A Steindl Imre utca közelében a Duna partján található emlékmű világszerte sok elismerést gyűjtött be. Az általában tömegesen végrehajtott kivégzések során az áldozatokat arra kényszerítették hogy sorba rendezve álljanak a Duna partján majd. Cipők a Duna-partonShoes on the Danube Promenade A láda nem a megadott koordinátán van. A hatvan pár öntöttvasból mintázott korhű cipő az 1944-45 során a Nyilaskeresztes Párt pribékjei által ártatlanul a Dunába lőtt magyar zsidóknak állít maradandó emléket. Menj a megadott pontra és számold meg a cipőket. Az emlékműhöz többször is hozzányúltak vagy megrongálták már. Cipők a Duna-parton - Képek, Leírás, Vélemények - Szallas.hu programok. Cipők a Dunaparton – Tekintsen meg 21 023 utasok által írt értékelést 9 893 valódi fényképet és nagyszerű ajánlatokat a Tripadvisoron Budapesten Magyarország. Az 1944-45 során a Nyilaskeresztes Párt pribékjei által ártatlanul a Dunába lőtt magyar zsidóknak állít maradandó emléket. A külföldi média által is gyakran népszerűsített kompozíció a Duna partján a Steindl Imre utca közelében áll.
Tibor Vamos is the founder of the Holocaust Museum in Budapest, thanks for contacts 4 / 19 Bevezetés 2006-ban felfedeztem a Parlament közelében a "Cipők a Dunaparton" emlékművet. Régi családi iratok között találtam egy 1947-es holland újságcikket. Az újságcikk kapcsolatot teremtett apám sorsa és az újonnan létesített emlékmű között. Apám Szabó Károly sorsával kapcsolatos történelmi dokumentumokat, iratokat a jeruzsálemi Világ Igaza Hivatal részére gyűjtöttem. 1945 Január 8. -án történt A Jakobovits család nem mindennapi nyilatkozata: 1945 január 8. -án, Budapesten, a Dunaparton, arccal a víz felé várták a lövéseket. Az újságcikkben megemlékeztek, hogy apám, Szabó Károly beavatkozása mentette meg őket sok sorstársukkal együtt. Cipők a Duna-parton – Köztérkép. A megmentettek közül néhányan évekig kapcsolatban maradtak apámmal és 1964-ben én is személyesen megismertem három megmenekült családot. 5 / 19 1947 február 26. levél, 154 ember megmentése a Dunapartról A Magyar Országos Levéltár irata (jelenleg a Zsidó Levéltárban van).
Különös figyelem vetül ezen a napon azokra is, akik megmentették az üldözötteket. A Cipők a Duna-parton emlékmű a Kossuth tér előtti Duna parton emlékeztet a múlt árnyaira. A kompozíció ötletét Pauer Gyula Kossuth-díjas szobrászművész és filmrendező barátja, Can Togay találta ki. A Pauer Gyula által megvalósított emlékmű másodlagos elnevezése: A nyilas terror Dunába lőtt áldozatainak emlékére. A hatvan pár, öntöttvasból mintázott korhű cipő az 1944-45 során a Nyilaskeresztes Párt pribékjei által ártatlanul a Dunába lőtt magyar zsidóknak állít maradandó emléket. Cipők A Dunaparton. A tömegesen végrehajtott kivégzések során az áldozatokat arra kényszerítették, hogy sorba rendezve, egymás mellett álljanak a Duna partján, majd a Dunába lőtték őket. Az emlékmű helye szimbolikus, hiszen a budapesti Duna-part szinte minden pontjáról lőttek zsidókat a Dunába, különösen a Margit-sziget északi része felőli oldalon. Az emlékművet 2005. április 16-án, 21 óra 30 perckor avatták fel. Az Élet Menetének több ezres résztvevői fáklyákkal vonultak a Kossuth tér előtti Duna-partra, ahol Kiss Péter kancelláriaminiszter a miniszterelnök és a történelmi egyházak jelenlétében avatta fel a művet.
Steiner Jakob apját nem sikerült megmenteni, már 1944. december 25-én a Dunába lőtték a nyilasok. Steiner Jakob apja magyar tiszt és 4 évig hadifogoly volt az első világháborúban az orosz fronton. [6] Később Stöckler Lajos 1945–1948 között a budapesti Izraelita Hitközség elnöke, 1953-ban a Wallenberg-kirakatper egyik vádlottja. [7] Ernster László [8] (1920. május 4. – 1998. november 4. ) kémikus később Svédországban a Nobel -bizottság és a Nobel Alapítvány Igazgató Tanácsának tagja lett, Steiner Jakob biológus a jeruzsálemi egyetemen tanított, Löw Éva és Klaber Anna orvosok Bázelben. Korányi Erwin 2006-ban megjelent életrajzi könyvében megemlékezik 1945. január 8. éjszakájáról, amikor megmenekült a nyilasoktól, a Dunába lövéstől. "Váratlanul megjelent rendőrök fegyvert fogtak a nyilasokra. Az egyik magas rangú rendőr Szalai Pál volt, aki Wallenberggel együttműködött. A másik rendőrtiszt a bőrkabátos Szabó Károly. " "A megmenekült csoportban láttam Stoeckler Lajost is. " [9] Szalai Pál posztumusz, 2009. április 7-én a Világ Igaza kitüntetést és a Bátorság érdemjelet kapta.
2005. április 17. vasárnap, 15 óra Az emlékmű szakrális felavatása a történelmi egyházak képviselői által: Kardos Péter főrabbi Szabó Géza kanonok, a Szent István-bazilika plébánosa Cselovszky Ferenc, a Deák téri evangélikus templom igazgató lelkésze Berkesi Gábor lelkész, református egyház Az emléktáblák felirata magyar, angol és héber nyelven: "A II. világháborúban nyilaskeresztes fegyveresek által Dunába lőtt budapesti áldozatok emlékére. Állíttatott 2005. április 16-án. " 1945. januári svéd mentőakció a Duna-parton [ szerkesztés] 1945. január 8-án este a svéd követség Üllői úti épületéből a nyilasok 154 embert elhurcoltak a Duna-part irányába. Fegyveres rendőrök a svéd követség alkalmazottjának, Szabó Károlynak [2] a vezetésével kiszabadították az üldözötteket. A Jakobovits család tanúvallomása 1947-ben: "A Duna-parton arccal a víz felé álltak, amikor a felmentés megérkezett. " [3] A 154 megmentett között volt Stöckler Lajos és nyolctagú családja, [4] a Jakobovits család, Ernster Edit [5] és László, Forgács Gábor, Steiner Jakob, valamint édesanyja és testvérei, Löw Éva és Klaber Anna.
Az emlékhely három pontján öntöttvas táblákon magyarul, angolul és héberül olvasható a felirat: "A nyilaskeresztes fegyveresek által Dunába lőtt áldozatok emlékére állíttatott 2005. április 16-án. "