Pályázati információk Mezőgazdasági pályázatok kiírásai, feltételei, stb. Növényvédelem Növénydoktor Kft. A meggy és a cseresznye tápanyag-utánpótlásának sajátosságai - Agrofórum Online. Kapcsolat Adatkezelési szabályzat Jogi nyilatkozat Szolgáltatások Növényvédelmi szakirányítás Tápanyag gazdálkodási terv Pályázatírás, projektmenedzsment Jön a Kertészeti pályázat! Kertészeti pályázat előminősítés MEZŐGAZDASÁGI KISÜZEMEK TÁMOGATÁSA Kertészeti üzemek megújításának támogatása Állattartó telepek megújításának támogatása Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása Gazdálkodási napló Névjegyzéki szaktanácsadó – NAK 4149 Támogatott szaktanácsadás Szaktanácsadói szolgáltatások árlistája Search
Meggy biológia növényvédelme (Biocont termékekkel) Cseresznyelégy színcsapda Sárga henger alakúra hajtott A/4-es lapok kiskertben, gyümölcsösben való használatra. A kifejlett cseresznyelegyek csapdázásával jelentősen csökken a lerakott peték száma és ezzel a kártevők mennyisége, aminek következtében kevesebb lesz a kukacos cseresznye. A csapdákat még a cseresznye sárgulása előtt ki kell helyezni! Az egy fára kihelyezendő csapdák száma = a fa magassága méterben X 2. A csapdákat egyenletesen osszuk el a fán, fontos, hogy a fa tetejére is kerüljön 3-4 lap, de az északi oldalra nem szükséges tenni! Kiszerelés: 6 db lap/csomag. A cseresznyelégy illatcsalétek (TMA kártya) egy szintetikus aminokat tartalmazó anyag. Hatását mint táplálkozásfokozó csalogatóanyag fejti ki. Különösen a nőstény cseresznyelegyeket vonzza. Meggy: finom és egészséges - Gyümölcs az asztalon - Gyümölcs. Használati útmutató a cseresznyelégy illatcsalétek alkalmazásához: vágja le a cseresznyelégy illatcsalétek tasakjának egyik sarkát, az így felnyitott illatcsalétket a cseresznyelégy színcsapda rögzítődrótjával átszúrva rögzítse a színcsapdához.
Közel s távol senki nincs az utcán. Az Oravicáról induló vasútvonal az európai kontinens első hegyi vasútjai közé tartozik, Magyarország és a mai Románia történetében pedig valóban ez a legelső – csak éppen a hírnevét kissé beárnyékolja a vele körülbelül egy időben épült ausztriai Semmeringbahn. A vasutat az Aninai-hegységben folyó szénbányászat hívta életre. A jó minőségű aninai feketeszén az egész Monarchiában keresett terméknek számított, de mivel csak nehezen jutott el a felhasználókhoz, a termelése hosszú ideig veszteséges volt. Egy vasútvonal lényegesen leegyszerűsítette volna a kibányászott szén báziási kikötőbe való szállítását, de a terepviszonyok már a tervezést is nagyon megnehezítették. A szocializmus alatt aztán újabb és újabb bányákat tártak fel a környéken – még uránt is bányásztak errefelé, de talán mondani sem kell, hogy a bánáti hegyi vasút dicső napjai már régen elmúltak. Mintha csak egy túlbuzgó modellező készítette terepasztalon járnánk" A forradalom utáni évek, majd később a bányák bezárása nemcsak a vasútvonalra, hanem az egész vidékre rányomta a bélyegét, és egy olyan, létezés és nem létezés közötti furcsa állapotba taszította, amivel csak Bodor Ádám novelláiban találkozni.
(Komppal, majd vonattal. ) Por Zsoltból nem hiányzik a jóakarat 1993. június közepe táján – kivételesen nem emlékszem rá, melyik napon – Por Zsolt benyitott a Víg utcai fogtechnikai laboratóriumba. Már említettem, hogy máshol nem találkozhatott az apjával. Néhány évig, amíg a húga napi rendszerességgel bejárt, ő a műhelybe nem tette be a lábát, de aztán Vera kikopott a Víg utcából. Mondogatta: úgy utálja a műfogat, mint a szart. Ez pedig, lássuk be, nem kimondottan előny egy fogtechnikai műhelyben. Utána eladó volt egy harisnyaboltban, de goromba volt a vevőkkel, és mennie kellett. Az öntörvényűség mint táj Az ÉS könyve decemberben – Bodor Ádám: Az értelmezés útvesztői. Tizenöt beszélgetés. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2021, 275 oldal, 3999 Ft A rend kedvéért teszem hozzá: ezek a beszélgetések az utóbbi tizennyolc évben jöttek létre, korábbi interjúk nem találhatók a kötetben. Ez nyilván Bodor Ádám döntése volt, valószínűleg meg akarta őrizni a mindenkori interjúalany (B. Á. ) szemléleti egységét, és nem akarta, hogy parttalanná táguljon a könyv.
