Pápa Sándor IV Római püspök Megkezdődött a pápaság 1254. december 12 A pápaság véget ért 1261. május 25 Előző Ártatlan IV Utód Városi IV Rendelések Felszentelés 1235 március Létrehozta a bíborost 1227. szeptember 18 Gergely IX Személyes adatok Születési név Rinaldo di Jenne Született 1199 vagy kb. 1185 Jenne, pápai államok Meghalt 1261. Pezenhoffer Antal: VI. Sándor meg Luther. Párhuzam a legrosszabb pápa és a hitújító között. | 92. aukció online (könyv, kézirat, aprónyomtatvány) | Mike és Portobello Aukciósház | 2018. 07. 09. hétfő 18:00 | axioart.com. május 25 Viterbo, Pápai Államok Előző poszt Sant'Eustachio bíboros-diakónus (1227–1232) Ostiai bíboros-püspök (1232–1254) Címer Más Sándor nevű pápa Sándor pápa IV (1199 vagy c. 1185 - 1261 május 25) a katolikus egyház feje és a pápai államok uralkodója volt 1254. december 12-től 1261-ben bekövetkezett haláláig. Korai karrier Mint született Rinaldo di Jenne Jenne-ben (ma Róma tartományban) az anyja oldalán a Conti di Segni család tagja volt, a Segni grófjai, mint III. ártatlan pápa és IX. Gergely pápa. IX. Gergely nagybátyja 1227-ben a Ferencvárosi Rend kardinális deákjává és védelmezőjévé, 1227-től 1231-ig a Szent Római Egyház Camerlengo-jává és 1231-ben (vagy 1232-ben) ostiai püspökké tette.
Az 1521. december elsején elhunyt egyházfő nem örvend túl nagy népszerűségnek a (magyar) köztudatban. Nem is csoda, hiszen az a kép alakult ki személyét illetően, hogy egyike volt (VI. Sándorhoz hasonlóan) azon reneszánsz pápáknak, akik erkölcsi és anyagi értelemben is kiárusították és lezüllesztették az egyház központját. Tovább »
A találkozó napján helyettesítést is vállal, így aznap négy misét is tart majd. Elmondta továbbá, hogy a tervek szerint 2020-ban, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus eredeti időpontjában, a magyarországi Dobogókőn lett volna egy nagyobb jezsuita találkozó Ferenc pápával, ez viszont, akárcsak maga a Kongresszus a vírusjárvány miatt elmaradt, a 2021-es halasztott programba pedig már nem került bele. A pápalátogatás, illetve a pápa személye okán ismét több figyelm irányul a rendre. Kik a jezsuiták? Mit képviselnek? Tényleg ők a pápa gyorsan mozgatható hadereje? Petőfi Sándor – RÁDIÓ PÁPA. – Ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk a ma7 médiacsalád Adásidő podcastjának szeptember 15-ei adásában, melyben Puss Sándor, jezsuita szerzetes lesz stúdiónk vendége. Megosztás Címkék
Jeruzsálemet akarta felszabadítani, de útközben a folyóba fulladt Miközben az első és a második keresztes hadjárathoz fűzött nagy remények csak részben teljesültek, egy híres és tehetséges hadvezér, Szaladin szultán 1187. október 2-án visszafoglalta Jeruzsálemet és megtette azt, amitől olyan sok keresztény félt: a templomokról leverték a kereszteket, a harangokat széttörték és a régi mecseteket ismét a muszlimok foglalták el. A pápa ezt azonban nem hagyhatta annyiban: egy új hadjárat megszervezésébe kezdett, amihez Európa három leghatalmasabb keresztény uralkodóját, köztük I. (Barbarossa) Frigyes német-római császárt szólította hadba.
A spanyol pápa felelős a pápai bikáért is. Inter Kaetera rendezze a Spanyolország és Portugália közötti területi vitát az Újvilág területeiről. Ez a buborék megállapítja, hogy a Zöld -foki -szigetek 100 ligája minden spanyol spanyol, gyakorlatilag kizárva Portugáliát Amerikából; ezt a döntést Spanyolország javára könnyű megérteni spanyol pápaként. A portugálok számára túl kemény buborékot később megváltoztatta a Tordesillasi békeszerződés, amely jóval nyugatabbra mozdította el a határt, így Portugália uralhatta Brazíliát. Sándor másik baja ambiciózus fia, Cesare (ügyesen írta le Niccolo Machiavelli), aki miután feleségül vette az új francia király unokatestvérét (XII. Lajos), saját hercegségét kívánja létrehozni Romagnában. Ennek a bravúrnak a megvalósításához sok pénzre van szükség, és Valentino (Caesar beceneve a Valentinois herceg cím megszerzése után) nagyhatalmú apjához fordul, aki nem habozik eladni tizenkét bíboros címet, és nagyon nagy összeget kap amelynek segítségével finanszírozza fia projektjeit.
