A levélműfaj 2 alaptípusa: a magánlevél és a hivatalos (üzleti) levél. A hatósági, vállalati, vállalkozási és egyéb szervezetekhez, valamint az intézményekhez érkező vagy azok által készített hivatalos leveleket és más műfajú iratot összefoglalóan ügyiratnak nevezzük. A hivatalos szervek írásbeli érintkezésének egyik legelterjedtebb formája a levél. A hivatalos levél tehát a szervek, intézmények, vállalatok, vállalkozások és a velük hivatalos kapcsolatba került magánszemélyek között a személyes, közvetlen kapcsolatot helyettesíti. A személyes közlést kiegészítheti és a szóbeli megállapodásokat rögzítheti. A hivatalos levél formája A feladó neve Szolgálati használatra Helységnév, utca, házszám, irányítószám Telefon (telefax, E-mail) A címzett neve Keltezés Iktatószám: Helységnév Ügyintézőnk: Utca, házszám Hivatkozási szám: Irányítószám Ügyintézőjük: Expressz! Hivatalos levél formula. Ajánlott! Tárgy:... Megszólítás! A levél szövege...... Elköszönő, üdvözlő szavak Az intézmény neve, címe (bélyegző) Aláírás Beosztás Melléklet(ek): A fennálló jogrendszernek megfelelő írásbeli megállapodások levelezésére jellemző a gazdálkodó szervezetek anyag- és áruforgalommal kapcsolatos levelezése.
PPT - A hivatalos levél tartalma és formája PowerPoint Presentation - ID:1273344 Download Skip this Video Loading SlideShow in 5 Seconds.. A hivatalos levél tartalma és formája PowerPoint Presentation A hivatalos levél tartalma és formája. Dashdf fhfh! Agdjagjdkagjk dag sh dgfsda hl D fshfh Fg flfjg. . . A levél stílusa többirányú igazodást is elvár írójától. Hírklikk - A nagymamák világnapja után. Figyelembe kell vegye a: levél tárgyát, a levél írásának célját és azt, hogy ki a címzett Uploaded on Jun 12, 2013 Download Presentation - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Presentation Transcript A hivatalos levél tartalma és formája Dashdf fhfh! Agdjagjdkagjk dagsh dgfsda hl D fshfh Fg flfjg A levél stílusa többirányú igazodást is elvár írójától. • Figyelembe kell vegye a: • levél tárgyát, • a levél írásának célját és azt, hogy • ki a címzett • a címzett és a levélíró közötti kapcsolat, • a kapcsolat jellege meghatározza a hangnemet. • bárki a címzett, kötelező az udvarias forma.
azért mert a cím megváltozott, de a változást nem vezették át a címjegyzékbe a vállalatnál • a címzett nevének, beosztásának helytelen írása (pl. keresztnév elírások nem ritkák, illik az aktuális beosztást ismerni, az Úr, Asszony nagybetűvel írandó, így pl. : Igen tisztelt Vezérigazgató Asszony! Gyakori hibák: • ritkán, de előfordul, hogy helyesírási hiba található a levélben, a nyelvhelyességi hibák gyakoribbak; (sohase feledjük, a levél hibájáért is az aláíró felel! E-nyelv.hu. ) • vigyázni kell, a számítógép nem tud helyesen elválasztani; • előfordul, hogy nem a jelzett melléklet kerül becsatolásra, vagy egyáltalán hiányzik; Az írásos kommunikáció leggyakoribb formái a vállalatnál: • Értesítés: • valakit (személy, szervezet) tájékoztatunk valamilyen megtörtént, vagy bekövetkező eseményről. Ilyen levelet ír a biztosítótársaság, amikor például közli, hogy helyszíni szemlét tart a káreseménnyel kapcsolatban a vállalatnál. Felszólítás: • Ha a megrendelő az átvett áru ellenértékét nem fizette ki határidőre, felszólító levelet kap.
