© Hit Gyülekezete - minden jog fenntartva. - ADATVÉDELEM Az oldalon publikált anyagok szerzői jogvédelem alatt állnak, felhasználásuk kizárólag a szerző írásos engedélyével lehetséges!
A Hit Gyülekezete története A Hit Gyülekezete magyarországi alapítású és központú, államilag elismert keresztény egyház; a világszerte mintegy 600 millió tagot számláló pünkösdi-karizmatikus mozgalom tagja. Az Ó- és az Újszövetség tanításait teljes mértékben valló és tanító Hit Gyülekezete a reformáció szellemi örököseként határozza meg magát, napjainkban a legdinamikusabban fejlődő keresztény közösség Magyarországon. Mivel a 20. században, a 2. világháború előtt és után egyaránt többször is mélyen sérült a lelkiismereti és vallásszabadság Magyarország tekintélyelvű, illetve diktatorikus rendszereinek egyházpolitikájában, a Hit Gyülekezete alapítói úgy látták helyesnek, hogy e körülményekre való tekintettel – fenntartva a 2000 éves egyetemes keresztény egyházzal és az 1900-ban útjára indult pünkösdi-karizmatikus mozgalommal való szellemi folytonosságot és testvéri közösséget – egy új egyházszervezetet, bibliai hiten álló evangéliumi csoportot hozzanak létre 1979-ben. Alapító lelkészét, Németh Sándort és feleségét, Németh Juditot 1980-ban szentelték fel pásztornak.
Aki ugyanis vallások, felekezetek között rangsorol, valójában embereket diszkriminál, egyeseket értékesebbnek, másokat értéktelenebbnek tartva hitbéli meggyőződése miatt. Polgárosodásról, modern jogállamról csak ott beszélhetünk, ahol az állam törvényekkel lép fel a vallási alapú megkülönböztetéssel szemben. A Hit Gyülekezete 1979-ben jött létre, amikor egymástól függetlenül több, Magyarországon megforduló karizmatikus misszionárius is biztatta Németh Sándort és társait, hogy hozzanak létre egy független, karizmatikus gyülekezetet. Azonban nem volt könnyű a helyzet, mivel a kommunista rendszer a társadalmi élet totális ellenőrzésére törekedett. Szúró mellkasi fájdalom bal oldalon Ingatlan ajándékozás 2019 news Bordóilé+kén neo sc 1 l ár Film letöltés 2019 dvd
Budaörsi Istentisztelet A független pünkösdi-karizmatikus közösség a pártállami években csak illegalitásban tudta az istentiszteleteit megtartani. Rendezvényeit, vezetőit a kommunista titkosszolgálat megfigyelés alatt tartotta. 1989-re a gyülekezet létszáma már elérte a 2000 főt. 1989-ben az állam a Hit Gyülekezetét az 1895. XLIII. törvénycikk alapján elismert vallásfelekezetté nyilvánította. 1998 óta az egyszázalékos felajánlások alapján a Hit Gyülekezete a negyedik legtámogatottabb egyház Magyarországon. A gyülekezet istentiszteleteit rendszeresen látogató hívek száma meghaladja a 70 ezer főt. A Hit Gyülekezete az önfenntartó egyházmodell híve. Az 1% -os adófelajánlásokon és az iskoláknak járó normatívákon kívül más állami támogatást nem vesz igénybe. Az egyháznak több mint kétszáz közössége működik szerte az országban és a határokon túl. Valamennyi szomszédos országban vannak helyi közösségei, valamint Németországban, Svájcban és az Egyesült Államokban is. A gyülekezet által kiküldött szolgálók azonban többször megfordultak már Kirgizisztánban, Kambodzsában és több afrikai országban is.
A Hit Gyülekezete kiadóként eddig közel egymilliós példányszámban jelentetett meg könyveket ismert keresztény szerzők tollából. A közösség zenei CD-i, kazettái százezres nagyságrendben keltek el eddig. Bővebben itt olvashattok az egyház történetéről!
