Az első 4 versszakban Petőfi egy-egy lírai közhelynek ad új értelmet, minthogy a szerelmi költészet jól ismert metaforáiból indul ki (szem, száj, hang stb. ), de a képi síkot olyan részletesen kidolgozza, hogy nem tűnnek közhelynek, sőt, gazdagítja őket. Az 1. strófa azt a meghitt pillanatot írja le, amikor a szemek találkoznak és a vágy feltámad a férfiban. A csillag mint a szem metaforája közhely, viszont nagyon különleges kép bontakozik ki belőle: a tekintet sugarát Petőfi a szerelem patakjával azonosítja, amely a lelkébe folyik, s ezáltal a szerelem tengerét táplálja a lelkében. A 2. strófában a kacér, röpke pillantás szintén közhely, de Petőfi továbbépíti a képet egy bibliai metaforává (a galamb-metafora Noé galambja, bár a galamb Vénusz madara is, és erotikus képzeteket is kelthet). A 3. Petőfi Sándor: Minek nevezzelek (elemzés) – Oldal 3 a 3-ből – Jegyzetek. strófában feltűnő csalogány az éjszaka madara, így a szerelem szimbóluma. Hogy Júlia hangja a csalogányéhoz hasonló, az is közhelynek számított már Petőfi korában, agyonkoptatták ezt a metaforát, de Petőfi megint túlmegy a közhelyen: Júlia hangjának varázsereje van, életre kelti a természetet, tavaszi hangulatot ébreszt még télen is, hangjának hallatán kizöldülnek a fák, mert azt hiszik, itt a tavasz.
stílus: romantikus
Tehát úgy tűnik, a végén mégiscsak sikerült a költőnek megneveznie Júliát, ám kételyei továbbra sem szűnnek. A vers végén feltett legutolsó "Minek nevezzelek? " kérdés azt jelzi, hogy Petőfi nem találta a megszólítást elég jónak, elég kifejezőnek. Ez az utolsó "Minek nevezzelek? " kérdés nyomatékosabb, mint az első "Minek nevezzelek? ", a költő, aki eddig egyre fokozta a "Minek nevezzelek? " jelentését, itt az utolsó versszakban többlettartalmat ad neki. Az utolsó versszakban Petőfi a rajongás olyan magas fokára jut, hogy az már-már fokozhatatlan. Az utolsó kérdés telítve van érzelemmel, s jelzi, hogy a költő már nem tudja másképpen nevezni hitvesét, már nem talál szavakat kedvese szépségére, jóságára és saját érzelmeire. Csevegő cések:): Petőfi Sándor: Minek nevezzelek?. Így a vers teljesen nyitott marad, és azt érezzük belőle, hogy nincs a nyelvben olyan szó, amely méltó lenne Júlia szépségének kifejezésére: a nyelv túlságosan szegényes kifejezőeszköz, ha Júliáról van szó, és arra is alkalmatlan, hogy a költő érzelmeit kifejezze. Az egyes versszakok egyébként úgy is felfoghatók, hogy egy-egy erotikus történést mutatnak be, férfi és nő kapcsolatának egyes lépéseit: az 1. versszakban a költő Júlia szemébe néz, a 2. versszakban Júlia visszanéz, a 3. versszakban megszólal, a 4. versszakban csókolóznak, az 5. versszakban pedig a költő a beteljesült szerelemért ad hálát.
A vers 1848 januárjában íródott, és az utókor ítélete szerint Petőfi szerelmi lírájának egyik legszebb, legkülönlegesebb darabja. Feleségéhez, Szendrey Júliához szól. A költőnek ez a legszenvedélyesebb szerelmes verse: az egész egy parttalanul áradó szerelmi vallomás, amely a kimondhatatlan nagyságú szenvedélyt fejezi ki. Petőfi szerelmes férfiként, ifjú férjként és költőként egyaránt azon van, hogy szárnyaló gondolatait, heves érzelmeit szavakba öntse, míg végül rádöbben, hogy a kimondhatatlan éppen azért kimondhatatlan, mert végtelenül egyszerű. A romantikus stílusú szerelmi költemény Vörösmarty Ábránd című versét juttathatja eszünkbe, azzal a különbséggel, hogy ez nem udvarlóvers: Petőfi a felesége iránti szerelmét szerette volna megénekelni (ő volt a hitvesi költészet megteremtője irodalmunkban). Nincs benne semmi álszemérem vagy finomkodó modorosság: a költő számára az asszony társ, partner a szerelemben és az életben egyaránt. Hangja közvetlen és őszinte, hangvétele emelkedett. Petőfi sándor minek nevezzelek vélemény. Minek nevezzelek Minek nevezzelek, Ha a merengés alkonyában Szép szemeidnek esti-csillagát Bámulva nézik szemeim, Mikéntha most látnák először… E csillagot, Amelynek mindenik sugára A szerelemnek egy patakja, Mely lelkem tengerébe foly – Minek nevezzelek?
