1. Bejelentkezés az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Eva tv. ) hatálya alá a 2010. évre új adózóként bejelentkezhet az egyéni vállalkozó; a jogi személyek közül a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda és az erdőbirtokossági társulat; a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, azaz a betéti társaság és a közkereseti társaság. Az Eva tv. EVA ügyvédi irodák számára. hatálya alá újonnan bejelentkező adózóknak a 2010. évre vonatkozóan az egyszerűsített vállalkozói adózás választását 2009. december 1-je és 21-e között – tekintettel arra, hogy a benyújtásra nyitva álló határidő, 2009. december 20. munkaszüneti napra esik –, az erre a célra rendszeresített 09T103 számú, illetve 09T203 számú adatbejelentő lapon, a székhelyük szerint illetékes APEH regionális igazgatóságon kell bejelenteniük. Ezen bejelentésüket az adózók 2009. december 21-ig írásban visszavonhatják.
43. §-ához] 34/2007. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2007/2. ) Áfa adóalanyiság megszűnése után, az eva adóalanyiság alapján végzett önellenőrzés [Eva tv. 16. § (1) bekezdés, Art. 13. § (1) bekezdés, Áfa tv. 45. § (3) bekezdés] 3/2010. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2010/1. ) Bevételi értékhatár az eva hatálya alatt 64/2009. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2009/10. ) Evás időszakot követő osztalékfizetés [Eva tv. 18. § (4) bek., (10)-(11) bekezdés] 13/2008. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2008/2. ) A kapcsolt vállalkozási viszony a szerződéskötéskor minősítendő [Tao. tv. §; Eva tv. 5. § (2) bekezdésének a) pontja] 55/2008. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2008/7. 2002 évi xliii törvény 1. ) 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedés mint az eva-alanyiságot kizáró feltétel [Eva tv. 2. § (3) bekezdés a) pont, 3. § (1) bekezdés h) pont] 2008. évi LXXXI. törvény egyes adó- és járuléktörvények módosításáról 85/2008. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2008/11. ) MNB árfolyam választása az egyszerűsített vállalkozói adó alanya esetében [Áfa tv.
§ (1) bekezdés 4. pont d) alpontja alapján egyéb szervezetnek minősül, így az ügyvédi iroda könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségére a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. 2002 évi xliii törvény 8. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) vonatkozik. Ugyanakkor a kormányrendelet az ügyvédi iroda beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettsége tekintetében magának a számviteli törvénynek az előírásait közvetlenül rendeli alkalmazni, így - a számviteli törvényben rögzített feltételek teljesítése esetén - a mikrogazdálkodói beszámoló készítésére az ügyvédi irodának is lehetőség nyílik. A számviteli törvény 9. §-ának (6) bekezdése meghatározza a mikrogazdálkodói beszámoló készítésére vonatkozó jogszabályi kereteket. Ennek értelmében az a vállalkozó készíthet mikrogazdálkodói beszámolót, aki könyvvizsgálatra nem kötelezett, és két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: - a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot, - az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot, - az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.
Abban az esetben, ha az Eva tv-ben foglalt feltételeknek nem felelnek meg, elutasító határozatot, amennyiben pedig a kérelmüket határidőn túl nyújtják be, a bejelentkezést érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzést fognak kapni. Nem kell a bejelentkezését annak megújítani, aki a 2009. évben is az eva hatálya alá tartozott és a 2010. évre ezt az adózási módot kívánja fenntartani. Az adózási mód fenntartására természetesen csak akkor van mód, ha az adóalany megfelel az Eva tv-ben meghatározott feltételeknek. 2. Kijelentkezés az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alól Azok a 2009. 2002 évi xliii törvény sport. évben az eva hatálya alá tartozó adózók, akik a 2010. adóévben adókötelezettségeiket nem az eva alanyra vonatkozó rendelkezések szerint kívánják teljesíteni, ezen irányú bejelentésüket 2009. munkaszüneti napra esik – szintén a 09T103 számú, illetve a 09T203 számú adatbejelentő lapon tehetik meg. Az adózó köteles arra, hogy az Eva tv. 10. § (4) bekezdésében foglaltak alapján megtegye bejelentését, ha 2009. december 20-án nem felel meg az Eva tv-ben meghatározott bármely feltételnek, vagy állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, továbbá önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van.
Nyitva maradt kérdések Pontos jogszabályi előírás, illetve hivatalos jogértelmezés hiányában csak sejteni lehet, hogy - a korábbi gyakorlat fenntartása érdekében - egy, a felek azonosítására alkalmas kötetlen formátumú nyilatkozat is elegendő. Nyitott kérdés továbbá, hogy a kölcsönbe adónak mely időpontig (meglévő jogviszony esetén az előírás hatálybalépése, új jogviszony esetén annak kezdő napjáig, esetleg a bevallási határidőig) kell nyilatkozatot adnia a kölcsönbe vevőnek ahhoz, hogy a kölcsönzött munkaerőt továbbra is a saját statisztikai állományi létszámába tartozóként vehesse figyelembe. Az sem egyértelmű, hogy nyilatkozat munkavállalónként külön-külön tehető, vagy csak kölcsönvevőnként egy nyilatkozat adható. Tisztázandó továbbá, hogy a kölcsönbe vevőt, vagy a kölcsönbe adót terheli-e bármiféle bizonyítási kötelezettség e nyilatkozat megtételével, meglétével vagy annak hiányával kapcsolatosan? Amennyiben igen, azt milyen módon kell teljesíteniük? Mindezen tisztázandó kérdések ellenére logikusnak tűnik - legalábbis az új előírás hatálybalépésének évében –, hogy a kölcsönbeadók megtegyék a fenti nyilatkozatot, hiszen a kölcsönzési díjukba már beépítették a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettségüket.
