Meg aztán mit tettek Szamuelyék, azt se felejtsük el. Ilyenek miatt persze tényleg visongtak az amúgy nem is kommunista, inkább szocdem újságírók, akik Kun Béláékkal se voltak haverok, de a jobber számára mindenki zsidókomcsi, aki nem ők, úgyhogy elhallgattatták a két fő firkászt, megúsztatták a Dunában Ostenburg különítményesei Somogyit és Bacsót, a Népszavának meg szétverték a szerkesztőségét. Azok voltak a daliás magyar idők. A Héjjasról írt könyv nyilván a kultúrharc része. Gondolom, ha már nincsenek a részeges szabadkőműves Adyval és a Nyugattal, ezzel a kis példányszámú zsidó lapocskával – ahogy egy lovagkereszttel kitüntetett nersevik kultúrharcos fogalmazott – szembeállítható alternatívák, hát jöjjenek a tettek emberei. Héjjas Iván kétségtelenül izgalmas és korszerű figura. A Horthy-korban agyontámogatott, Tormai Cécile szerkesztette Napkelet nem ütött meg olyan hangot, mint a mai nersevik kultúrharcosok. Ha valaki belelapoz ebbe a mai jobberek által vélhetőleg nem olvasott kulturális folyóiratba, meglepődve tapasztalja, hogy egyrészt formátumában a Nyugatot utánozza, másrészt pedig kritika alatt nem azt érti, amit Tormay Cécile mai dicsőítői.
Ishihara könyv Vámpírnaplók könyv "Egyetlen Héjjas sem maradhat Magyarországon" – adja ki az utasítást Héjjas Jenő, és hogy mennyire igaza volt, azt bizonyítja, hogy a rettenetes bosszú részeként Kecskeméten és környékén minden Héjjas nevű embert iszonyatosan összevertek és megkínoztak az ávósok, hiába rimánkodtak, hogy ők csak névrokonok. A család nagy része az Egyesült Államokba, a nyugati partra, Los Angelesbe és környékére került, kisebbik része egy darabig Dél-Amerikában élt. Ivánt már nem tudták a család után vinni, mert gyomorbántalmai elhatalmasodtak rajta, és 1950 decemberében meghalt. Csak húsz év múlva, 1971-ben kerültek ki a földi maradványai Los Angelesbe. – Őrzi-e ma bármi Héjjas Iván emlékét Magyarországon? – Tudtommal csak a szívekben. Los Angelesben, a Valhalla temetőben lévő sírján az az álnév olvasható, amelyen elhagyta a hazáját: Padre Esteban – 1890–1951. Úgy gondolom, Héjjas Ivánt a maga igazi mivoltában, teljes tárgyilagossággal, csakis az örök emberi igazságnak megfelelő módon kell bemutatni.
Kecskemét 2018. 09. 20. 19:03 A Cifrapalotában tartották szerdán Domonkos László történész A Héjjas-nyárfa árnyékában című könyvének bemutatóját. A szerző könyvében Héjjas Ivánról teljesebb képet kívánt festeni annál, mint amit eddig ismertünk. A kecskeméti születésű Héjjas Iván a Tanácsköztársaság alatt a Kecskemét környéki ellenforradalmi mozgalmak szervezője volt, majd 1944-ben a Szovjetek elől Németországba menekült, végül Spanyolországban telepedett le. 1947-ben a magyar bíróság kötél általi halálra ítélte távollétében. A vád szerint szabadcsapata parancsnokaként 66 ember elhurcolásában, megkínzásában és meggyilkolásában vett részt. A könyvbemutatón Gál József, Kecskemét alpolgármestere köszöntötte az érdeklődőket, aki köszöntőjében elmondta, hogy a történelem nem egzakt tudomány, hanem bizonyos értelemben bonyolultabb annál. Ezért olyan magyarázatok születhetnek vizsgálatának tárgyairól, melyek nem a valóságból táplálkoznak. A könyv küldetése, hogy segítsen tisztázni a kérdéseket és a szándékos félreértéseket.