A Békéscsabai Hit Gyülekezete 2008-ban vásárolta meg a szocialista időkből származó Konzervgyár volt sporttelepét. Az egykori "sportkomplexum" a közel húsz éves periódus alatt erősen leamortizálódott és az eltelt évek alatt erdős, bokros vidékké változott környezete sem tűnt első pillantásra bizalomgerjesztőnek. Ugyanakkor ez nem tántorította el a helyi gyülekezet vezetőit, sőt felerősítette bennük a hitet, hogy ez lesz a tökéletes hely. A helyrehozatal a terület rendezésével kezdődött. Az egy hektáros területen több tucat fát kellett kivágni, elszállítani az itt található építési hulladékot. Ezzel párhuzamosan zajlottak az adminisztrációs teendők is és hosszas egyeztetés után megszületett a közel 300 férőhelyes csarnok terve. Az épület külseje hasonlít a dunaújvárosi gyülekezet csarnokához és fontos szempont volt az is, hogy a jövőben bővíthető legyen. A területen egy több teremből álló melléképület is található, ahová a tervek szerint a csarnok átadása után a gyermekszolgálat számára fog majd hely jutni.
A helyrehozatal a terület rendezésével kezdődött. Az egy hektáros területen több tucat fát kellett kivágni, elszállítani az itt található építési hulladékot. Ezzel párhuzamosan zajlottak az adminisztrációs teendők is és hosszas egyeztetés után megszületett a közel 300 férőhelyes csarnok terve. Az épület külseje hasonlít a dunaújvárosi gyülekezet csarnokához és fontos szempont volt az is, hogy a jövőben bővíthető legyen. A területen egy több teremből álló melléképület is található, ahová a tervek szerint a csarnok átadása után a gyermekszolgálat számára fog majd hely jutni.
Lista Dátum Cím Leírás 2020-11-01 Hölderlin evangéliuma Pilinszky és a Patmosz költője 2020-07-00 Kommentár a A sas című vershez Friedrich Hölderlin A sas című verséről 2020-07-00 Kommentár a Könnyek című vershez Friedrich Hölderlin Könnyek című verséről 2020-07-00 Megjegyzések az Oidipushoz Friedrich Hölderlin Oidipusáról 2020-07-00 Megjegyzések az Antigonéhoz Friedrich Hölderlin Antigonéjához 2020-07-00 Kommentár a Megjegyzésekhez Friedrich Hölderlin Oidipusához és Antigonéjához 2015-07-01 Csúcson is szakadékban Friedrich Hölderlin: Hälfte des Lebens (Az élet fele) című versének elemzése. Hölderlin az élet fele online. 2014-07-08 Hölderlin Hölderlin: Az élet fele, Kenyér és bor. 2013-05-01 A szeretet szigetei A szeretet Hölderlin Patmos-ában 2011-03-01 "Mert minden visszatér, s aminek lenni kell, beteljesült már" Hölderlin "Empedoklész"-e, mint Nietzsche Zarathustrá-jának előképe 2005-10-01 Kulturalitás, technika, irodalom "Dolog" és szöveg. Heidegger "fordulata" a Lét és idő "holmi"-jától a "dolog"-hoz (Ding), egy Hölderlin-versen ( A Heidelberg-óda (1800) "híd" izotópiája) és Rilke 9. duinói elégiáján keresztül.
Sárga virággal és vad rózsákkal rakva csüng le a part a tóba, ti nyájas hattyúk, és részegen csóktól a józan és szent vízbe mártjátok fejetek. Jaj nékem, hol kapok én, ha tél jön, virágokat, és hol napsugarat és árnyékot a földön? Falak merednek szótlan s hidegen a szélben csörögnek a zászlók.
Szerb Antal szerint Hölderlin ebben a versben már túllépte az emberi világ határát: olyan dolgokról beszél, amelyek magasan fölöttünk állnak, és emberi ésszel nem is foghatók fel. Az emberi szellem legvégső határain jár, akárcsak Platón az utolsó dialógusaiban, Rembrandt az öregkori festményeiben, vagy Beethoven a kései vonósnégyeseiben. A rendkívüli szépségű és erejű költeményt 20. századi költők fordították magyarra. Több fordítója is akadt: Szabó Lőrinc, Kosztolányi Dezső, Képes Géza, Rónay György, Bernáth István. (A cím többeknél Az élet felén, a Kosztolányi-fordítás címe: Az élet fele útján). Most Képes Géza fordítását fogjuk használni. Az élet felén Megrakva sárga gyümölccsel s vadrózsával telehintve hajlik a tóba a part, ti gyönyörű hattyuk! s csókoktól mámorosan merül fejetek a józan szent víz habjaiba. Jaj, honnan veszek én, ha majd jön a tél, virágokat, áldott napsugarat s árnyékot a földön? Szótalanul, ridegen állnak a falak, a szélben csattognak a zászlók. Hölderlin az élet fele na. (Képes Géza fordítása) Az élet felén műfaja létösszegző, létértelmező költemény, melyben a költő a személyiség fejlődéstörténetét teszi mérlegre és értelmezi.