Észak-Európa országai: Norvégia (Osló), Svédország (Stockholm), Finnország (Helsinki), Dánia (Koppenhága), Izland (Reykjavik), Természeti adottságok: a) Észak-Európához tartozik a Skandináv és a Jylland-félsziget (Dánia), valamint a Finn-tóvidék és Izland szigete. Változatos felépítésű, hiszen a Skandináv-hegység röghegység, a Finn-tóvidék ősföld, a Jylland-félsziget jég által feltöltött alföld, míg Izland az Atlanti-hátság tengerszint fölé nyúló része, vulkánokkal, gejzírekkel, bazaltplatókkal és hasadékokkal. b) Éghajlata meglehetősen hideg, északi részei a sarkkör fölé nyúlnak. Eszak europa orszagai. A sarkkör körül tundra, tőle délre tajga, végül óceáni vagy nedves kontinentális éghajlat a jellemző, attól függően, hogy mennyire távolodunk el az óceántól. Az óceáni hatásokat nyugaton felerősíti az észak-atlanti meleg tengeráramlás. c) A félszigetek miatt a folyók rövidek, de a sok csapadék miatt bővízűek, és a Skandináv-hg-ben nagyesésűek is. Finnországban rengeteg tó alakult ki jég által kivájt medencékban.
Afrika országai, városai szerző: Molnárzs szerző: Izsoldne1 Szakiskola szerző: Gaspar50 szerző: Bernadett37 szerző: Bogiblum szerző: Sztehlotudorkag Középiskola szerző: Dorinafarkas szerző: Ripi1204 Egyetem-Főiskola szerző: Mahalekj szerző: Astipsky szerző: Burcsijanos12 Fordítsa meg a mozaikokat szerző: Szomorlilieperk szerző: Gajdicsagnes76 Labirintus európa országai szerző: Urbinzsofi
Izland: Az ország legnagyobb bevételi forrása a halászat, ezért az ipar is főleg halfeldolgozást jelent. Egy főre számítva a világ legnagyobb halászzsákmányát fogják ki az izlandiak. c) Mezőgazdaság: A Skandináv-félsziget északi részén, a tundrán a helyi lakosság félvad rénszarvastenyésztéssel foglalkozik. A tajga fenyőerdői jórészt alkalmatlanok növénytermesztésre. Mezőgazdaság inkább csak a félsziget déli részére jellemző, de itt is főleg csak takarmánytermesztésre és szarvasmarha-tartásra korlátozódik. Svédország legdélebbi vidékein ugyan már megterem a búza is, de a mezőgazdasági termelés óriási támogatásra szorul, hogy fel tudja venni a versenyt a kedvezőbb adottságú régiókkal. Dániában viszont nagy szerepe van a mezőgazdaságnak. Az ország egésze alföld, ezért minden része alkalmas növénytermesztésre. Észak európa országai ppt. Elsősorban óceáni éghajlathoz alkalmazkodó növényeket termesztenek: árpa, rozs, burgonya, takarmánynövények, len. Állattenyésztésére a szarvasmarhatartás és az import kukoricára alapozott sertéstenyésztés jellemző.
Széles körű ismertségét annak köszönheti, hogy éghajlatának és vizeinek jótékony hatását már a lovagok is felismerték, és terjesztették a hírét. 11 feb 2014 Lettország ezeréves történelmű, nagyon régi időkre visszanyúló területe a szomszédjaihoz hasonlóan nehéz éveket élt át, főként a XX. század folyamán. A lett nép a IX. század óta lakja a Balti-tenger mellett elterülő vidéket, ám történelme során általában más országok uralma alatt élhetett csak. A főváros, Riga mellett alapította egy Ágoston-rendi szerzetes az első keresztény közösséget az országban 1185-ben, és ekkor tett először említést róla a történetírás. Észak európa orszagai . A XIII. század során a Német Lovagrend szerezte meg a területet, a XVI. században lengyel, később pedig svéd uralom alá került. Végső függetlenségét 1990-ben sikerült elérnie. Azóta az ország csak nehezen tud kilábalni az elmúlt évszázadok hatásai alól, s ebben az egyre inkább beinduló turizmus lehet a kulcs. 05 feb 2014 Izland a vulkánok és a gejzírek hazája, ahol olyan közelségbe kerülhetünk a Földünket formáló erőkkel, természeti kincseink kialakulásának csodájával, az anyatermészet valójával, mint sehol máshol a világon.
