A tengerfelszín hőmérsékletében megfigyelhető anomáliák évszakokon átívelő időszakokig is fennmaradnak. Ezen tulajdonságuk a légkörben létrejövő anomáliák előrejelezhetőségének lehetőségét vonja maga után. Az 1. ábrán a 2010. Középtávú előrejelzések - Időjárás-előrejelzés - met.hu. februártól áprilisig szóló időszakra vonatkozó tengerfelszín-hőmérséklet anomália előrejelzését mutatjuk be, melyen Grönlandtól délre a három hónap során fennmaradó több mint 2 fokos anomáliagóc figyelhető meg. 1. ábra Tengerfelszín-hőmérséklet anomália előrejelzése Az előrejelzési feladatot bonyolítja, hogy a légkör hő-, csapadék- és momentum-fluxusaival szintén befolyásolja a tengerfelszín hőmérsékletét, így ezen kölcsönösen összefüggő folyamatok nyomon követésére, és jövőbeni alakulásának előrejelzésére olyan modellre van szükségünk, mely összekapcsolja a légkörben és az óceánban végbemenő folyamatokat. Ezen kapcsolt légkör-óceán modellek három fő részből állnak: egy az óceán folyamatait leíró modellből, egy a légkör folyamatait leíró modellből, és egy a kettő között kapcsolatot biztosító algoritmusból.
Hajnalban általában 6-13 fok várható, de a derült, szélvédett északkeleti vidékeken hűvösebb is lehet. Délután 17-23 fok lesz a jellemző. Csütörtökön és pénteken sok lesz a napsütés, csapadék nem valószínű. Csütörtökön hajnalban általában 2-10 fokot mérhetnek, de a fagyzugos részeken még hidegebb is lehet. Délutánra 20 és 25 fok közé melegszik fel a levegő. Pénteken a minimum-hőmérséklet általában 5 és 12 fok között alakul, de a hidegre érzékeny helyeken alacsonyabb értékeket is mérhetnek. 40 fokos hőség sújt le Nyugat-Európára Kiderül - Időjárás. A maximumok 24 és 29 fok között valószínűek. Szombaton hidegfront vonul át a térség felett. A hétvége mindkét napján kisüt a nap hosszabb-rövidebb időre, de szórványosan záporok, zivatarok is előfordulhatnak. Szombaton a hőmérséklet hajnalban 6 és 15, délután 27 és 32 fok között várható. Vasárnap a hajnali 8-17 fokról 23 és 28 fok közé emelkedhet a hőmérséklet - olvasható az előrejelzésben.
2. ábra A mediánt meghaladó háromhavi középhőmérséklet valószínűsége 3. ábra A mediánt meghaladó háromhavi csapadékmennyiség valószínűsége Végezetül említést kell tennünk a hosszútávú prognosztikának a dinamikus alapú előrejelzésen kívüli eszközeiről, az analógiai kutatásokkal és statisztikai elemzésekkel felderített tér- és időbeli távkapcsolatokról. A távkapcsolati analízissel valamely nagyobb földrajzi területen előforduló, időben és térben is nagyskálájú folyamat hatását írjuk le többnyire más földrajzi hely későbbi időjárási folyamataira. A legfontosabb távkapcsolati prediktor manapság az ENSO jelenség (El Nino — La Nina váltakozása), valamint a jég- és hótakaró-borítottság területi és időbeli menete. Megváltozik az időjárás a jövő hét elején, OMSZ előrejelzés - Napi.hu. Továbbá már éves skálán is érdemes vizsgálni az olyan fontos jelenségek hatásait, mint az AMO (az Atlanti-óceán északi medencéjének felszíni vízhőmérsékletének több évtizedes oszcillációja), vagy a PDO (a Csendes-óceán északi medencéjének felszíni vízhőmérsékletének évtizedes oszcillációja).
Hosszútávú előrejelzések készítése Mivel a légkör matematikai értelemben kaotikus rendszer, mely erősen érzékeny a kiindulási mezőben megtalálható pontatlanságokra, az előrejelzéseknek a kezdeti mezőben fellépő kikerülhetetlen hibák növekedési üteme által meghatározott időbeli korlátjuk van. Numerikus kísérletek tapasztalatai azt mutatják, hogy az előrejelzések hibája az idővel előbb gyorsan, majd lassabban növekszik, végül megközelíti vagy eléri az időjárási elemek átlagos változékonyságának mértékét. Ha az átlagos változékonyságot mértékül választjuk, akkor megadható az az időszak, amelyen túl az előrejelzések hibája tűrhetetlenül nagy lesz. Ezt az időtartamot tekintik az előrejelezhetőség határának, melyet két hétben állapított meg Lorenz (1969). Ennek értelmében bármilyen pontosan is becsüljük a kiindulási állapotot, a légkör állapotát nem tudjuk előrejelezni két hétnél távolabbra. Felmerül tehát a kérdés, hogy akkor mi alapján készíthetünk több hónapra szóló előrejelzéseket? Egyrészt fel kell használnunk olyan információ-forrásokat, melyek rövidebb időtávon nem meghatározóak, másrészt figyelembe kell vennünk, hogy a Lorenz által kapott két hetes időhatár csupán azt zárja ki, hogy napi felbontású előrejelzéseket készítsünk több hónap időtartamra, és azt nem, hogy több napra, illetve teljes hónapra vonatkozó átlagértékeket előrejelezzünk.
1. ábra Az ECMWF modell beválásának a javulása 1980-tól 2009-ig A középtávú előrejelzések módszertana a 2-3. napra vonatkozóan még nagyon hasonlít a rövidtávú előrejelzésekéhez, ezt követően azonban jelentősen eltér attól. Ennek oka, hogy ekkortól a prognózisok alapvetően az ensemble előrejelzésekre épülnek. Az ensemble technika térhódításával a prognózisokban mind jelentősebb szerepet kapnak a valószínűségi előrejelzések, illetve az előrejelzések megbízhatóságára utaló információk. Ennek következménye, hogy az elmúlt 5-10 évben látványosan megnövekedett a középtávú előrejelzések aránya a megrendeléseknél, és ezeket főként az energia-szolgáltatók már gazdasági döntéseknél is alkalmazzák. A középtávú prognózisokkal kapcsolatos, hogy az előrejelzések készítésénél egyre inkább használjuk a klasztereket is (lásd részletesen az esettanulmányban). Ezek segítségével bizonytalan időjárási helyzetekben különböző meteorológiai forgatókönyvek prognosztizálhatók. 2008-ban továbbfejlődött a klaszterezési technikánk.