Amikor magára marad, Bánk zavartan, feldúltan töpreng azon, hogy lehetséges, hogy Melinda tiszta neve egy titokban szervezkedő csoport jelszava lett. A Bánk bán története még nem ért véget, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
Katona Józsefet egyműves szerzőnek tartja az irodalomtörténet, mivel művei közül csak a Bánk bán jelentős. A Bánk bán 1815-ben keletkezett. A Döbrentey Gábor által szerkesztett Erdélyi Múzeum drámapályázatot írt ki, és Katona elküldte művét a pályázatra, de nemcsak hogy nem nyert, még meg sem említették az értékeléskor. 1819-ben átdolgozta a Bánk bán t és elküldte a székesfehérvári társulatnak, hogy adják elő, de a cenzúra megtiltotta, és csak kiadatását engedélyezte. Így nyomtatásban jelent meg 1821-es dátummal 1820-ban. Katona József nem érte meg a Bánk bán bemutatását, mert 1830-ban meghalt szívrohamban, a művet pedig először 1833. február 15-én mutatták be Kassán. Udvarhelyi Miklós, Katona régi barátja jutalomjátéknak választotta magának a Bánk bán főszerepét. Később népszerű lett a dráma, és 1848. március 15-én, a forradalom kitörésének napján a Nemzeti Színházban a Bánk bán t tűzték műsorra (eredetileg mást adtak volna elő, de megváltoztatták az aznapi programot). Gertrudist Laborfalvi Róza játszotta, Jókai Mór későbbi felesége, akit az író ebben a darabban látott meg elsőként.
1814-ben Döbrentei Gábor ösztönzésére hazafias gondolkodású erdélyi főurak ezer forintot adtak össze egy szomorújátékra, ugyanis egy eredeti magyar színdarabbal szerették volna megnyitni az akkor éppen épülőfélben lévő kolozsvári állandó színházat. E pályázatot az Erdélyi Múzeum nevű folyóirat közölte, mely szerint az a pályamű, mely majd az első díjat kapja, hétszáz forint, az a munka pedig, mely a második díjra érdemes lesz, háromszáz forint jutalomban részesül. A határidőt 1817-ig hosszabbították meg – olvasható a Magyarságkutató Intézet honlapján, Raffay Andrea tollából. A pályázatra tíz szomorújáték érkezett be, melyek között Katona József, egy már fiatalon is tekintélyes jogtudós Bánk bán című műve is ott volt. Mivel éveken át semmit nem tudott meg arról, mi lett pályaművének sorsa, 1820-ban végleg megunta a várakozást, s kinyomatta kéziratát. Igaz, ennek is volt némi előzménye, hiszen felbuzdulva Kisfaludy Károly sikerein, Katona a székesfehérvári színtársulatnak még kéziratban elküldte drámáját, de a mű színrehozásához a budai cenzúra nem járult hozzá, viszont magát a kinyomatást engedélyezte a cenzor.
I. fejezet: A helyszín II. Endre udvara. A király feleségének, Gertrúdisnak van egy Ottó nevű öccse. Ottó meg akarja magának szerezni Bánk bán feleségét, Melindát. Ottó ezzel kapcsolatban kikéri Biberach véleményét, vajon Melinda viszonozni fogja-e közeledését. Biberach erre nem egyértelműen válaszol – bár Melinda tisztességes, szerető feleség, semmiért nem hagyná el férjét – Biberach mégis kétértelmű tanácsokat ad, biztatja is és nem is Ottót. Melindának van két bátyja, Simon és Mikhál. Otthonuk Spanyolország, ahová Mikhál vissza is vágyik, de Simon szerint itt kell letelepedniük és új életet kezdeniük. Petúr bán a kocsmában Gertrúdist szidja viselkedése miatt, a két testvér azonban nagy nehezen megnyugtatja. Minden bizodalmuk Melindában van, aki puszta megjelenésével is több értéket hordoz magában, mint maga a királynő. Petúr titokban hazahívja Bánk bánt, de részleteket nem árul el, csak annyit mond, hogy a jelszó Melinda. Amikor Bánk megérkezik, lesújtja, hogy felesége nevét valami titok elfedésére használják és rosszat sejt, szinte meg se hallja Tiborc panaszát.
