A módosított szabályok értelmében ugyanis leszármazók hiányában a túlélő házastárs az 1959-es Ptk. -val ellentétben nem az egész hagyatékot, hanem az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat örököli. A hagyaték többi része tekintetében, leszármazók hiányában a túlélő házastárs nem egyedül lesz állagörökös, ugyanis a hagyaték örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat meghaladó részének csak a felét fogja örökölni, a másik felét pedig az örökhagyó szülei örökölik fejenként egyenlő arányban. Az új Ptk. -hoz fűzött Kommentár e rendelkezés kapcsán kifejti, hogy a legfontosabb megfontolás ebben a tekintetben az, hogy az örökhagyó idős szülője támogatóját, adott esetben eltartóját is elveszíti gyermeke halálával. Házastárs öröklése: régen és most – D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.. Ennek megfelelően a szülő az örökrészét haszonélvezeti jog nélkül kapja meg, a túlélő házastársnak tehát nincs haszonélvezeti joga szülőket megillető törvényes örökrészen. A fentiek értelmében fontos szabály, hogy a túlélő házastárs csak leszármazó és szülő hiányában vagy kiesése esetén lesz egyedül törvényes állagörökös az egész hagyatékon.
Ezzel a kiskapuval elsősorban a szomszédos országok állampolgárai éltek, hiszen 2013 előtt a földvásárlás lehetősége számukra csak korlátozottan volt lehetséges. Majd következett 2014 és a jogalkotó radikális lépéssel kívánt elébe menni a zsebszerződések hatályba lépésének: egy törvénymódosítás alapján a "nem közeli hozzátartozók" között szerződéssel alapított haszonélvezeti jog – mindenfajta kompenzáció nélkül – 2014. május 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnt. A törléseket a zsebszerződések elleni küzdelem részeként hajtották végre, de az Európai Bíróság ezt később az uniós jogrenddel ellentétesnek nyilvánította. Az uniós bírósági döntések alapján Magyarország köteles biztosítani a 2014 óta törölt haszonélvezetek visszajegyzését, az Európai Bíróság szerint ezzel is orvosolva – a meggyőződésem szerint – rosszhiszemű ügyeskedők "jogsérelmét". Egy nemrég benyújtott törvényjavaslat alapján azonban ne számítsunk nagy változásokra, hiszen ha a földterület tulajdonjogát időközben harmadik személy jóhiszeműen szerezte meg, úgy nincs helye a haszonélvezeti jog visszajegyzésének.
Szerző(k): Dr. Zalavári György LL. M. | 2017. 08. 24 | Ingatlan A földforgalmi törvény számos korlátot állít fel mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: termőföld) megszerzésére vonatkozóan, azonban az öröklés főszabály szerint nem esik korlátozás alá. Földet törvényes öröklés útján bármely természetes személy (állampolgárságra tekintet nélkül), korlátozás nélkül szerezhet (törvényes öröklés nem egyenlő a végrendeleti örökléssel, lásd később). Törvényes öröklés esetén a jogszabály által meghatározott szerzési korlátokat sem kell alkalmazni (egyszerűsítve: földműves esetében 300 ha, földművesnek nem minősülő személy esetében 1 ha). Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina Ár: 12. 900 Ft helyett 9. 900 Ft Érvényes végrendelet hiányában (vagy az érvényes végrendelettel nem érintett vagyonelemek tekintetében) a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni. Elsőként az örökhagyó gyermekei minősülnek törvényes örökösnek, akik fejenként egyenlő arányban örökölnek.