Csillagfürt 292 Bab 295 Pillangós takarmánynövények 299 Lucerna 299 Vörös here 303 Fehér here 304 Blborhere 304 Szarvaskerep 304 Baltacim 305 Somkóró 305 Defóliálás 305. Arankairtás 306 Vajvirág- vagy szádorgófélék vegyszeres irtása 307 Rét- és legelőterületek 308 Palántanevelő területek, üvegházi felületek 310 Paprika 313 Paradicsom 317 Hagymafélék 319 Sárgarépa, petrezselyem, zeller 326 Saláta 329 Tök, dinnye, uborka 329 Spárga 330 Káposzta, karalábé, karfiol 330 Spenót 331 Gyümölcsösök 331 Alma és körte 332 Csonthéjasok 341 Szőlő 342 Szamóca 345 Málna 346 Fekete és piros ribiszke 349 Köszméte 351 Gyógynövények 351 Erdészeti kultúrák 355 Totális és szelekciós gyomirtás 361 Csatornák, csatornapartok gyomirtása 363 Vegyszeres termésszabályozás 366 III.
Az S-metolaklór szelektívebb, mint a pendimetalin, az utóbbi a fajták egy részénél lassúbb kezdeti fejlődést és levélkivilágosodást okozhat. A magról kelő kétszikűek ellen a klomazon és a klomazon t is tartalmazó kombináció ( klomazon+linuron) látványos kifehéredést okoz a borsón, amely 5-7 napig figyelhető meg a kezelés után, de a tünetek a borsó károsodásával nem járnak. A klomazon hatóanyagra érzékeny kultúrák (cukorrépa, kalászos) a készítmény felhasználását követően 90 nap elteltével vethetők. A linuron és a linuronos kombinációk ( klomazon+linuron) alkalmazásakor a talaj szervesanyag-tartalmára tekintettel kell lenni, 1, 5% alatti szervesanyag-tartalmú talajokon nem alkalmazható. Kelés idején érkező intenzív csapadék a hatóanyagot növényre felverheti, amely esetben a borsón fitotoxikus tüneteket jelentkezhetnek. (2017. HiK.HU | Információk. június 3. -dikával a linuront tartalmazó herbicidek engedélyei visszavonásra kerültek és a termelőknél lévő készletek 2018. június 3-ig voltak felhasználhatóak. ) Korai posztemergens kezelések A zöldborsó rövid tenyészidejű faj, ezért zöldborsóban ne használjunk hosszú hatástartamú imazamox -ot.
Dual Gold 960 EC - Gyomirtó szer | Syngenta Borsó Növényvédelem | Digitális Tankönyvtár A borsó gyomirtása - Agrofórum Online Magyarul A borsó integrált gyomszabályozása – Agrárágazat A preemergens készítményeknek felhasználásában nagy kockázatot jelent, hogy hatáskifejtésük feltétele a permetezést követő 2 héten belül lehullott 10-20 mm bemosó-csapadék. Hatásuk elmarad, ha nem jutnak le a gyomnövények gyökérszintjéig azok kelésének idején. A preemergens herbicidek a talajréteg felső rétegében csírázó magról kelő egy és kétszikűeket jól irtják, azonban a folyamatosan mélyebb talajrétegekből kelők (selyemmályva, csattanó maszlag, parlagfű, árvakelésű napraforgó, szerbtövis fajok) ellen hatékonyságuk elmarad. Preemergensen alkalmazható hatóanyagok: klomazon, linuron, metribuzin, pendimetalin, S-metolaklór. Posztemergens, kelés utáni gyomirtás A borsó állománykezelésénél a szelektivitást a 8-12 cm-es növény magasságnál kialakuló viaszréteg biztosítja. Kedvezőtlen időjárás (viharos szélverés, eső) rovarkártétel esetén a viaszréteg sérül, ilyenkor nem szabad permetezni.