Tragédiája ebben rejlik. Nem azt nézi, a nemzet mit tehet érte, sokkal inkább azt, ő mit tehet a nemzetért. (A leírt szövegben itt kazettacsere miatt törés van, az eredetit nem tudom rekonstruálni – K. J. ) Amit bemutat, az a magyar valóság késsel metszett életképe, a sokszor és hosszan feltűnő zsarnokság látlelete. Láttán feltesszük a kérdést, mi változott? A Bánk bán most is hiteles és időszerű, kétségbevonhatatlan kérdésekkel. Lehet kritizálni a Bánk bánt, lehet! Nagyon is! Az esztéták szerint befejezetlen? Tévednek. Az talán még sosem jutott eszükbe, hogy a Bánk bán.. akár az élet? Az életnek ugyanis nincs vége. Ők aztán hiába mondják, hogy a mű az ötödik felvonásban konfliktusos drámából középpontos drámává alakul, bármit jelentsen is ez. Mert ez csupán a felszín. Nekünk a dolgok mélyére kell látnunk. Módszeres megközelítésük itt csődöt mond. Nem a felszínt kell kapargatni, megkarcolni, az alkotás lényegére kell látni ehelyett! A király, amint az látszik, és később tényszerűleg, tényekkel alátámasztva ki is fog derülni, cselekvésképtelen.
A pályázaton a Bánk bán nem nyert díjat, az eredményhirdetéskor még csak meg sem említették. Az 1815-os első változat alig hasonlít valamiben a véglegesre (a kézirat is csak véletlenül került elő a 20. században). Katona Józsefet barátja, Bárány Boldizsár Rosta című munkája késztette a Bánk bán átdolgozására, amely egy recenzió volt (1817). A szerző megfogadta a recenzens jó tanácsait. A Bánk bán nyomtatásban 1820-ban jelent meg Kecskeméten, első színházi előadása pedig Kassán volt 1833-ban. A Bánk bán témája Nagyon sokrétű: politikai és magánéleti konfliktusokat ötvöz. Van egy élősködő idegen hatalom, és vele szemben felsorakoznak a lehetséges magatartásformák. Katona Józsefet elsősorban az uralkodó elleni merényletek érdekelték a történelemből. Nem ő volt az első, aki a Bánk bán-témát feldolgozta: Hans Sachs 16. századi német író dolgozta fel elsőként szépirodalmi formában. Katona két kortársa, az osztrák Grillparzer és a magyar Kisfaludy is feldolgozták. Katona egyesítette a különböző felfogásokat a királyné meggyilkolásáról.
Természetesen ilyen esetekben van lehetőség gyógyszeres kezelésre is, de ezek igen ritkán hoznak valódi eredményt, teljes gyógyulást kizárólag a műtéti beavatkozás jelenthet. Sajnos azonban a petefészek ciszta alkalmanként valamilyen daganat jele is lehet, biztos diagnózist pedig ilyenkor csak a petefészek megbetegedések laparoscopos műtétjei adhatnak, amelyek segítségével lehetővé válik a szövettani vizsgálat. Milyen tünetekkel járhat a petefészek daganat? Jó tudni, hogy a ciszták igen gyakoriak a petefészekben, ezért bárkinél megjelenhetnek és sok esetben semmilyen problémát nem okoznak. Ha azonban olyan tüneteket észlel magán, mint amilyen a gyakori szúró, esetenként görcsölő fájdalom az alhasban, a rendellenes folyás és a rendszeresen menstruációs zavarok, akkor mindenképpen érdemes felkeresnie az orvosát. Petefészekciszta: így zajlik a műtét | Házipatika. A jóindulatú elváltozások mellett ugyanis előfordulhat a petefészek daganat is, amelynek – ha későn fedezik fel – igen magas a halálozási aránya. Pedig tünetei gyakorlatilag a kifejlődés pillanatától jelentkeznek, s az alhasi, hasi fájdalom mellett étvágytalanságot és has puffadást is okoznak.
A betegek többsége a műtét után hat héttel - feltéve, hogy minden rendben zajlott - már teljesen gyógyultnak tekinthető.
A beavatkozás után a hormonális egyensúly eltolódásai napokon belül elkezdenek rendeződni, a megemelkedett férfihormon szint gyors és jelentős csökkenést mutat, a cikluszavar megszűnik. Mivel a betegség lényege az inzulinrezisztencia megváltozásával is összefügg – így hosszú távon a cukorbetegség (diabetes mellitus) előhírnöke is. Manapság a Metformin kezelést javasolják az irodalomban, de ennek bizonyos veszélyei vannak, és Magyarországon erre a célra a készítményt még nem törzskönyvezték. A ciszták esetlegesen felülfertőződhetnek, és tályoggá alakulhatnak. Laparoszkópos petefészek ciszta eltávolítás (Cystectomia ovarii) - Medicover. Ebben az esetben operatív kezelésre van szükség, ami során a petefészek nagyon kis eséllyel menthető meg. Gyakori szövődmény, hogy a ciszta megtekeredik – torqualódik – és így romlik a vérellátása, amely fájdalommal és esetleg a petefészek elhalásával jár, ami miatt műtéti indikációt képez. A petefészekciszták egy része rosszindulatú átalakulást mutat. Gyanússá válik, ha a ciszta: a ciklus második felében látható mérete meghaladja a 40 mm-t alhasi panaszokat, görcsöket okoz alakja szabálytalan, a ciszta többosztatú vastag falú ereiben ultrahanggal kóros áramlás mérhető vagy a vérben a CA125 tumormarker értéke magas.