Bodor Ádám: Nem szeretem a magasztos Erdély-képet, nekem még Tamási Erdélye is túlzottan idealizált 2022. június 28. – 09:59 – Vig Emese Az író idestova negyven éve Budapesten él, ennek ellenére az olvasói számára világos, hogy ő a diktatúrák Erdélyét írja újra és újra: azt a multikulturális, ambivalens, zaklatott történelmű világot, amelyből menekülni kényszerült, de igazából soha el nem hagyott. Számtalan interjúban vallott arról, hogy számára mindaz, amit megírásra érdemesnek talált, Erdélyhez kötődik, erről beszélgettünk, amikor legutóbb Kolozsváron járt.
Babits Mihály (1883-1941) Népszerű bejegyzések ezen a blogon Sohonyai Attila - Szanaszét összeszedve Elveszetten tudok csak józan lenni. Emlékszel, mikor egész nap kerestelek, és egy utcasarokban, szinte kezdtem megfagyni, mire odajöttél, és én nagyon megöleltelek. …sose tudtam hiányt táplálni olyanért, amihez nem kötődtem, ezért az első megismerkedésnél elhatároztam, hogy beléd szeretek. Reménytelenül, és spontán módon. Mert tudtam már akkor, hogy nem akarom, hogy hiányozz. Az szörnyűbb dolog, mintha féltesz valamit. Mert ha féltesz, van ami átvigyen a holnapba. Minden nap öröm, hogy téged tudlak félteni, és hogy ezzel ócska módon nem élsz vissza. Azt hiszem ha egyszer úgy ébrednék, hogy nem vagyok elveszett, megvan mindenem, magamra rettentően haragudnék, mert az azt jelentené, hogy sosem szerettelek. …pedig mindennél jobban. Sohonyai Attila: Napról napra …nem tudom milyen örökké szeretni. Milyen, ha lehozzák a csillagokat. Miként lehet valakivel megöregedni, s szép szavakban esküdni, a valójában bebizonyíthatatlant... De azt tudom, milyen, utánad inni az üvegből, milyen előbb takarni be téged, mint magam, hogy reggel neked kedvedért kávét főzök, s ha elönt a félelem, első, hogy téged felhívjalak.
Továbbá szőke, göndör haja van, ami Koncz Zsuzsára nem kimondottan jellemző. Ezt a fenn nem álló hasonlóságot az ő földije és kenyeres pajtása azért találta ki, mert valójában nem is Pincurba, hanem Koncz Zsuzsába szerelmes, de nem meri bevallani. Arról, ugyebár, mégsem ábrándozhat, hogy Koncz Zsuzsát magával viszi Japánba szőlőt művelni. Ex libris Harag Anita: Évszakhoz képest hűvösebb Nemes Anna: Előled Czakó Zsófia: Nagypénteken nem illik kertészkedni Borcsa Imola: Magnebéhat Félsz A kortárs magyar írót arról kérdezte az egyik folyóirat, hogy mitől fél az író. A kérdés címzettje elgondolkodott, megpróbálta felidézni élete fontosabb félelmeit. Például kisgyerekkorában félt a kutyáktól. És még sokkal inkább félt a sötétben. Na de várjunk csak! Álljunk meg egy pillanatra! Amíg ő gondolkodik, döntsük el, milyen néven emlegessük őt, mert nem szeretném több tucatszor leírni, hogy "kortárs magyar író". Nevezhetném őt egyszerűen csak Lacinak, de abban érződik valami vállveregető bizalmaskodás.
Márton László Tényleg, mire való a színház? Viskynek igaza van, amikor azt állítja, hogy a mérhető adatokon alapuló színházi siker kontraszelektál, és gondolat nélküli konzumálásra szoktat. Joggal mondja, hogy nem a katarzishoz, a megtisztuláshoz visz közelebb, hanem beszennyez. Ne feledjük azonban, hogy a sikerre törekvés legfőbb ösztönzője – akár jótékony, akár gonosz sikerről van szó – a bukástól való félelem. Márpedig a bukásban, ellentétben a sikerrel, nem különböződik el a mérhető és a nem mérhető. Az, hogy nem jön létre a színpadi történés mint lelki esemény, egybeesik azzal a sajnálatos ténnyel, hogy távolmaradnak a nézők, márpedig Visky is meg van győződve róla, hogy "a közönség a színház árnyéka". Tovább Irodalmi toposzunk, a harcsa Murányi Sándor Olivér: Folyamtánc. Szigeti történetek. Lector Kiadó, Marosvásárhely – Új Forrás Kiadó, Gerecse, 2022, 191 oldal, 3300 Ft A Folyamtánc a Partiumban született és Székelyföldön felnőtt Murányi számára új táj, a Szentendrei-sziget belakásáról szól.