Ezek után főszabályként a kölcsönbevevő lesz a kölcsönzött munkavállalók után a rehabilitációs hozzájárulás megfizetésére kötelezett. Noha a változással foglalkoztak egyes HR portálok és a témában az Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége is kiadott egy tájékoztatót, azonban az új előírás az adózási és számviteli szakemberek és főleg a munkaerőt kölcsönzők számára rejtve maradt, ugyanis a rendelkezéseket egy újabb salátatörvényben rejtették el. Nyitva maradt kérdések Pontos jogszabályi előírás, illetve hivatalos jogértelmezés hiányában csak sejteni lehet, hogy – a korábbi gyakorlat fenntartása érdekében – egy, a felek azonosítására alkalmas kötetlen formátumú nyilatkozat is elegendő. Nyitott kérdés továbbá, hogy a kölcsönbe adónak mely időpontig (meglévő jogviszony esetén az előírás hatálybalépése, új jogviszony esetén annak kezdő napjáig, esetleg a bevallási határidőig) kell nyilatkozatot adnia a kölcsönbe vevőnek ahhoz, hogy a kölcsönzött munkaerőt továbbra is a saját statisztikai állományi létszámába tartozóként vehesse figyelembe.
Ezzel szemben a kölcsönzött munkavállalók továbbra is a kölcsönebadó statisztikai létszámát képezték, így valamennyi munkavállaló után a kölcsönbeadót terhelte a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése. 2015. július 19-től azonban főszabály szerint munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállalót a kikölcsönzés tartama alatt a kölcsönvevőnél kell a rehabilitációs hozzájárulás alapjául szolgáló statisztikai létszám számítása során figyelembe venni. Azaz, a kölcsönvevő statisztikai létszámába immár a kölcsönzött munkavállalókat is be kell számítani. Ezzel együtt pedig a kölcsönzött, megváltozott munkaképességű munkavállalókat is. Ez azt is jelenti, hogy a kölcsönvevőhöz kikölcsönzött munkavállalókkal is teljesíthető a jogalkotó által elvárt 5 százalékos kötelező foglalkoztatási szint, amikor már nem terheli rehabilitációs hozzájárulás a munkáltatót. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a kölcsönbeadónak lehetősége van nyilatkozatával ezt a kötelezettséget átvállalni, azaz a kölcsönzött munkavállalókat továbbra is saját statisztikai létszámában szerepeltetni.
A rehabilitációs hozzájárulást a munkaerő-kölcsönzők esetében a kölcsönbeadó kötelessége volt megfizetni. Hitel felmondás idő alatt las vegas Szent lászló kórház gyermek fertőző osztály Komló közelgő események magyarul Nemzetközi telefonszám
Kinek kell fizetnie? A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám öt százalékát, vagyis a kötelező foglalkoztatási szintet. Ki számít megváltozott munkaképességűnek a kvóta teljesítése szempontjából? Az Mmtv. 23. és 24. §-ainak alkalmazásában, a kvóta teljesítésének szempontjából megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (Mmtv. 2. § (1) bekezdés); aki legalább 40% egészségkárosodással rendelkezik; akinek a munkaképesség csökkenése legalább 50%; aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesülés, és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a négy órát eléri.
Tekintettel arra, hogy az egyre rugalmasabb megoldásokat követelő munkaerőpiacon a munkaerő-kölcsönzés is igen jelentős szerepet játszik, ez a jogszabályváltozás egyben lehetőséget biztosít a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatási spektrumának szélesítésére is. Kapcsolódó cikkek: Augusztusban kapnak több pénzt a tanárok 2020. június 24. Az augusztusi fizetési számlán jelenik meg először a pedagógusok fizetésének új béreleme, amely a garantált illetmény 10 százalékának felel meg. Folytatódik a diákmunkaprogram A mezőgazdaság gyakorlatilag korlátlanul kínál munkalehetőséget a diákoknak – mondta Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Átmeneti időszak – utazási korlátozások, munkahelyvédelmi bértámogatás Kik és milyen feltétellel léphetnek Magyarország területére a veszélyhelyzet elmúltával, ismertetjük a munkahelyi karantén szabályait, részletezzük az ellenőrzött bejelentésekre, a munkahelyvédelmi bértámogatásra és a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelmére vonatkozó átmeneti előírásokat is.
az Mmtv 33. A létszám meghatározása Létszámon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni. Az átlagos állományi létszám a munkavállalók folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján számított mutató, amelyet egy tizedes jegyre kerekítve, a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni. Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével. Vagyis a naponkénti állományi létszámok összegét (a munkarend szerinti pihenőnapokra és ünnepnapokra az azt megelőző munkanap létszámát véve figyelembe) el kell osztani a hónap napjainak számával. Az éves átlagos állományi létszám a havi átlagos létszámadatok egyszerű számtani átlaga, azaz éves átlagszámítás esetén 12-vel kell elosztani a havi átlagos létszámadatok összegét. Példa: a munkáltatónál a foglalkoztatottak átlagos statikai létszáma 38 fő. Ennek a munkáltatónak a kötelező foglalkoztatási szintje 1, 9 fő.