Az anyag- és áruforgalommal kapcsolatos levelezésüket (az adásvételi ügyleteiket) általában a következő módon bonyolítják le: ajánlat (az eladó részéről indul az ügylet) érdeklődő levél (a vevő részéről indul az ügylet) ajánlatkérő levél (a vevő részéről indul az ügylet) megrendelés megrendelés visszaigazolása a teljesítés a teljesítés zavaraival kapcsolatos levelek (minőségi, mennyiségi kifogás, reklamáció stb. ) Forrás:
Itt is fontos a tárgyszerűség és a bizonyító erő. Fontos, hogy a panaszt tevő rögzítse azokat a körülményeket, amely alapján a panasz tárgya kivizsgálható lesz. A névtelen levelekkel nem foglalkoznak. Feljegyzés: • A feljegyzés gyakori ügyirat. Valamilyen teendőről, ügyről készül a közvetlen felettes, vagy a vállalat vezetősége részére. Tartalmaznia kell, hogy kinek, milyen témában és mikor készült, ki készítette Rögzítő (Jegyzőkönyv): • A jegyzőkönyv feladata, hogy eseményeket, tényeket, megállapodásokat írásban rögzítsen. A szó szerinti jegyzőkönyv pontosan követi az eseményeket, a lefolyás egymásutániságát. Ebből nemcsak az állapítható meg, hogy mi történt, hanem az is, hogy hogyan zajlott le az esemény.
"Áldott az élet, / Ad kinek-kinek méltón, ahogy illik, / Áldott az élet, / Keze felém is illendően nyílik, " Ezen a héten a 135 éve született Tóth Árpád gyönyörű versét ajánljuk. A halk szavú költőnek is nevezett Tóth Árpád dallama belülről fakad. Az első Nyugat-nemzedék és a 20. század egyik legkiemelkedőbb lírikusa tárgy- és formavilága sokoldalú, az élet jelenségeit áttetszővé, mélyítő jelképekké formálta. Korai versei közül a Csak ennyi az egyszerűséget viszi tökélyre: "Csak ennyi, lásd, / Köszönni illedelmesen és menni. " A belenyugvásból eljut, a magányig és végül a búcsúzásig. Az egész életében betegeskedő költő fiatalon, 1913-ban írta a verset, amelyben idejekorán elköszön, noha még előtte állt a számos elismeréssel teli év. Mindent tudott, minden adott volt benne, ahhoz, hogy a lírája kitűnjön. Szabó Lőrinc így írt: "a tündéri látásnak és a merengő harmóniának, a szépségnek és a bánatnak, az ünnepien gazdag verszenének, az ízlésnek, a kultúrának, a belső fegyelemnek a művésze, minden becsületes akaratnak és haladásnak, igaz emberségnek a hitvallója volt, eleinte az idill és még inkább az elégia ragyogó, majd mindjobban elboruló, sötétedő és egyszerűsödő klasszikusa. "
Az Esti sugárkoszorú (1923) a Nyugat első nemzedéke által újra népszerűvé tett hitvesi költészet szép példája. A panteisztikus látomás és az érzés egyszerűsége közti ellentét adja a vers feszültségét. A Lélektől lélekig (1923) klasszikus meditációs helyzetből kiindulva szól az emberek közötti elidegenedésről, izoláltságról, kommunikációképtelenségről. A húszas évek lírai termésének jellegzetes vonása, hogy régies, nemzeti-népi hangszínű sorokban fogalmazta meg panaszát ( Ifjonti jók múlásán, Hívogató, Elég volt a vágta, Széthullt légiókkal). Máskor egyéni változatokban a romantika látványos helyzetteremtéseit is felújította ( Tetemrehívás, Őszi vihar). Alkalmilag a szentimentalizmus hangjától sem idegenkedett ( A Palace-ban). Néha megszólaltatta a századvégi életképlíra hangját is, enyhe módosítással ( Rozskenyér, Bazsalikom). Kései költészetében néhol a korabeli expresszionizmus zaklatottságától is tanult ( Rádió). Műfordító munkássága kiemelkedő; Babits szerint " a legszebb magyar vers " Shelley Óda a nyugati szélhez című költeménye Tóth Árpád fordításában.