Fontos szempont, hogy a cisztából vagy annak tartalmából minden esetben mintát kell venni, hogy az alapján további vizsgálatokkal a rosszindulatú daganatos betegségek et egyértelműen ki tudjuk zárni. Másrészről minden páciensnél törekszünk, hogy az ép, működő petefészek szövetet megtartsuk, hogy további hormontermelésben és peteérésben részt vehessen. Előfordul azonban, hogy a cisztát okozó betegség (pl. endometriózis) a petefészket oly mértékben tönkre teszi, károsítja, hogy annak normál működése már állítható helyre, ilyenkor a beteg petefészek gócként szerepelhet, ezért eltávolítása indokolt. Laparoszkópos petefészek ciszta eltávolítás (Cystectomia ovarii). Bővebben a petefészek eltávolításról » Mivel az ultrahang vizsgálat nem minden esetben tudja pontosan megadni a ciszta kiindulását, sok esetben a műtét közben derül ki, hogy a ciszta nem a petefészekből indul ki. Viszonylag gyakori, hogy a lezárt, és kórosan kitágult petevezeték és a benne pangó folyadék ad cisztára hasonlító képet az ultrahang vizsgálat során. Ilyenkor a petevezeték megnyitása, tartalmának leszívása szükséges.
Az ennél kisebb ciszták esetén a megfigyelés és az esetleges gyógyszeres kezelés az általános irányelv, de adott esetben, képalkotó eljárásokra vagy szövettani anyagvételre is sor kerülhet, hogy kizárható legyen a valódi daganatok jelenléte. A méh nyálkahártyája az egyedfejlődés korai szakaszában szétszóródhat a szervezetben vagy a menstruációs vérrel visszakerülhetnek a hasüregbe a méhnyálkahártya-darabok, és ott azután megtapadhatnak – ezt nevezik endometriózisnak. Ennek velejárójaként is kialakulhatnak petefészek ciszták. Ugyanígy fény derülhet sok apró ciszta jelenlétére a PCOS (policisztás ovárium szindróma) nevű betegségnél, amelyet kísérhet emelkedett inzulinszint, inzulinrezisztencia vagy lappangó diabétesz is. – Sajnos, a petefészek ciszták kialakulását nem lehet megelőzni, azonban a szájon át szedhető, hormontartalmú fogamzásgátló tabletták alkalmazása csökkenti egyes cisztatípusok előfordulási gyakoriságát. A ciszták, illetve rosszindulatú petefészek elváltozások gyakran öröklődnek, ezért azoknak, akinek a családjában már volt ilyen megbetegedés, rendkívül fontos a rendszeres, célzott nőgyógyászati szűrővizsgálat – hangsúlyozza dr. Demjén László, az Oxygen Medical nőgyógyásza.
2012. 08. 26. A petefészkek normál működése kapcsán minden ciklusban kialakulnak folyadéktartalmú hólyagocskák, a tüszők, melyek a peteérés jelei. A kis 10 mm körüli cisztákból a ciklus közepére 20-30 mm nagyságú hólyagocskák, érett tüszők alakulnak ki. Ezek a tüszők a peteérés (ovuláció) során kidurrannak és kilökődik a petesejt a megtermékenyítésre várva. Ez mind természetes jelenség. Ha valakinek tehát a ciklus 1-16. napja között látnak legy-két legfeljebb 30 mm-es cisztát, az normális. Ez általában a következő menstruációig spontán szűnik. Ezt nőgyógyászati ultrahang vizsgálattal lehet igazolni. A ciszták kialakulása Bizonyos esetekben tüszőérés folyamán a tüszőrepedés nem következik be, és ovuláció híján a tüsző megmarad, és cisztává fejlődik. Ez nem valódi ciszta, hanem ún. follikuláris vagy retenciós tömlő, ki nem lökődött túlérett petesejt. Az esetek jelentős részében ezen képletek maguktól felszívódnak. Ha a felszívódás nem következik be, a ciszta tovább nő és panaszokat okoz, már kezelésre van szükség.