Amennyiben hirdetésem felkeltette érdeklődését, az alábbi referenciaszámra hivatkozva keressen akár hétvégén is! m219864
Harmincöt éves volt. Felesége ezt íratta a sírjára: "Halálomig siratlak". Lejjebb ott az ő neve is: Lídia, 1920-ban született, és negyvenöt éven át sírt. Remélem, hogy sírás közben újra férjhez ment, gyermekei, unokái születtek, és két könnyzápor között néha boldog volt, bár az elsőt, az igazit, a szép fekete göndör hajú férjét mindvégig megőrizte a szívében. Az utóbbi időben néhányszor sürgősen Budapestre kellett utaznom. A Kozma utcai zsidó temetőben nagyon szeretek sétálni, amire gyerekkoromban szoktattak rá a szüleim (a sétára és a szeretetre). Nagyanyám abban az évben halt meg, amelyikben születtem, ezért legkorábbi emlékeim közé tartozik a temetőbe való kijárkálás. Némely vasárnapokon Anyu feltette a szónoki kérdést: Megyünk a "temcsibe"? Azért volt szónoki, mert már előző este, szombat kimenetelekor megbeszélték. Nem tartottuk a szombatot. Anyu nem is tudta, hogy tartani kell, Apu "hiloni" volt, de azért a szombat kimenetele akkor is az volt, ha nem tudtuk. Milyen szép volt Anyu és Apu között menni, amikor kicsi voltam.
Barangolás a Kozma utcai izraelita temetőben - Az utódok reménysége - YouTube
Az Új köztemetõ létesítésekor jelentõs területet biztosított a fõváros az izraelita hitközség számára a rákoskeresztúri határban. Erre azért is szükség volt, mert a fõváros zsidótemetõinek többségét addigra lezárták, a Salgótarjáni úti temetõ pedig igen hamar betelt. 1905-1910 között elõször is a betelt Váci úti temetõbõl exhumáltak nagy számú halottat, és hozták át maradványaikat külön zsákokban az új sírkertbe. Elhelyezésükre a fõváros újabb területeket adott át a pesti chevra kadisának, és így alakult ki hazánk legnagyobb zsidótemetõje, ahova máig mintegy 300 000 halottat temettek (ugyanakkor számos zsidó származású tudós, mûvész, vagy arisztokrata hamvai kerültek a nagyobb köztemetõkbe). Itt nyugszik a fõvárosi zsidóság elitje, a vallási, kulturális, mûvészeti élet kiválóságai, és páratlan jelentõségû a Kozma utcai fal mellett húzódó mauzóleumsor, amelyben a síremlékeket a kor leghíresebb építészei tervezték. Már messzirõl látható a monumentális, fehér ravatalozó, amely 1891-ben épült Freund Vilmos tervei szerint.
Latabár Árpád, Pártos Gusztáv, Temessy Hédi, Zsolnay Hédi, Petress Zsuzsa. Rendező: Tihanyi Vilmos. Karnagy: Endre Emil. Díszlet: Bercsényi Tibor. Karády Katalin, Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek. Revükoreográfia: Rudas-fivérek. Önálló kötetei [ szerkesztés] Nóti Károly tréfái; Tolnai, Bp., 1930 ( Tolnai regénytára sorozat) So ein Mädel vergisst man nicht – Yo-Yo kiasasszony. Zenés vígjáték (magyar szöveg Siklósy Iván); Elbert és Tsa., Bp., 1933 ( Filmkönyvek sorozat) Lepsénynél még megvolt (bohózatok); vál. és sajtó alá rend. Stella Adorján, bev. Fejér István; Táncsics, Bp., 1958 Lepsénynél még megvolt. Bohózatok; vál. Stella Adorján; Ant-Ko, Bp., 2002 Hang és kép [ szerkesztés] Lepsénynél még megvolt Hyppolit a lakáj Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6 Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Színész könyvtár Színházi adattár.
Eredetileg is ezen a helyen nyugodott viszont Kohn Sámuel, a XIX. század zsidóságának jeles alakja, a neves tudós, aki elsõként tartott magyar nyelvû szertartást, és nagy szerepe volt az országos kongresszus megszervezésében. Késõbb kialakult egy újabb rabbiparcella is. Ide kerültek a XX. század tudós rabbijainak földi maradványai, A már említetten kívül még számos emlékmű, sőt tömegsír is található a temetőben. A bejárat közelében van a 48-49-es szabadságharcban résztvevő jelentős számú zsidó katona emlékköve, valamint az I. világháborúban harcoltak emlékmécsese. Itt van még egy munkaszolgálatos század emlékműve is, akiket hazatértükkor a németek Kiskunhalas határában lemészároltak. A legmonumentálisabb azonban az 1949-ben épült holokauszt-emlékmű, amelyet Hajós Alfréd tervezett. Kőpilonjain áldozatok százezreinek neve olvasható (azoké, akik emlékét valaki megőrizte), és rengeteg a ceruzával felírt pótlás is. A deportált egész családokra külön táblák is emlékeztetnek. Körülötte vannak a tömeggyilkosságok azonosított áldozatainak parcellái (a balfi áldozatok parcellájában van a deportálásokban elhunyt színészek emlékköve), és külön helyre temették el a meggyalázott tóratekercseket is.
Innen szerződtette Tóth Aladár az Operaházhoz, hogy aztán harminc éven keresztül örvendeztesse meg a nézőket sikeres kabinetalakításaival. Végső nyughelyén ma is látszik az utódok gondoskodása és szeretete. 10. A legrendezettebb sír Dárday Andor é. Ifjúságáról nem tudni semmit, harmincévesen, 1945-ben került az Operaház énekkarának tenor szólamába. Nem lehetett jelentős hang, viszont kiváló szerező-képességére hamar felfigyeltek és kinevezték karfelügyelőnek. Mindössze öt évet töltött a kórusnál, 1950-ben Tóth Aladár jobbkeze lett, mint művészeti titkár. Az igazgatók cserélődtek a következő negyed században, Dárday azonban a helyén maradt. Mi lehetett a tökéletes művészeti titkár titka? Hogy mindent tudott a művészekről. Legendás füzetébe gondosan be volt írva, hogy melyik napokon nem szabad előadásra kiírni a művésznőket. Mikor kell a lakásán keresni a művész urat, ha meg kell menteni egy előadást, mikor a lóversenypályán, és mikor… No, igen, Dárday azt is tudta… De, mint minden kiváló művészeti titkár, ő is tudott hallgatni minderről.