minden tolla A békeség egy olajága, S amelynek érintése oly jó! Mert lágyabb a selyemnél S a bölcső vánkosánál – Minek nevezzelek? Minek nevezzelek, Ha megzendűlnek hangjaid, E hangok, melyeket ha hallanának, A száraz téli fák, Zöld lombokat bocsátanának Azt gondolván, Hogy itt már a tavasz, Az ő régen várt megváltójok, Mert énekel a csalogány – Minek nevezzelek? Minek nevezzelek, Ha ajkaimhoz ér Ajkadnak lángoló rubintköve, S a csók tüzében összeolvad lelkünk, Mint hajnaltól a nappal és az éj, S eltűn előlem a világ, Eltűn előlem az idő, S minden rejtélyes üdvességeit Árasztja rám az örökkévalóság – Minek nevezzelek? Minek nevezzelek? Boldogságomnak édesanyja, Egy égberontott képzelet Tündérleánya, Legvakmerőbb reményimet Megszégyenítő ragyogó valóság, Lelkemnek egyedűli De egy világnál többet érő kincse, Édes szép ifju hitvesem, Minek nevezzelek?
Egy érzelmekkel teli szerelmes vers a méltán leghíresebb magyar költőtől. Forrás: Pixabay Minek nevezzelek, Ha a merengés alkonyában Szép szemeidnek esti-csillagát Bámulva nézik szemeim, Mikéntha most látnák először… E csillagot, Amelynek mindenik sugára A szerelemnek egy patakja, Mely lelkem tengerébe foly – Minek nevezzelek? Ha rám röpíted Tekinteted, Ezt a szelíd galambot, Amelynek minden tolla A békeség egy olajága, S amelynek érintése oly jó!
A csillag mint a szem metaforája közhely, viszont nagyon különleges kép bontakozik ki belőle: a tekintet sugarát Petőfi a szerelem patakjával azonosítja, amely a lelkébe folyik, s ezáltal a szerelem tengerét táplálja a lelkében. A 2. strófában a kacér, röpke pillantás szintén közhely, de Petőfi továbbépíti a képet egy bibliai metaforává (a galamb-metafora Noé galambja, bár a galamb Vénusz madara is, és erotikus képzeteket is kelthet). A 3. strófában feltűnő csalogány az éjszaka madara, így a szerelem szimbóluma. Hogy Júlia hangja a csalogányéhoz hasonló, az is közhelynek számított már Petőfi korában, agyonkoptatták ezt a metaforát, de Petőfi megint túlmegy a közhelyen: Júlia hangjának varázsereje van, életre kelti a természetet, tavaszi hangulatot ébreszt még télen is, hangjának hallatán kizöldülnek a fák, mert azt hiszik, itt a tavasz. A 4. versszakban a csókban összeolvadó lelkek képe is közhelyes (a csók a művészetben az egyesülés metaforája), itt az menti meg a képet, hogy Petőfi az öntudatlanság érzékletes leírását kapcsolja hozzá.