A nagy sikerű szegedi produkció rendezője, Szőcs Artur és a Szegedi Nemzeti Színház művészei, Ágoston Katalin, Pálfi Zoltán, valamint a Kuksit alakító Hrabovszky Bercel szintén részt vesznek az emlékesten. A műsorban több bejátszás is látható majd a Szegedi Nemzeti Színház előadásából, és a Valahol Európában 2011-es változatából, amelyet Béres Attila állított színpadra a Szegedi Szabadtéri Játékokon.
Jó volt látni, hogy a felnőtt színészek milyen jól tudnak együttműködni úgy, hogy megmarad a jó értelemben vett szigor, de kibontakozik mellette a szeretet és a csapatmunka is. " – meséli a koreográfus. Kép: Szegedi Nemzeti Színház A korosztályi sajátosságok nagymértékben meghatározták a darabra való felkészülés folyamatát. Valahol Európában - musical jelnyelvi tolmácsolással a Szegedi Nemzeti Színházban | SINOSZ. Kilenc és tizenkilenc év közötti gyerekekkel, fiatalokkal dolgoztak együtt a felnőtt művészek, fennakadások nélkül, a rövid felkészülési idő ellenére is. Nagyjából egy hónap próbaidőszak állt rendelkezésére a végül két szereposztásban a közönség elé kerülő darab művészeinek, hogy megtanulják a zeneszámokra kitalált koreográfiát. " A célom az volt, hogy ne showműsor legyen a végeredmény, hanem egy őszinte, igazi érzelmeket közvetítő előadás. A végeredmény fizikailag és lelkileg is megterhelő, már ami a színészeket érinti, de emellett expresszív, és magával ragadó. Nincs arra recept, hogy melyik művész mennyi idő alatt tanul meg egy koreográfiát, de felkészülten kell érkezni a próbákra, csak így lehet professzionális munkát végezni, számomra pedig felemelő volt látni, hogy forrta ki magát, és állt össze színpadra a Valahol Európában. "
Jegyek korlátozott számban! Jelentkezés: határidő: február 15. elérhetőségek: SMS-ben: 06709307243 személyesen a tolmácsszolgálat irodában nyitvatartási időben Minden érdeklődőt szeretettel várnak! Harhai Andrea 2019-02-08T10:57:49+01:00
A Baptista Szeretetszolgálat által fenntartott iskolaként hisszük, hogy a szeretet a leghatékonyabb pedagógiai módszer. Ez alapozza meg a színvonalas nevelési-oktatási munkát és a tanulók személyiségének optimális fejlesztését. Küldetésünk, hogy olyan hely legyünk, ahol a tanulóink minél teljesebb körű támogatást kapnak személyiségük és képességeik kibontakoztatásához, a lehető legjobb alapokat egy boldog, kiteljesedett, sikeres jövőhöz.
Az előadás alkotói: díszlettervező: Árvai György jelmeztervező: Szűcs Edit koreográfus: Bodor Johanna koreográfus asszisztens: Hajdu Anita karigazgató: Kovács Kornélia gyermek korrepetítor: Tóth Andrea zenei asszisztens: Flórián Gergely, Kovács Gábor, Iván Sára súgó: Molnár Tünde ügyelő: Stefanik Sándor, Hajdu Róbert rendezőasszisztens: Czene Zoltán vezényel: Koczka Ferenc, Kardos Gábor rendező: Szőcs Artúr A világhírű filmből készült musical dalai mára igazi slágerekké lettek. Csütörtökön este a darab második felvonásában a két szereposztás összes szereplője és a nézők – közel ezren – együtt énekelték vagy dúdolták az egyik legismertebbet, A zene az kell... című számot. Az előadás végén pedig hatalmas tortával kedveskedtek az alkotóknak. A színpadon Kozma József, az önkormányzat kulturális bizottságának elnöke köszöntötte az ötvenedik előadás résztvevőit, aki szerint két fő oka is van a sikernek: egyrészt egy nagyon jó előadás, másrészt egy nagyon jó közönség. Kozma József: A színházat az alkotók a közönséggel együtt hozzák létre, az önkormányzat csak a feltételeket biztosítja (fotó: Szabó Luca) – A színház egy olyan műfaj, ahol a színészek, az alkotók a közönséggel együtt hozzák létre azt a csodát, amit színházi élménynek nevezünk.
A Gát utca 3. számú bérházat Kaim István építtette 1891-ben. Ebben a házban született 1905. április 11-én József Attila. A család anyagi nehézségek miatt hamarosan elköltözött a Szvetanay utca 18-as számú házba. Mindössze három hónapos koráig élt itt a költő, a ház mégis szimbolikussá vált az elmúlt évtizedekben; a teremtődés helyeként gondolunk rá, ahogyan Balatonszárszóra a halál helyszíneként. József Attila kamaszkoráig számtalanszor költöztek, a mama erejéből nem futotta többre; szoba-konyhás lakásokban voltak bérlők vagy ágyrajárók. A költő számára nem adatott meg igazi otthon sem ekkor, sem később. Bár sokan segítették, mindenütt idegennek érezte magát. Az otthontalanság érzése és mély átélése, később egyetemessé tágítása költészetének egyik markáns vonása. Nincsen pontos adatunk, hogy melyik lakásban született József Attila. Egyes visszaemlékezések szerint a földszinten, mások szerint az emeleten látta meg a napvilágot. Elődeink 1964-ben a ház földszintjén alakították ki az emlékhelyet, amelyet akkor Kassák Lajos nyitott meg.
Index – József Attila Emlékház – Galéria 2021. 07. 06. Index Ajánlóképek Fotó: József Attila Emlékház gyűjteménye
És a versek a falakban, amelyek közül a Külvárosi éjt, a Téli éjszakát, a Születésnapomra címűt, a Mamát, a Kései siratót, a Nagyon fájt, az Eszméletet, a Talán eltűnök hirtelent muszáj meghallgatni. A Dunánált Mácsai Pál előadásában még ide kéne hozni. A legfontosabbak németül és angolul is, noha a múzeumpedagógus elmondása szerint évente mindössze két-három külföldi jön az emlékházba. Ha meghallgatjuk ezeket, nemcsak József Attilának állítunk emléket, de Latinovitsnak is, a sorstársnak. Az ő múzeuma Szemesen van. Ehhez jön a parti emlékmű-vonatkerék, a vonat és a rajta lévő, agyonnyomó mázsás súly, nyomdai betűkkel szedett versrészletekkel. Telitalálat. Különös kiegészítés. Valaki eltűnt hirtelen. Ha az ember ellátogat a múzeumba, onnantól kezdve Szárszó másról nem szólhat. (Borítókép: József Attila Emlékház gyűjteménye)