Ez a legoptimálisabb eset, mivel a megállapodás teljesen rugalmas is lehet. Előfordul, hogy annyira pozitív viszony van az elvált szülők között, hogy folyamatosan egyeztetnek a kapcsolattartásról, ami így teljesen zökkenőmentesen valósul meg. Eszerint nem feltétlenül szükséges, hogy pontos bírósági határozat szülessen arról, hogy mennyi időt töltsön a gyermek a két félnél? Így van, ez nem mindenképp szükséges. Viszont, ha a felek a bíróság elé viszik a kérdést, akkor a bíróság előtti eljárásban köthetnek egy egyezséget, amit a bíróság végzése jóváhagy és akkor, ezzel egy végrehajtható határozat születik. Tehát fő szabály a felek megállapodása. Ha viszont a bíróság próbálja alakítani az egyezség tartalmát vagy bíróság ítéletben rendelkezik a kapcsolattartásról, akkor a 2X2 hét szokott az irányadó lenni. Mi van abban az esetben, hogy nem tudnak megegyezni a szülők a kapcsolattartásról? Nagyon ritka. Nagymama láthatási jogar. Többségben vannak az együttműködő felek és én is azt tapasztaltam, hogy tudnak alkalmazkodni egymáshoz.
Én nem korlátoztam, sosem. Ő nem akar hozzánk jönni, enekem kéne. Én Szerintem az nagyon szép dolog, hogy ragaszkodik az unokájához! Szerencsés a gyereked ne foszd meg a nagyszülői szeretettől! Sok gyerek soha sem tapasztalhatja ezt meg sajnos! Ha szeretni akarják a kislányodat akkor hagyd hagy szeressék ettől csak gazdagabb lehet a gyerekkora és az élete! Tehát amikor bemész a tárgyalásra, ragaszkodj hozzá hogy szakértői vélemény készüljön. A gyámhatóság szabályozza a kapcsolattartást, de ilyen esetekben szükséges szakértői véleményt is beszereznie a döntéshez. A gyermek joga, hogy rendszeresen láthassa a nagyszüleit! Mit tehetünk, ha a szülei ezt nem engedik? | Képmás Magazin. (Nevelési tanácsadó) Köszönöm a válaszokat! Nem lettem nyugodt sajnos. NÁlunk nincs szó alkoholizmusról, csak a rosszindulatró anyósnál leszünk, mert megzsarolt és mert a volt párom kérte. Persze, hogy van! Gyermekkel való kapcsolattartásra mind a szülő, mind a nagyszülő, mind a nagykorú testvér, továbbá – ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja – a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa is jogosult.
Ha a szülők együtt élnek, és a gondozás, nevelés jogát együtt gyakorolják, a nagyszülőkkel való kapcsolattartás természetes módon történik. Ha azonban a szülők házassága felbomlott, általában a külön élő szülő családjában merül föl a nagyszülői kapcsolattartási igény, és a gyermek részéről a jogosultság. A gyermek a saját jogán jogosult a nagyszüleivel kapcsolatot tartani. A gyermeknek a nagyszülőkkel való kapcsolattartása önálló jog, és ha a nagyszülők a szülőkkel rossz viszonyban vannak is, ez oknál fogva nem, csak a gyermek érdekében korlátozható a kapcsolattartási jog. A nagyszülőket a gyermek láthatásától, kapcsolattartástól csak akkor lehet elzárni, ha a kapcsolattartás nem szolgálja a gyermek érdekét. Nagymama láthatási joganville. Egy perbeli esetben a felperes nagyszülő nem nyugodott bele a lánya kifogásolt életvitelébe, és a nagyszülők között így a kapcsolat megromlott. Az anya elzárta a nagyszülőket a kapcsolattartástól. A nagyszülők ebbe nem nyugodtak bele, és kérték a gyámhatóságtól a kapcsolat szabályozását.
