És erre a fényképes igazolványra kinek van szüksége 65 éves kora fölött? Ha viszel egy fényképet, a jegypénztárnál csinálnak igazolványt. Azon kívül még vonaton, csak a gyorsvonati pótjegyet, vagy helyjegyet kell kifizetni, és a buszon is. Díjmentesen utazhatnak: - 65 évnél idősebb magyar, valamint EU-, EGT-tagállam és Svájc állampolgára, továbbá Svájc állampolgára, továbbá 65 évnél idősebb családtagjaik. - 65 évnél idősebb, magyar nyugellátású külföldi állampolgár. - stb. Forrás: Úgy-e ingyen utazhatunk 65 év. fölött? További ajánlott fórumok: Barátom lakásában élek szerintetek fair, hogy bérleti díjat kér? Levelezős diákkal, diák BKV bérletet miért nem lehet alkalmazni? Mekkora az esélye, hogy a 74-es trolin egy zsebesnek pont egy BKV bérletre van szüksége? Megbüntették a fiam a villamoson, pedig volt bérlete! Önkormányzati lakás bérleti jog - Érdemes Mától drágulnak a BKV jegyek, bérletek! Most mit csináljak a gyűjtőjegyeimmel, amik megmaradtak, el kell dobnom őket?
Európai Uniós állampolgárok (beleértve Norvégiát és Svájcot) a közösségi közlekedést ingyenesen használhatják. Eza a szabály gyakorlatilag minden tömegközlekedési eszközön, menetrendszerinti buszjáraton, illetve vasúton is érvényes az ország egész területén. Mindössze egy fényképes személyiigazolványt / útlevelet kell tudni felmutatni, ami az állampolgárságon kívül a születési dátumot is tartalmazza. Van azonban néhány fontos tudnivaló, amire nem árt tekintettel lenni: Nemzetközi forgalomban nem érvényes a kedvezmény, még a magyarországi szakaszra sem. Ilyenkor a teljes útra érvényes menetjeggyel kell rendelkezni. Hely- és pótjegyköteles vonatokon és buszokon a kedvezmény nem mentesít a hely- és pótjegy váltása alól. (Újabban már több sima gyorsvonat is pótjegyköteles. ) A vasúton csak 2. osztályú kocsikra érvényes. Különleges járműveknél, mint pl. a Budavári Sikló, nem érvényes. A közvetlem reptéri buszt (100E) a 65 év feletti EU állampolgárok ingyenesen használhatják. A kedvezmény svájci és norvég állampolgárokra is vonatkozik.
Magyarországon rengeteg balesetet okoznak az idős állampolgárok, viszont nagyon nehéz kérdés az, hogy bevonják-e az öregebbek jogosítványát, vagy sem. Nehéz azért is, mert soha véget nem érő vitákat generál, és mindenkiből heves indulatokat vált ki… Magyarország on közel 1, 2 millió 60 év feletti embernek van jogosítványa, a legtöbbjük a 60-65 év közötti korosztályban található, de több mint 200 olyan magyar ember van, aki már túllépte a 75 évet is. Mielőtt továbbmennénk, felteszem nektek is a kérdést, ugyanis nagyon kíváncsi vagyok az átlagemberek véleményére, szavazzatok! Te bevonnád a 65 év felettiek jogosítványát? Igen, a 65 év felettiek balesetveszélyesek! Nem, nem veszélyesek a 65 év felettiek! Nem, mert nem korhoz kötném, hanem egészségi állapothoz! A probléma ott van szerintem, hogy sok idős ember nincs tisztában azzal, hogy romlottak a reflexei, nem lát már annyira jól, akadályozza a haladást, és balesetet okozhat. Természetesen tisztelet a kivételnek! És azt is pontosan tudom, hogy mennyi felelőtlen tinédzser van, aki vagánykodásból okoz balesetet, ráadásul rengetegen vannak nemcsak fiatalok, hanem 25-40 évesek, akik versenypályának használják az utakat, száguldoznak mindenhol.
Igazából nem korhoz, hanem egészségi állapothoz és józan emberi gondolkodáshoz köthetnénk a jogosítványt. A statisztikák azt mutatják, hogy az 53 évnél idősebb sofőrök az átlagosnál jóval több kárt okoznak, viszont ezen károk értéke jócskán elmarad a fiatalabb korosztály által okozott károkétól. Az idősebb korosztály sokkal lassabban vezet, a romló reflexeiknek köszönhetően náluk több a koccanásos baleset. Tény, hogy az idősebb sofőrök sok év tapasztalatával rendelkeznek, de több olyan helyzet fordul elő, melyeknél veszélyeztetik saját maguk, és mások biztonságát. Ilyen lehet az elsőbbségadás, a balra kanyarodás, és a sűrű forgalomban való közlekedés. Számukra biztonságos a lassú közlekedés, amivel viszont gátolják a gyorsabb haladást a fiatalabbak számára, ők pedig emiatt idegesek lesznek és meggondolatlanul cselekednek. A legnagyobb problémát szerintem az jelenti, hogy a háziorvosok (a régi, jó viszony miatt) annak ellenére is kiadják a vezetői engedélyt, hogy az idősnek lassúak a reflexei, nem lát jól, és még a hallásával is gondok vannak.
