18. 18:03 MTI Tech Mi lesz veled, Spanyolország? A klímaváltozás miatt váratlan mértékben megugrott a hőmérséklet Az elmúlt harminc évben a spanyol nagyvárosok átlaghőmérséklete egy Celsius-fokkal növekedett, de például Madrid vagy Barcelona esetében ennél még nagyobb, mintegy két Celsius-fokos emelkedést mutattak a mérések – állapította meg idei jelentésében a spanyol fenntarthatósági megfigyelőközpont. 2019. Melyik pólus hidegebb: északi vagy déli? - Időjárás | Július 2022. 09. 14:03 MTI / Változtatnak a konyhájukon a delfinek és a fókák, mert a klímaváltozás miatt üresedik a spájz Megváltoztatja az északi-sarkvidéki állatok táplálkozását a klímaváltozás: a fókák és a belugák életterüknek a klímaváltozás hatására bekövetkezett változásaihoz igazítják táplálékkeresési szokásaikat. A vándorló madarak, amelyek az Északi-sarkon töltik a nyarat elveszítik a legbőségesebb tavaszi virágzás hónapjait, mert ez érkezésük előtt három hónappal már lezajlik. Szennyezés és szoptatás (18) Sok veszélyes szennyezőanyag - beleértve mezőgazdasági vegyszereket, gyulladásgátlókat, nehézfémeket és radioaktív anyagokat - hatott az Északi Sarkvidékre és az emberekre, akik ott élnek évtizedek óta.
Nagy hőmérséklet-különbségek jellemzik Európa időjárását ezekben a napokban: vasárnap az Ibériai-félsziget délnyugati csücskén már a 35, 5 fokot is elérték a maximumok, de ami ettől is szokatlanabb, hogy az északi sarkkörhöz nagyon közel lévő, oroszországi Kojnas állomáson 31, 2 fokot mutatott tegnap a hőmérő, írja az Időkép. A lap szerint Közép-Európában ezzel szemben 20 fok alatt maradnak a maximumok, és a Földközi-tenger középső medencéjében is jóval hidegebb van az ilyenkor megszokottnál. Az Antarktisz éghajlata – Wikipédia. Van ahol 12-15 fokkal hidegebb a levegő az 1979-2010 közötti átlaghoz képest. Az Időkép szerint a kontinens felett uralkodó áramlási viszonyok alakultak ki ekkora különbségek. Jelenleg meridionális áramlás dominál, ami az észak-déli irányú légtömeg áthelyeződést segíti elő. Az erős délies áramlásnak köszönhetően nagy mennyiségű, szubtrópusi eredetű levegő áramlik észak felé Európa atlanti partvidékén és az Ural-hegység térségében, mely egészen az Északi sarkkör környékére is eljut. Közép-Európára viszont észak felől zúdul le a sarkvidéki eredetű légtömeg, tették hozzá.
Az Északi-sarkon a jelenlegi kormányzati tevékenység nagyon töredezett. Fényviszonyok az Északi-sarkon, az éjféli nap földjén Kiderül - Időjárás. Habár az Északi-sarkra nemzetközi egyezmények széles köre vonatkozik, ezeket nem kifejezetten erre a régióra dolgozták ki, és megvalósításuk, végrehajtásuk egyenetlen, még az Északi-sarki államok között is. 2008 novemberében az Európa Bizottság közzétett egy közleményt, ami körvonalazza az EU-nak a régióval kapcsolatos érdekeit, és javaslatot tesz egy sor tevékenységre, amit az EU tagállamainak és intézményeinek kell végrehajtaniuk. Ez az első lépés az EU integrált északi-sarki politikája felé. Az EU fő céljai a következők: az Északi-sark és vele együtt annak népességének védelme és megőrzése az erőforrások fenntartható felhasználásának elősegítése az Északi-sark fejlett multilaterális kormányzásának támogatása Jegesmedvék nem önkéntes diétán A klímaváltozás hatására a jegesmedvék súlya csökkenni kezdett, ahogy a jég tavaszról tavaszra egyre korábban kezd el olvadni, számol be róla a " Klímaváltozás jelei észak természeti világában ", az Északi miniszterek tanácsának új jelentése.
A partokon a leghidegebb hónap középhőmérséklete -18 °C körüli, a legmelegebbé akár fagypont fölötti is lehet. A hőmérséklet abszolút minimumát, ami nem csak az Antarktiszon, de egyben az egész Földön mért legalacsonyabb hőmérséklet -89, 2 °C, amit a Vosztok kutatóállomáson mértek 1983. július 21 -én. [1] [2] A legalacsonyabb felszínhőmérséklet -93, 2 °C, amit műholdas felvételeken találtak meg, ezt 2010. augusztus 10-én mérték. [3] [4] [5] [6] A negatív felszín-hőmérsékleti csúcs helyszíne a Vosztok állomástól nyugatra, a Dome Fudzsi és a Dome Argus környezetében található, ami "Keleti arktikus plató" néven is ismert. A kontinensen a december a legmelegebb hónap. Ekkor az Antarktiszi-félszigeten akár 15 °C is lehet, a partvidék többi részén - az oázisok kivételével - 0 °C van, míg a belső területeken -20-25 °C. Az antarktikus nyáron nem csak a hó és jég, de ahol van, még a talaj felső rétegei is felengednek. A novembertől januárig tartó rövid nyári időszak a partvidék egyes szakaszait, főleg az oázisok környékét, szinte "paradicsommá" változtatják.
Ha a klímaváltozás a megjósolt ütemben folytatódik, annak mélyreható következményei lesznek valamennyiünk számára. Az északi és a déli sark életfontosságú szerepet játszik a Föld klímájának szabályozásában - a hűtőrendszer szerepét töltik be. A csökkenő hótakaró azt fogja jelenteni, hogy a Föld a nap több melegét nyeli el, és az óceáni áramlatok helye megváltozik. A sarkvidéki óceán - megolvadt édesvíz és tengervíz keveréke - az egész világon befolyásolja az óceáni áramlatokat. Egyes tudósok úgy vélik, hogy a túl sok megolvadt édesvíz valósággal "kikapcsolja" ezeket a tengeri áramlatokat, amelyek létfontosságú szerepet játszanak a távoli dél klímájának alakulásában. Az Északi-sarki régió emberek millióinak ad otthont, közülük sokan különleges bennszülött népek tagjai. Ezek az emberek és kultúrájuk szintén kockázatban állnak. Új gazdasági tevékenységek az Északi-sarkon Az Északi-sark tengerének olvadó jege és gleccserei az emberi hasznosítás új területeit nyitják meg. Valószínű, hogy az Északi-sarkon sokféle gazdasági tevékenység bővülni fog az elkövetkező évtizedekben.