A további előrelépés érdekében a feldolgozóipar mellett Győr kiemelten ösztönzi a magas hozzáadott értéket képviselő tevékenységeket. Olyan vállalkozásbarát környezet alakult ki – és fejlődik folyamatosan –, amely a várost vonzóvá teszi a letelepedni kívánóknak. Kiderült, hol a legjobb élni ma Magyarországon: itt a toplista. Ennek feltétele a magasan képzett munkaerő, K+F-intézmények letelepítése, az üzleti infrastruktúrát fejlesztő szolgáltatások ösztönzése, jól szervezett helyi és regionális közlekedési rendszer. Ezen célok érdekében a városban található felsőfokú oktatási intézmények a gazdaság igényeinek megfelelően alakítják ki képzési struktúrájukat. Szerző: Zsidákovits Lulu Dóra 2018-07-09T09:20:52+00:00 News City Belföld élhető városok, Magyarország, munkaerőpiac Sopron Sopron, Magyarország nyugati határa mellett, az Alpok lábánál, Budapesttől 220, Bécstől viszont alig hatvan kilométerre található. Még... News City City News Administrator Citynews
A bűnözési mutatók terén Zalaegerszegen a legjobb a helyzet, Debrecent és Békéscsabát megelőzve. Ebben a kategóriában Budapest végzett az utolsó helyen. Élhető Városok Magyarországon. A vásárlási lehetőségek terén viszont ismét az első helyen végzett a főváros, amit jelentős lemaradásban követ az összes többi megyeszékhely, Győr, Pécs, Tatabánya és Szombathely sorrendben. A munkaerőpiaci feltételek tekintetében is Budapest áll az élen, Győr és Székesfehérvár előtt. A leginkább megfizethető megyeszékhely Salgótarján lett, amit Békéscsaba és Miskolc követ. A Pénzcentrum megvizsgálta, hogy az ingatlanárak az általános élhetőséggel összevetve hogyan alakultak. A KSH adatsorát alapul véve arra jutottak, hogy nem feltétlenül azokon a településeken a legmagasabbak az ingatlanárak, amik elöl végeztek az élhetőséget vizsgálva, bár a főváros tekintetében kétségtelenül igaz, hogy a magas élhetőségi összpontszám mellett az ingatlanárak is jóval magasabbak más megyeszékhelyeken tapasztaltaknál.
A foglalkoztatottság, az egészségügyi ellátás, valamint az oktatás mutatói a város méretének növekedésével arányosan javulnak, míg a kisebb települések és a főváros belvárosi kerületei a munkába járás időtartamában végeztek az élen. Az "életminőség-indikátor" érték számításakor az egészségügyi, oktatási, foglakoztatási és népmozgalmi mutatószámokat vették figyelembe. A városok egymáshoz viszonyított helyzetét a különböző mutatók maximumának százalékában fejezték ki, a városok maximumhoz képest elért százalékos értékének átlagából alakult ki a városi rangsor. A lakásárak tekintetében a KSH által a társasházi lakások átlagos négyzetméterárára vonatkozó statisztika volt az összehasonlító szempont. A felmérésében a 25 ezer főnél népesebb várások vettek részt. A felmérés fővárosi eredményeiről szólva az elemzési vezető elmondta: a tavalyihoz képest nincs lényegi elmozdulás, az első hat helyen továbbra is a fővárosi kerületek szerepelnek. A legélhetőbb városok listája – Wikipédia. Az élhetőségi lista élén az I. és az V. kerület áll 84 és 82 százalékos értékkel.
Nem feltétlenül azokban a városokban kell legmélyebben a zsebbe nyúlni egy lakás, illetve ház megvételéhez, ahol a legjobb élni – derül ki a Takarék Index alapján készített elemzésből. Azt vizsgálták, hogy az ország egyes járásai milyen feltételeket biztosítanak az ott lakóknak, hol nyújtják a legjobb szolgáltatást. Az alábbi szempontokat vették figyelembe: oktatás, egészségügy, kultúra, munkaerőpiaci lehetőségek, bűnözési statisztikák, vásárlási lehetőségek és lakóingatlanok megfizethetősége. Az elemzők a megyeszékhelyeket is összehasonlították az élhetőségi pontszámaik függvényében. Összességében az élen Budapest áll, Veszprémet, Székesfehérvárt, Győrt, Zalaegerszeget és Szombathelyt megelőzve. Az oktatás terén az első helyen Győr áll, rajta kívül Budapestet Veszprém, Szombathely, Eger és Székesfehérvár is megelőzi. A kulturális mutató azonban kimagaslóan Budapesten a legmagasabb, ebben a kategóriában a második Zalaegerszeg, a harmadik Szolnok lett. Az egészségügyi mutatóban Miskolc végzett az élen, Pécs és Szekszárd előtt.
Az Otthon Centrum életminőség mutatóinak rangsora szinte ugyanazt az eredményt tükrözi, mint a KSH által publikált használt társasházi téglalakások fajlagos árának átlagértékeit listázó rangsor. Ez azt bizonyítja, hogy az ingatlanárakra komoly hatással vannak az életminőségi mutatók. A főváros belső, és budai kerületeinek lakásárai a legmagasabbak. Az I., II., az V., és a XII. kerületek nem csak a kiválasztott életminőség-mutatók szempontjából kiválóak, hanem ezzel összefüggésben a legdrágább kerületek is. Ugyanakkor akad néhány város és kerület, ahol az árak alul vagy felül reprezentálják a város életminőség rangsorban elért pozícióját. A főváros kerületeinek pozícióját az ingatlanárak jellemzően erősítik, míg a vidéki városokét gyengítik. Mindez azzal magyarázható, hogy az emberek költözés során olyan szempontokat is figyelembe vesznek, melyek nem, vagy csak nehezen mérhetők: ilyen szempont lehet az épített és természetes lakókörnyezet milyensége, de a társadalmi közeg minősége is ide sorolható.
Ez arról árulkodik, hogy az ingatlanárakra komoly hatással vannak az életminőségi mutatók. A főváros belső, és budai kerületeinek a lakásárai a legmagasabbak. Az I., II., az V., és a XII. kerületek nem csak a kiválasztott életminőség-mutatók szempontjából kiválóak, hanem ezzel összefüggésben a legdrágább kerületek is. Akad néhány város és kerület, ahol az árak alul vagy felül reprezentálják a város életminőség rangsorban elért pozícióját. A főváros kerületeinek pozícióját az ingatlanárak jellemzően erősítik, míg a vidéki városokét gyengítik. Mindez azzal magyarázható, hogy az emberek költözés során olyan szempontokat is figyelembe vesznek, melyek nem, vagy csak nehezen mérhetők: ilyen szempont lehet az épített és természetes lakókörnyezet minősége, de a társadalmi közeg minőségi is ide sorolható. Az ingatlanárak pozitív hatására jó példa a III. kerület, amely peremkerület lévén, az itt élő népesség a szolgáltatások egy részét más kerületekben veszi igénybe, de az ingatlanárak arról árulkodnak, hogy az ideköltözőket az elérhető szolgáltatásokon kívül más szempontok is vezérlik, mint a jó közlekedési kapcsolatok.