Az ellenőrök szerepe lesz a tájékoztatás is, az ügyfelek támogatása, segítése és a rendszer megismertetése. Miért RIGO? A budapesti rendszer nevének választott RIGO mozaikszó a Rugalmas, Integrált, Gazdaságos Okos szavak rövidítése. A név így szerethető és könnyen megjegyezhető lesz. Az elnevezés egyúttal a külföldi ügyfelek számára is kifejező: a "ri" előtag az angol "re" előtag kiejtésével megegyezően a rendszerességet és az ismétlést jelentheti, míg a "go" szótag a haladásra utal. (̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
Jöjjön Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van újra Koncz Zsuzsa előadásában. Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? de szeretem. Kiülök a dombtetőre, Innen nézek szerteszét, S hallgatom a fák lehulló Levelének lágy neszét. A teljes verset ITT olvashatod. Hallgassuk meg Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van újra versét Koncz Zsuzsa előadásában. Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
Négyrészes, 2020 telén indult sorozatunk végére érkeztünk. A Petőfi Sándor talán leghíresebb verse ihlette film a nyugalomról, a türelemről és a természet örökvalójába vetett megingathatatlan hitről, s a benne élő emberről szól. A Dunakanyar embere korunkban is rendkívül közel áll a természethez, ezer szállal kötődik mindahhoz, amit egy finom nyár, egy enyhe tavasz, egy szép havas tél, vagy egy nyugalmas ősz adhat. Persze nem úgy vagyunk egyek a természettel, mint évszázadokkal ezelőtt élt őseink, de valahol mégis ott, a régi időkben kell keresnünk ennek a kapcsolódásnak a gyökereit. A Dunakanyart őrizni, ápolni, szeretni kell. A régiek még ösztönösen tudták ezt, nekünk már tanulnunk kell, s ezt a tanulmányt sohasem szabad félvállról venni, örökségünket eltékozolni. Viktorin József, Magyar László, Cseke László, Madas László, Makovecz Imre, Áprily Lajos hagyatéka felett kell őrködnünk, mely hagyatékot ők a legnagyobbaktól kapták örökül: IV. Bélától, Luxemburgi Zsigmondtól, I. Anjou Károlytól.
Petőfi Itt van az ősz, itt van újra… című dala a népies líra közvetlenségével lepi meg az olvasót. A népiesség Petőfi által honosodott meg irodalmunkban. Olyan, mintha köznapi beszéd lenne, pedig nem az, hanem annak átszűrt, művészileg átalakított változata. Petőfi demokratikus politikai felfogásából egyenesen következett az élet és irodalom ilyen közvetlen összekapcsolása. Ennek köszönhetjük, hogy az ekkorra már kimerülő romantikus líra jelképrendszerét teljesen felújította. Ezt a verset Erdődön írta 1848. szeptemberében. Már egy éve házasok feleségével, s március 15-e óta Petőfinek országos hírneve is növekedett. Mégsem boldog választási kudarca miatt, s Szendrey Ignác sem békélt meg vele, holott felesége már közös gyermeküket hordta a szíve alatt. A vers egy nyugalmi pillanat szülötte, a fentiekből nem sok minden szűrődött bele. Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van újra Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? de szeretem. Kiülök a dombtetőre, Innen nézek szerteszét, S hallgatom a fák lehulló Levelének lágy neszét.
ITT VAN AZ ŐSZ, ITT VAN UJRA… – Petőfi Sándor Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? de szeretem. Kiülök a dombtetőre, Innen nézek szerteszét, S hallgatom a fák lehulló Levelének lágy neszét. Mosolyogva néz a földre A szelíd nap sugara, Mint elalvó gyermekére Néz a szerető anya. És valóban ősszel a föld Csak elalszik, nem hal meg; Szeméből is látszik, hogy csak Álmos ő, de nem beteg. Levetette szép ruháit, Csendesen levetkezett; Majd felöltözik, ha virrad Reggele, a kikelet. Aludjál hát, szép természet, Csak aludjál reggelig, S álmodj olyakat, amikben Legnagyobb kedved telik. Én ujjam hegyével halkan Lantomat megpenditem, Altató dalod gyanánt zeng Méla csendes énekem. – Kedvesem, te űlj le mellém, Ülj itt addig szótlanúl, Míg dalom, mint tó fölött a Suttogó szél, elvonúl. Ha megcsókolsz, ajkaimra Ajkadat szép lassan tedd, Föl ne keltsük álmából a Szendergő természetet. Erdőd, 1848. november 17-20.
Ady Endre: Párisban járt az ősz Párisba tegnap beszökött az Ősz. Szent Mihály útján suhant nesztelen, Kánikulában, halk lombok alatt S találkozott velem. Ballagtam éppen a Szajna felé S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, Arról, hogy meghalok. Elért az Ősz és súgott valamit, Szent Mihály útja beleremegett, Züm, züm: röpködtek végig az uton Tréfás falevelek. Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé S Párisból az Ősz kacagva szaladt. Itt járt s hogy itt járt, én tudom csupán Nyögő lombok alatt. Móra Ferenc: A cinege cipője Vége van a nyárnak, hűvös szelek járnak, nagy bánata van a cinegemadárnak. Szeretne elmenni, ő is útra kelni. De cipőt az árva sehol se tud venni. Kapkod fűhöz-fához, szalad a vargához, fűzfahegyen lakó Varjú Varga Pálhoz. Azt mondja a varga, nem ér ő most arra, mert ő most a csizmát nagyuraknak varrja. Darunak, gólyának, a bölömbikának, kár, kár, kár, nem ilyen akárki fiának! Daru is, gólya is, a bölömbika is, útra kelt azóta a búbos banka is.