Az év utolsó napján mutatják be a legújabb Ferrante-adaptációt, a Nő a sötétben alapján készült, a The Lost Daughter (Az elveszett lány) címet viselő filmet a Netflixen. 2016 őszén, a Nápolyi regények tetralógiával indította el a Park Könyvkiadó Elena Ferrante regényeinek kiadását. Miközben évente érkeztek a "briliáns barátnők" életét bemutató sorozat részei, új kiadásban napvilágot láttak a korábban már magyarul is olvasható regények, köztük az eredetileg 1992-ben megjelent Nő a sötétben is. Léda 47 éves: független nőként – elvált, gyerekei a férjéhez költöztek Kanadába –, tengerparti nyaralásra indul. A felhőtlen kikapcsolódást azonban beárnyékolja a gyermekével szintén ott vakációzó Nina feltűnése, akinek mintaszerű anyasága tükröt tart a lányait a karrierért számtalanszor háttérbe szorító Lédának… A Nő a sötétben című könyvben megjelenő anyakép sokunkat elriaszt, olyan, amilyenné soha nem akarunk válni. Bűntudatot ébreszt, felkavar, foglalkoztat. Így lehetett ezzel Maggie Gyllenhall is, aki a könyvet elolvasva magával a szerzővel egyeztetett, természetesen csakis e-mailen, a megfilmesítés lehetőségeiről.
Sokkal inkább elgondolkodtató és számos kérdést felvető mű, semmint könnyed, nyári olvasmány. A Nő a sötétben különös, a tengerpartok összetéveszthetetlen atmoszféráját rejtő, áttetsző-lebegő hangulata ellenére is súlyos könyv: a válaszok nélküli kérdések, és a biztosnak látszó, ámde törékeny válaszok könyve. Elena Ferrante, Nő a sötétben, ford. Balkó Ágnes, Magvető Kiadó, Budapest 2008., 2490 Ft.
Nem tudom, ki az a titokzatos Elena Ferrante, s tudatlanságommal nem vagyok egyedül. Ha az interneten rákeresek a nevére, mindössze eddig megjelent regényeiről tájékozódhatok. Annyi bizonyos csupán, hogy az Elena Ferrante álnév: a kortárs olasz író valódi kilétét a mai napig jótékony homály fedi. A névtelenségbe burkolózás gesztusa azt sugallja, maga az író áll útjába annak az eljárásnak, hogy a szerző biografikus személyén keresztül közelítsünk a könyveihez. Mintha azt üzenné, tulajdonképpen mellékes, ki írta a regényt, hiszen egyetlen dolog számít, és az a dolog nem más, mint az elbeszélt történet. Elena Ferrante tehát akárki lehetne, mégis biztos vagyok benne, hogy nő. Mint ahogyan abban is egészen biztos vagyok, hogy legújabb lélektani regénye, a női szerepeket, az anyaságot, a felelősség és bűntudat kérdését középpontba állító Nő a sötétben olyan mélyen személyes ihletettségű mű, amennyire egy regény az lehet. És noha - a fentiek tudatában, illetve a már említett nem tudás állapotában - bajosan használható e helyütt a személyes jelző, a regény mégis személyes a szó lélektanilag hitelesnek tetsző, mélyen átélt-átélhető, elgondolkodtató, nyugtalanító és felkavaró értelmében.
A lényeg nem a cselekményen, hanem a kimondatlan érzések, feszültségen és belső gondolatokon van. Nem strandkönyv, nem lányregény. Sokkal több annál. "Olyan volt, mintha odabent minden apró darabokra törött volna, és ezek a darabkák felszabadultan, boldog elégedettséggel világgá futnának belőlem. " "A legnehezebben azok a dolgok oszthatók meg, amelyeket mi magunk sem értünk. " "Kerestem a szavakat, hogy úgy hazudjak, hogy az igazat mondom. " Park Könyvkiadó, 2018 A szerző további regényeiért kattints ide.