Témája egy olyan szerelem, amelynek nagyságát lehetetlen szavakkal kimondani, a költő mégis vágyik arra, hogy kifejezze valahogy. Keresi a legméltóbb kifejezést, azt a szót, azt a megnevezést, amely legjobban illik felesége szépségéhez, de nem találja, ezért teszi fel újra meg újra a kérdést: "Minek nevezzelek? " A cím témajelölő: a vers kezdő sora, egy kérdő mondat, amely a költő szándékát jelzi, hogy találjon egy olyan képet, egy olyan szót, amellyel méltóképpen ki tudja fejezni Júlia iránti érzelmeit. A vers feszültségét az okozza, hogy nem talál megfelelő képet, soha nem elégedett azzal, amit talált, ezért mindig újat keres. Petőfi sándor minek nevezzelek vers elemzése. Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3
Hazánkban egynyáriként nevelt, látványos, bokros növekedésű kerti virág, amelynek dús hajtásai telis-tele vannak tölcsér alakú virágokkal. Érdekessége, hogy egy azon növényen egyszerre nyílhatnak különböző színű virágok, ugyanakkor a virágok színe is megváltozhat. Virágai csak késő délután, 4 óra után nyílnak ki, s reggel újra becsukódnak. Lándzsa alakú levelei élénk zöldek, s a hajtások végén elhelyezkedő virágok nyár közepétől egészen a fagyokig folyamatosan virágoznak. Ez a Mexikóból és Dél-Amerikából származó dísznövény viszonylag olcsón és nagy tömegben díszítheti a kertünket. Falak, kerítések tövében csoportosan nagyon jól mutat. Magassága kb. 50-100cm. Napos vagy félárnyékos helyre ültessük, vagy vessük. Közepes vízigényű növény és mivel könnyen szaporodik, így talajtakarónak, illetve térelválasztónak is kiváló. Kedveli a tápanyagban gazdag, folyamatosan kissé nyirkos, jó vízáteresztő képességű talajokat. Estike virág ültetése tavasszal. Gumóját felszedve akár át is teleltethetjük. Könnyen szaporítható, a nagy méretű magokat május elején a fagyos szentek után érdemes elvetnünk a végleges helyükre, de ha ősszel rajta hagyjuk a növényen, magától is elszórja őket, így következő évben újra gyönyörködhetünk színpompás, illatos virágaiban.
A csodatölcsér gondozása pofon egyszerű. Az illatos estikének ( Mirabilis jalapa) is hívott szépség a többi kerti virágunkhoz hasonlóan rengeteg népi elnevezéssel rendelkezik. Színes tölcséralapú virágai esténként csodálatos illattal töltik meg a kertet. Hálás, egyszerűen nevelhető növény.
Önmagát veti és a következő években már ritkítani kell a kertben. Molytetű űző hatása is van, így biokertekben is jó szívvel ültetik a paradicsom és más érzékeny növények mellé. Kapható színes levelű fajtája is (pl. a 'Slpash of Cream'). A feketecsalán (Perilla frutescens) szinte fekete levelekkel rendelkezik, rózsaszín vagy törtfehér virágokat nevel. Egynyári növények szaporítása Az egynyári futónövények többségét is helyben vetjük. 10 virág magról, gyorsan, türelmetlen kertészeknek | Hobbikert Magazin. A terméséért termesztett babok és díszbabok (Phaseolus ssp. ) nem csak hasznosak, de szép látványt is nyújthatnak a virágaik által. A sok kertben ültetett hajnalka (Ipomoea purpurea) kék, lila, rózsaszín vagy fehér virágai a reggeli órákban pompáznak, gazdagon virágoznak. Öntözés mellett hatalmas felületet futnak be, csavarodó hajtásaikkal akár fákra is felkúsznak. A különböző magküldő cégek különleges színű fajtákat és fajokat is kínálnak (pl. Ipomoea alba, Ipomoea 'Chokolate'). A serleglonc (Cobaea scandens) a nyár közepétől neveli nagy, harang alakú krémfehérből lila színűre váltó virágait.