Igyekezzünk széltől védett helyre ültetni, ellenkező esetben nem árt támasztékot biztosítani a magasabb példányoknak. Évelő szarkaláb - BioKiskert. A virágázás elmúltával érdemes erősen visszametszetni, ezáltal másodvirágzásra serkenthetjük. Legfőbb ellenségei a csigák, meztelen csigák, illetve a lisztharmat. Magvetéssel a tavaszi fagyok elmúltával vagy ősszel, de jó önvető képességének köszönhetően magától is szétszórja a magvait, ezért éveken át találkozhatunk vele a kertünkben.
Mikor a magoncok elérik a 4 leveles állapotot, ültessük szét őket. A szarkaláb igényei: Teljes napfény. Jó minőségű, humuszban gazdag, laza talajt és kiadós tápanyag utánpótlást igényel. Agyagos, kötöttebb talajon kisebb, satnyább virágokat fog hozni. Ahhoz, hogy a nagy virágokat ki tudja nevelni, feltétlen szükséges a tápanyagot biztosítanunk, ne sajnáljuk tőle a komposztot, a szerves trágyát, erjesztett csalánlevet. Nagy hőségben sok vízre van szüksége. Ne sajnáljuk tőle a tápanyagot, tavasszal az extra adag komposztot, és a havi tápoldatot. A súlyos virágfürtöket a szél megtörheti, érdemes karózni őket. Első virágzása után vágjuk vissza kíméletlenül legalább 10-20 cm-re. Évelő Szarkaláb Vetése, Szarkaláb - Kertlap Kertészeti Magazin &Amp; Kertészeti Tanfolyamok. Ilyenkor ismét kihajt, és még egyszer virágzik. Legfőbb kártevője a csiga. A szarkaláb érzékeny a lisztharmatra. Megelőzésképp permetezzük mezei zsurló 1:5 oldatával. Kapcsolódó: Aranyeső Klematisz Lilaakác Top 10 könnyen nevelhető egynyári növény 5 nagyszerű egynyári kombináció Az angolkert 10 legkedveltebb növénye Top 10 kártevő a kertben
Évelő növényként nem kell felszedni, de erős fagyok esetén nem árt betakarni. Magról könnyen szaporítható, de palántaként is ültethetjük. Az ültetés ideje május eleje. Mivel a növénynek elég nagy a helyigénye, a sortávolság és tőtávolság akár 40-60 cm is lehet.
A mezei szarkaláb ( C. regalis S. F. Gray) inkább a nyugati országrészben, míg a keleti szarkaláb ( C. orientalis (J. Gay) Schrödinger) az Alföldön gyakori. Eurázsiában őshonos egynyári virág a Kerti Szarkaláb ( Consolida ajacis), mely kedvelt dísznövény. Az egynyári szarkaláb újraveti magát, előkertekben, utcafronton gyakran találkozhatunk vele. Az évelőt cserepekben és vágott virágnak szokták árusítani. Most ismerkedjünk meg Consolida nemzetség tagjaival kicsit közelebbről! Évelő szarkaláb vetete.com. Mezei szarkaláb Mezei szarkaláb és keleti szarkaláb A Consolida elnevezés már utal a nemzetség fajainak (mezei szarkaláb, keleti szarkaláb) gyógynövényként való alkalmazására, hiszen a nemzetség latin neve, consolidate, az erősít, szilárdít igéből származik. Ugyanis a növényeket sebgyógyításra, vérzéscsillapításra használták az ókorban. Nálunk mindkét faj gyomosít. Már, ha olyan helyen bukkannak elő, ahol nem kívánatosak. Egyébként gyógynövényként gyűjthető a virágzatuk. Manapság leginkább a keleti szarkaláb virágját gyűjtik.
Consolida ambiqua, Delphinium ajacis, Delphinium ambiguum) mediterrán eredetű, Rapaics ( A Magyarság Virágai 1932. ) szerint "a renaissance folyamán került az északibb kertekbe". Osztott levelekkel borított, felfelé törekvő hajtásain laza fürtökben állnak jellegzetes sarkantyús virágai. Május végétől a nyár közepéig virágzik. Sokféle kék, lila és rózsaszín virága egyszerű és telt virágú kerti hibridje van forgalomban. kerti szarkaláb 'Giant Imperial' Kerti szarkaláb vetése Vessük kora tavasszal, magvait takarjuk a mag vastagsága 4-szeresének megfelelő talajréteggel. Palántaneveléshez 6-8 héttel a kiültetése előtt vessük. A palántaneveléshez 12 fokos napi átlaghőmérséklet biztosítsunk. Kerti szarkaláb kiültetése és gondozása Egymástól 40-100 cm tőtávolságra ültessük fajtától függően. Napos helyre, jó vízvezetésű, kissé meszes talajba való. A száraz forró időszakot nem kedveli, ilyenkor öntözést kíván. Sarkantyúfű (Delphinium) gondozása, szaporítása (Évelő Szarkaláb). Illetve gyakorlatilag ilyenkor már elvirágzik. A magasabb fajták támasztékot igényelnek.
hirdetes Nem mindegy, hogy mikor történik évelőink tőosztása. A cikkből megtudhatod… Számos évelő növény leggyakoribb szaporítási módja a tőosztás. Ilyen például az árnyliliom, a gerebcsin (aszter), a nemes cickafark, a szarkaláb, a lángvirág, a sisakvirág, az évelő szegfűfélék, a japán szellőrózsa, az évelő pünkösdirózsa, a nőszirom, a bőrlevél, a gyöngyvirág, a kövirózsa, a kúpvirág, a varjúháj, az ikravirág, a díszfüvek. A margarétát rendszeresen föl kell újítani, különben elsatnyul vagy kipusztul. Célszerű a töveket minden harmadik évben felszedni, és tőosztással felújítani. Legszebb virágzást a második évben kapunk. A kúpvirág is hasonlóan viselkedik. A nyár végén vagy ősszel virágzó évelő növények tövét tavasszal, a tavaszi virágzásúakét pedig ősszel osszuk szét, így növényeink a következő virágzásig megerősödnek. A lombjukat korán elvesztő, visszahúzódó évelők, például a szívvirág vagy a nőszirom tőosztásának ideje közvetlenül a virágzás után van. Az árnyéki évelők (egyes szegfűfélék, hunyor, tollbuga vagy asztilbe, pázsitszegfű, szépecske) töveit nyáron is szétoszthatjuk.