Apró termetű hal, 10 centinél nagyobbra nemigen nő. Hasonló fajok. A lápi póc annyira jellegzetes küllemű halunk, hogy csak a nagyon felületes szemlélő tévesztheti össze valamely másik fajjal. A hasonlóan barnás színezetű és lekerekített farokúszójú réticsík sokkal nyúlánkabb, és alsó állású szája körül bajuszszálakat visel. Az olykor ugyancsak barnás színű csukaivadék orra hosszú és hegyes, farokúszója villás, az amurgébnek két hátúszója van. Környezet. Mint neve is utal rá, igazi otthonát – legalábbis régente – a nagy lápvidékeken találta meg, ahol nagy tömegekben élt. A lápok lecsapolásával azok maradékaiba, a csatornákba, a tőzegfejtők gödreibe szorult vissza, és nagyon megfogyatkozott. Kisebb-nagyobb állományai a folyók holtágaiban, alföldi sekély tavakban, kisebb vízfolyásokban és csatornákban is megtalálhatók, de ezek a populációk gyakorta elszigetelődnek, így fennmaradásuk bizonytalan. Táplálék. A fiatalabbak zooplanktonnal táplálkoznak, az idősebbek férgeket, bolharákokat, rovarlárvákat, alkalomszerűen apró halivadékot fogyasztanak.
Az Európai Unió irányelvének értelmében közösségi jelentőségű, hazánkban 1974 óta fokozottan védett faj állományai mára drasztikusan megfogyatkoztak, természetvédelmi értéke egyedenként 250 000 forint. A BLKI szakemberei évtizedek óta foglalkoznak a fajjal, és 2006, a balatoni vízgyűjtő terület monitorozásának kezdete óta kiemelten kezelik. A most zárult projektben a kutatók a lápi póc elterjedésének pontosítására irányuló vizsgálatokat végeztek, és az előre kijelölt élőhelyeken meghatározták állományainak méretét. A terepi munkák 2017 és 2019 között zajlottak. A BLKI kutatóinak álláspontja szerint a faj elterjedésének pontosítása érdekében kulcsfontosságú a lápi póc számára potenciálisan alkalmas, de korábban nem vizsgált vízterek felmérése. Emellett az állományok hosszú távú nyomon követésére és a populációkat veszélyeztető tényezők feltárására is szükség van, hogy a faj hosszú távú fennmaradását biztosító intézkedések megszülethessenek. A legfontosabb tennivalók között kiemelendő a pócpopulációk elszigetelése az inváziós amurgébállományoktól és a kiszáradással fenyegetett élőhelyek vízvisszatartásának, vízpótlásának biztosítása.
helyezést ért el a Szent István Egyetemen 2010. 11. 24-én rendezett Tudományos Diákköri Konferencia Ökológia és Természetvédelem szekciójában, mellyel jogot kapott a 2011. évi Országos Tudományos Diákköri Konferencián való részvételre. Bence a helyezés mellett prezentációs különdíjat is kapott alábbi előadásával: Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram c. előadás anyaga Összefoglaló cikk a Mintaprogram eredményeiről (Halászat, 103. évf., 2. sz., 2010 nyár) Összefoglaló poszter a Mintaprogram eredményeiről (Bemutatva a 34. Halászati Tudományos Tanácskozáson ("HAKI Napok"). Halászati és Öntözési Kutatóintézet (Szarvas), 2010. május 12-13. ) A poszterek versenyén a SZIE Halgazdálkodási Tanszékével közös poszterünk II. helyezést ért el! Fontosabb kapcsolódó médiamegjelenések: A Duna TV rövidfilmje a lápi pócról (Talpalatnyi Zöld c. műsor, 2011. november 12. ): A Kárpát-medence csodái - A lápi póc nyomában A Veresegyházi Városi Televízió tudósításai a lápi póc telepítésekről (Szadai Mintaterület): 2010. május 31.
A Mosonyi Szabolcs által rendezett Endemica Hungarica című film a hazai bennszülött állatokról - köztük a lápi pócról is - ad ízelítőt. Cikk a National Geographic honlapján + filmelőzetes megtekintése A Mintaprogram bemutatása a VII. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencián (Debrecen, 2011. november 3-6. ) A konferencia szervezőinek felkérésére Tatár Sándor programvezető több mint 200 résztvevőnek mutatta be a Mintaprogram első három évének eredményeit. A visszhang igen pozitív volt, több szakember is együttműködést ajánlott fel. Előadás absztrakt Élőhely-rekonstrukció lápi halfajok számára (konferencia poszter) Szlovák-magyar civil együttműködés a fenntarthatóságért c. projekt (2011 szeptember-október) (támogató: NCA) Tapasztalat- és információcsere a veszélyeztetett halfajok védelme terén - bősi és veresegyházi szemináriumok dokumentumai: Veresegyházi Városi Televízió tudósítása Tavirózsa Rádió riportja A lápi póc a kapocs - cikk a Csallóköz c. lapban A szlovákiai Umbra Egyesület beszámolója Szakmai beszámoló Fotómelléklet TDK siker Balován Bence természetvédelmi mérnök hallgató III.
Szaporodás. Általában kétévesen lesz ivarérett, április-májusban szaporodik. Az ikraszemek száma egyedenként 100-200, átmérőjük kb. 2 mm. A nőstény az ikráit vízfenékre készített kisebb mélyedésekbe rakja, melyet növényi hulladékokkal kibélel. A lerakott ikrát a nőstény kikelésig őrzi, gondozza. Elterjedés. Őshonos és egyben bennszülött halunk, amely itt alakult ki a Duna vízrendszerében. Elterjedése aránylag kis területre korlátozódik kontinensünknek, csak a Kárpát-medencében, a Duna alsó szakasza mentén és a Dnyeszter torkolatvidékén él.
A horgászat befejeztével a horgászhelyet tisztán kell átadni, a keletkező hulladékot a kijelölt szemetes tárolókban kell elhelyezni. Rablóra való horgászatnál pörgetni és villantózni tilos! Horogról visszaengedésre van lehetőség, de a haltartóból cserélni illetve más horgásznak átadni TILOS! Autóval csak a kijelölt parkoló helyen tartózkodhatnak. A horgászhelyet üresen hagyni csak saját felelősségre szabad. A tó területén okozott károkért az okozó felel. A gáton horgászni TILOS! A tó olvadástól befagyásig folyamatosan üzemel. NON STOP. Lékhorgászat nincs!