Izlandon a fák hiányoznak, helyette fűfélék alkotják a növényzetet. Gazdasági élet Észak-Európa gazdasága szinte teljes egészében a természeti adottságokhoz igazodott. Mivel ezek országonként is eltérnek, ezért a gazdaság igen változatos képet mutat. Egy dologban megegyeznek, mindegyik a fejlett országok csoportjához tartozik. Dánia, Svédország és Finnország az Európai Unió tagja, Norvégia és Izland nem lépett be, féltve halállományát az uniós országok halászaitól. Mozaik digitális oktatás és tanulás. Bányászat Országonként változó szerepű, hiszen Dánia és Izland nem rendelkezik jelentősebb bányászattal, Norvégia viszont Európa egyik legjelentősebb olajkitermelője (északi-tengeri mezők), Svédország vasérckitermelése kiemelkedő, Finnország pedig színesfémeket termel ki. Ipar Norvégia Európa vízenergiában leggazdagabb országa, ezért főleg olyan iparágak települtek ide, amelyek sok energiát használnak fel és ezért fontos számukra az energia ára (a vízenergia a legolcsóbb). Ilyenek az alumíniumkohászat (behozott bauxitból), színesfémkohászat, vasötvözetek gyártása, valamint az elektrovegyészet.
Fontos azonban, hogy az átruházás során a meghatalmazásból minden esetben pontosan kiderüljön, hogy milyen munkáltatói jogok, kire és mennyi időre kerülnek átruházásra, valamint annak gyakorlásának van-e valamilyen korlátja, például meghatározott személy jóváhagyása. A munkáltató tehát gyakorlatilag szabad belátása szerint dönthet a munkáltatói jogkör gyakorlásának módjáról, annak esetleges megosztásáról, azonban ennek megfelelően a munkavállalót is tájékoztatni kell. A munkáltatói jogkörgyakorlásról való munkavállalói tudomásnak különös jelentősége van abban az esetben is, ha a munkáltatói jognyilatkozatot nem az arra jogosult személy, szerv, testület tette meg. Ilyen esetben a jognyilatkozat érvénytelen, kivéve, ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot jóváhagyta. Jóváhagyás hiányában is érvényes a jognyilatkozat, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára (például hosszabb időn keresztül, rendszeresen, a tájékoztatóban közölttől eltérő személy gyakorolta a munkáltatói jogokat).
Ez történhet e-mailes formában, hirdetőtáblán vagy személyesen is " – sorolja Dr. És hozzáteszi: " Amennyiben felmondás közléséről van szó, érzékeny pont szokott lenni az aláírás is. Gyakran találkozunk azzal, hogy a tollal írt aláírás nem jól olvasható, alatta viszont nyomtatott formában nem szerepel az aláíró neve. Az ilyen történetek is végződhetnek a bíróságon, és bár az esetek legnagyobb részében a grafológus szakértő megállapítja, hogy az aláírás az ügyvezetőé, vagy azé a személyé, aki aktuálisan jogosult volt a munkáltatói jogok gyakorlására, ajánlott ennek a procedúrának elejét venni, és mindig feltüntetni az aláíró nevét olvashatóan is. " Minden esetre A munkáltatói jogkör gyakorlásának rugalmas módja további, korábban zárt kapukat is megnyitott. " Ma már arra is van lehetőség, hogy egy külsősre, azaz munkajogi szempontból a cégtől független személyre ruházzuk át a jogokat. Ez lehet például a cég ügyvédje vagy egy tanácsadója – vele kapcsolatban ugyanúgy szükséges eljárni, mintha a cég egy alkalmazottjára delegálnánk a jogkör gyakorlását.
A fenti felsorolás taxatív, azaz kimerítő jellegű, ami azt jelenti, hogy fentiekről feltétlenül tájékoztatni kell a munkavállalót, de a munkáltató további, általa fontosnak vélt körülményről is értesítheti a munkavállalót (pl. házirend). A tájékoztatást legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül kell megejteni, de természetesen a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg is sor kerülhet rá. A munkakörbe tartozó feladatokat (ami maga a munkaköri leírás); a tényt, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e; valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójának személyét kivéve, a munkáltató úgy is eleget tehet a kötelezettségének, ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály megfelelő rendelkezésére hivatkozik. Ez lehet egy jogszabályi paragrafusra vagy a kollektív szerződés konkrét pontjára történő utalás is, nem szükséges szövegesen kifejteni pl. a munkabérről való elszámolás módját. Amennyiben a munkaviszony 15 napon belül megszűnne (pl. próbaidő alatti felmondás miatt), akkor a tájékoztatást legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként pedig legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított harmadik munkanapon kell megejteni.