A kombinációk összeállításánál törekedni kell arra, hogy a kevésbé szelektív kétszikűirtó készítmény (pl. flumioxazin) mellé egy szelektívebb egyszikűirtó készítményt válasszunk (pl. S-metolaklór). A preemergens készítmények a nehezen irtható magról kelő kétszikűek korábban kelt példányai ellen is fajoktól függően rendelkeznek rövidebb-hosszabb tartamhatással. Kelés idején érkező intenzív csapadék a flumioxazin hatóanyag felverődését okozhatja a kultúrnövényre, ami erős fitotoxikus tüneteket, olykor tőpusztulást is okozhat (amikor a táblán megáll a víz). Az előbbi fitotoxikus tünetek később a szójában rejtett, látens károkat idézhetnek elő. A hosszú tenyészidő miatt szükség van a preemergens kezelés után állománykezelés alkalmazására is, különösen akkor indokolt, ha a preemergens kezelések "gyengeségeit", ki kell egészíteni (nehezen irtható kétszikűek vannak a területen), vagy ha kevés a bemosó csapadék a preemergens kezelések után 2 héten belül. Korai posztemergens kezelések Az imazamox hatóanyagú készítményt a szójában korai posztemergensen kell kipermetezni a magról kelő egy- és kétszikű gyomnövények tömeges kelésekor, azok 1-3, illetve 2-4 valódi leveles állapotában.
Sir David Attenborough (1926) angol természettudós és dokumentumfilmes. Immár hét évtizede van a pályán. Természettudományokat tanult Cambridge-ben, majd rövid kiadói kitérő után a BBC-nél helyezkedett el. Egy ifjú természettudós történetei - Állatkerti gyűjtőutak - Szukits Internetes.... Zoo Quest című, legendássá vált televíziós sorozatában átfogó szemlélettel és sokféle értelmezéssel mutatta be nézőinek a Föld élővilágát. Legutóbbi alkotása, a Planet Earth II minden idők legnézettebb természettudományos dokumentumfilm-sorozata. Az Egy ifjú természettudós történetei első kiadása magyarul Titokzatos állatok nyomában címmel 1993-ban jelent meg. A némileg átdolgozott jelenlegi kiadás teljesen új fordítás, a szerző új előszavával és frissített képanyaggal.
törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos. Szállítási és fizetési módok
Bővebb ismertető 1954-ben az ifjú David Attenborough-nak káprázatos alkalmat kínált az élet: világ körüli útra indulhatott, hogy ritka és különleges állatokat gyűjtsön a Londoni Állatkert számára, és minderről filmeket készítsen - a BBC új, Állatkerti gyűjtőutak című sorozatát. Ez a könyv három ilyen utazás története. Társaival a helybeli őslakosokkal együtt kutatott az akkori Brit Guyanában óriáshangyászok, Indonéziában komodói sárkányok és Paraguayban tatuk után. Volt dolguk pirájákkal, dühös kúszósülökkel és szökésre mindig kész pekarikkal. Megküzdöttek a komisz terepviszonyokkal, a kiszámíthatatlan folyókkal, hogy megörökíthessék e távoli vidékek hihetetlen szépségeit és mesésen változatos élővilágát. Módszereik ma már idejétmúltnak tűnnek, de az állatok, növények, helybeli emberek és a környezet iránti csodálatuk és tiszteletük még mindig példamutató. A szerzőre oly jellemző szellemességgel és bájjal megírt történetek nemcsak az emlékezetes kalandokról szólnak, hanem arról az emberről is, aki rajongó szeretetet ébresztett bennünk a természet iránt, és lelkesedése azóta is töretlen.
1954-ben az ifjú David Attenborough-nak káprázatos alkalmat kínált az élet: világ körüli útra indulhatott, hogy ritka és különleges állatokat gyűjtsön a Londoni Állatkert számára, és minderről filmeket készítsen – a BBC új, Állatkerti gyűjtőutak című sorozatát. Ez a könyv három ilyen utazás története. Társaival a helybeli őslakosokkal együtt kutatott az akkori Brit Guyanában óriáshangyászok, Indonéziában komodói sárkányok és Paraguayban tatuk után. Volt dolguk pirájákkal, dühös kúszósülökkel és szökésre mindig kész pekarikkal. Megküzdöttek a komisz terepviszonyokkal, a kiszámíthatatlan folyókkal, hogy megörökíthessék e távoli vidékek hihetetlen szépségeit és mesésen változatos élővilágát. Módszereik ma már idejétmúltnak tűnnek, de az állatok, növények, helybeli emberek és a környezet iránti csodálatuk és tiszteletük még mindig példamutató. A szerzőre oly jellemző szellemességgel és bájjal megírt történetek nemcsak az emlékezetes kalandokról szólnak, hanem arról az emberről is, aki rajongó szeretetet ébresztett bennünk a természet iránt, és lelkesedése azóta is töretlen.
Szerző Kiadó Nyelv