Gyámhivatal fog a mértékéről dönteni. Hmmm... érdekes. Még hogy a jog határozza meg azt, hogy a gyermekemet láthassa az a nagyszülő, aki közli, hogy utál!? Gusztustalannak tartom! Ez a modern ázad, ahol a gyermekek érdekei vannak szem előtt? Na jah, a gyermekem úgy nőjön fel, hogy de jó, a nagymami utálja Anyát! :))) Ez igaz abban az esetben, ha a mentális fejlődését nem korlátozzák, rombolják, hanem pl. normális esetben építik. (most nem jön le, mert naon pipa én is a normális viszonyra törekedtem eddig, amíg rendeteg dolog össze nem jött, ami törtedéke hely szűkében ide nem leírható. ) Akkor én is ezt mondtam, amikor ezt elmesélte a fiam, anya ez volt a 7 végén..... Jajj bizony, de ez is a szép vagy épp nem szép dolgok közé tartozik:( A jogrendszer a gyámügy el fogja dönteni, viszont a nagyszülőknek és a gyermeknek is szüksége van a kapcsolattartásra. Az, hogy mi tartozik a szép dolgok közé-ezt tényleg nem vita tárgyaként írom!!! Nagymama láthatási joga. -mert ezek ok-okozati összefüggések-relatíve. DE:Amikor a gyerkőc csak azt látja papa hogy piál-és pacemakere ven...... nem gondolom, hogy szüksége lenne rá, a kapcsolatartásra vagy korlátozva.
Ha a terven csak az szerepel, hogy láthatás vasárnap, lehet, hogy ideges leszel, mikor a volt férjed munkatársa hozza haza a gyereket éjfélkor. Ha felhívod tajtékozva, nem fogja érteni, mi a baj, hiszen a vasárnap az ő napja, csak hirtelen behívták dolgozni. Ezért bizonyosodjatok meg róla, hogy a tervezet mindenre kitér, pontos időhatárokkal, átadási pontokkal, szállítással együtt. Lehet, hogy furán fogod érezni magad eleinte, hogy úgy beszéltek a gyerekről, mint ha egy postai csomag, egy logisztikai probléma volna, de hidd el, utólag megkönnyíti az életedet. Mi a véleményed arról, ha válás után az apai nagymama a gyerekek előtt festi ki az anya fotóját, azt nevetségessé téve?. Végezetül, tartsd szem előtt, hogy a gyermekeidnek nem csak veled, a másik szülőjükkel is joguk van egészséges kapcsolatot kialakítani, neked pedig nincs jogod ezt elvenni tőlük, ahogy a volt partnerednek sincs. Arra kell törekednetek, ami nekik a legjobb, erre emlékezz mindvégig és juttasd a volt párod eszébe is, ha szükséges: hogy kik is a legfontosabbak ebben a játszmában. Fotó: 1899441 /
Amennyiben a végrehajtás a szülők ill. a szülő(k) és a gyermek közötti konfliktus miatt akadályokba ütközik, a hatóság a szülők kérelmére mediációs (gyermekvédelmi közvetítői) eljárást rendelhet el. Amennyiben az eljárás során a gyámhivatal megállapítja, hogy a kapcsolattartás valamelyik szülő önhibájából maradt el, első alkalommal felhívja a szülőt a kapcsolattartást elrendelő határozatban foglaltak betartására, jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett. Amennyiben a figyelmeztetés ellenére újabb mulasztásra kerül sor, a hatóság (kérelemre) további szankciót alkalmazhat, eljárási bírságot szabhat ki, amely további mulasztás esetén kérelemre ismételten kivethető, és összege emelhető. A gyámhivatali gyakorlatban jellemzően a nagyszülő-unoka kapcsolattartás szabályozásának igénye merül fel a különélő szülő (kapcsolattartásra jogosult) családja (szülei) részéről. Életszerű, hogy a szülők saját szülőjük részére a saját rendelkezésre álló, gyermekkel tölthető idejükön belül biztosítsák a nagyszülő részére a kapcsolattartást.