A mindennapok azonban nem kizárólag a féktelen bulizásról szóltak - a nappalok is sok újonságot tartogattak az átlag amerikai lakos számára. Cikkünk folytatódik, lapozz. Fotó: pinterest
Gömbös négy éven keresztül vezette hazánkat miniszterelnökként. Időszakát négy tényező jellemezte: 95 pontos Nemzeti Munkatervet dolgozott ki. Ebben rögzítette, hogy kibővíti az állam jogkörét és a kormánynak rendeli alá a munkaadók és munkavállalók szervezeteit. (Korporatív állam, Mussolinit másolva) Megpróbálta kiszorítani a hatalomból a régi, konzervatív arisztokratákat, ezért átalakította a kormánypártot (új neve: Nemzeti Egység Pártja) és egypárti diktatúrára törekedett. Gömbös kimenekítette hazánkat a gazdasági válságból, mégpedig a Római Jegyzőkönyvek (1934) megkötésével. Ezekben Ausztriával és Olaszországgal szoros kereskedelmi kapcsolatokat kötött, majd Németországgal áruforgalmi szerződéseket írt alá. Ausztria, Németország, Olaszország felvásárolták termékfeleslegeinket. 1920 as évek 7.osztály. Gömbös elsőként látogatta meg, a választásokon győztes Hitlert. A Führer megígérte: támogatja Magyarország igényeit Csehszlovákiában (Felvidéken). Sikerei dacára, Horthy megelégelte vezéri ambícióit. Mielőtt leváltotta volna, Gömbös meghalt (vesebajban) A nyilas mozgalom megjelenése Magyarországon (106-107): Szálasi Ferenc katonatiszt, 1935-ben hozta létre a Nemzeti Akarat Pártját, melyből később 1939-ben létrejött a Nyilaskeresztes Párt.
Eszerint a pedagógusokra nagy feladatok várnak nemcsak az ifjúság, hanem az egész lakosság jellemének, erkölcsének fejlesztésében. 1919 októberében Huszár Károly kultuszminiszter a következő szavakkal fordult az ország nevelőihez: "Sajnálatosan meg kell állapítanunk, hogy a bolsevik őrület utat talált sok tanító és tanár szívéhez [... ] Most ismét a magyar nemzeti szellem és a keresztény erkölcs temploma legyen minden tanterem". 1920. június 4-én újabb megrázkódtatás érte az ország népét. Az 1920 -as és 1930 -as évek Magyarországa | tortenelemcikkek.hu. A trianoni békediktátum az ország területét drámai módon megcsonkította (325 ezer négyzetkilométernyi területből 93 ezret hagyott meg). Hasonló veszteség érte az országot népesség dolgában: a közel 21 milliós lakosságból 7, 615 millió maradt Magyarország terültén, 3, 3 millió magyarnak az utódállamok területén kellett továbbélnie. Az elcsatolt területeken maradt a népiskolák kétharmada, a középiskoláknak több, mint fele. A tűrhetetlen viszonyok elől megindult a menekülők áradata: több mint 300 ezer tisztviselő, tanító "repatriált" az utódállamok területéről.
Forrás: Fortepan/Lissák Tivadar A modern nő szépségkellékei A fűző eltűnt ugyan, de az ezt felváltó melltartó, bugyi, sőt az alsónemű szavainak kialakulásához is idő kellett. A vastag, lenvászonból készült csipkés fehérnemű helyett a lehető legvékonyabb anyagból készülteket – batiszt, selyem, szatén – kezdték viselni. A középpolgári nők melltartó gyanánt ingvállat, ingbugyit, később kombinét hordtak. A melltartó és a külön bugyi elterjedése, igazi térhódítása az 1940-50-es évekre tehető. A klasszikus bugyi az 30-as években kezdte meg karrierjét Magyarországon, de itt is főleg a középosztály körében terjedt. 20-as évek - Retro és vintage jelentése - stílus és divat. Az alsónemű témája nagyon intim dolog volt, sok nő inkább megvarratta a varrónőjével teljes diszkréció mellett. A szoknya rövidülésével egyre nagyobb felület látszott a hölgyek lábából, és óriási igény támadt a szép selyemharisnyákra, amelyet tartóval erősítettek az alsóneműre. A modern nő nem csak ruházatában, hanem frizurájában és sminkjében is erősen különbözött anyái nemzedékétől.