A munkáltató döntésének jogszerűségét nem érinti, ha azt a nevében más írta alá, mint aki azt meghozta. Ezt a körülményt azonban a munkáltatónak kell bizonyítania, mert ennek hiányában a döntést annak kell tulajdonítani, aki azt aláírta. A munkáltatói jogkör gyakorlása magában foglalja a munkaviszony létesítésére, módosítására, megszüntetésére vonatkozó jog gyakorlását, valamint a munkaviszonnyal összefüggő bármely munkáltatói intézkedést, például utasítás megtételére vonatkozó jogosultságokat. A munkáltatói jogkör gyakorlásával, a munkáltatói jogkör gyakorlásának átruházásával összefüggésben az irányadó jogalkalmazói, bírói gyakorlatot a következő legfelsőbb bírósági eseti döntések szemléltetik: - A munkáltató az, aki e minőségben a szerződés alanya, és nem az a természetes vagy jogi személy, aki a munkáltatót képviseli, annak nevében eljár. (MD II/109. ) - A munkáltatói jogkör gyakorlására az jogosult, akit erre a jogszabály - például a Gt. - felhatalmaz, illetve az, aki erre nézve a jogosult rendelkezése alapján […]
chevron_right Munkáltatói jogkör gyakorlása és tájékoztató 2017. 09. 01., 08:44 0 Tisztelt Szakértő! A következőket szeretném kérdezni: az Mt. 46. § szerint 15 napon belül tájékoztatni kell a munkavállalót a munkáltatói jogok gyakorlójáról (gondolom a tájékoztatóban konkrét személyt jelent). Ennek a szabálynak mi a funkciója? A munkaszerződést eleve a jogok gyakorlója írja alá, ha jól tudom. Tehát elég lenne csak a változtatásról tájékoztatnia. Valami oka mégis kell, hogy legyen ennek. Vagy aláírhatja a munkaszerződést más is, mint a munkáltatói jogkör gyakorlója (ha a cég első embere nem ruházta át senkire)? Rendelkezhet úgy, hogy csupán mint a cég képviselője írja alá 1 vagy 2 fő a szerződést a munkáltatói oldalon és külön tájékoztatóban fogja megnevezni magát a jogkört gyakorló munkakört is? Ennek értelme, hogy ha csak a munkakört nevezik meg, mint a jogkör gyakorlóját a szerződésben, annak módosítása (tehát nem a személyé) is belegyezéshez köthető (kivéve talán, ha már a szerződésben is átruházhatónak nevezik meg a jogkört).
A hatályos jogszabály más tekintetben is jobban alkalmazkodik a valós viszonyokhoz. Nem ritka ugyanis, hogy egy vállalat egy nemzetközi cég része, és bár van magyar ügyvezető és HR vezető, de HR kérdésekben a regionális HR vezető dönt. Vagyis ma jogilag is helytálló, ha egy intézkedést az a regionális vezető tesz meg, aki a magyar céggel valójában semmilyen jogi kapcsolatban nem áll " – fejti ki a munkajogász. Extrémnek számít, és ritkán előforduló az a szituáció, amikor az ügyvezetőt baleset éri, vagy más okból van akadályoztatva az intézkedésben, vagyis az előzetes meghatalmazás és az utólagos jóváhagyás is elmarad. " Ez komoly kockázatot jelenthet egy munkaadó számára, ezért azonnal kezelni kell: gondoskodni kell az új ügyvezető mihamarabbi kinevezéséről vagy a másik megoldás, hogy a tulajdonos a társasági szerződés vagy az alapító okirat módosításában rögzíti, hogy az ügyvezető mellett ki jogosult még gyakorolni a munkáltatói jogokat " – tér ki a ritkább esetek kezelésére is Dr. A kulcsszó tehát a körültekintés, ha pedig szokatlan helyzet áll elő egy cég életében, ajánlott szakember segítségét kérni, a nem megfelelő intézkedés ugyanis komoly következményekkel járhat.