Mennél igazabb, mennél emberibb egy műalkotás, különösen a zenében és testvérében, a költészetben, annál tökéletesebb "formai szempontból" is. Ember és kifejezés; tartalom és forma oszthatatlan, elválaszthatatlan egységet jelent a művészetben. Tóth Árpád valóban csodálatos művésze volt a formának – és éppen ezért volt csodálatos költő e szónak mélyen emberi értelmében is. Alig van még egy költő a magyar líra történetében, akinél a gondolatok és érzések oly tökéletesen és maradéktalanul szublimálódtak zenévé, mint Tóthnál. Két szorosan összetartozó vezérmotívuma van egész költészetének: az elmúlás és az öröm. A múló fiatalság, a múló szépség, a múló élet fájdalma húzódik meg minden Tóth Árpád-vers mélyén. És szemben áll ezzel, mint egyetlen vigasztaló, a "perc… a horatiusi, a goethei, baudelaire-i megfoghatatlan pillanat, a pillanatba sűrűsödött és rögtön elpattanó örökkévalóság" – mint Szabó Lőrinc mélyenjáró, szép bevezető tanulmányában írja. Igen, Tóth Árpád egész költészete tulajdonképpen egyetlen nagy és többé-kevésbé reménytelen vágyakozás, valóban goethei "verweile doch" kiáltás az öröm tűnő pillanata felé.
Tóth Árpád versei – íme a leghiresebb Tóth Árpád költemények. Tóth Árpád: Tavaszi elégia Tóth Árpád: Harangvirág Tóth Árpád: Meddő órán Tóth Árpád: Őszi kérdés Jártál-e mostanában a csendes tarlón este, Mikor csillaggal ékes a roppant, tiszta tér, S nagy, lassú szekerek ballagnak haza, messze, S róluk a szénaillat meghalni visszatér? És fájt-e, amíg nézted a nyárfást révedezve, Hogy reszket agg fejük, az ezüstösfehér, S hogy édes életednek újra egy éve veszve, Mert viszi már szeptember, a nagy szénásszekér? S ültél-e elfáradva kemény, útmenti kőre, Merőn bámulva vissza az elvakúlt időkbe És feldöbbenve: jaj! ha most ledőlnél halva! S eszméltél-e fel árván az éji hidegen, Mikor a késő szellő, mint kósza, idegen Eb, lábadhoz simúlt s bús kezeidet nyalta? Tóth Árpád: Intérieur Tóth Árpád: Lélektől lélekig Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú Tóth Árpád: Körúti hajnal Tóth Árpád: Húsvéti versike A fa Tóth Árpád: Isten oltó-kése Tóth Árpád: Augusztusi ég alatt Tóth Árpád: A fa Tóth Árpád: Április Tóth Árpád: Jó éjszakát Hirdetés
Bár volna jó, egyszerü fajta, Egy senki, egy nyugodt leány. Bár senki volna… ha enyém … Olvass tovább A szürke éj kóbor lovagja lettem, Mint egy beteg, unalmas trubadur, S amint az est sok groteszk árnya lebben, Megindulok, merengve, szótlanul… Gázlángok fényén, mint nagy lázas rózsák, Pirulnak az eső utáni tócsák, Hidegen villog a kék kövezet, Kápráztat és vezet… Az égen felhők szállnak, szomorúak, Nehéz párájú, sápadt, bús rajok. Érzem: a kék Semmibe … Olvass tovább Pénzt, egészséget és sikert Másoknak, Uram, többet adtál, Nem kezdek érte mégse pert, És nem mondom, hogy adósom maradtál. Nem én vagyok az első mostohád; Bordáim közt próbáid éles kését Megáldom, s mosolygom az ostobák Dühödt jaját és hiú mellverését. Tudom és érzem, hogy szeretsz: Próbáid áldott oltó-kése bennem Téged szolgál, mert míg szívembe metsz, … Olvass tovább Szelíd gyermek, mért késztetsz, hogy megálljak, Felém mért nyújtod nyájasan kezed? Szívem, mely mindig későn érkezett, Szelíd gyermek, lásd, lomha, furcsa, bágyadt.