A déli szakaszra is kiterjesztett metrópótlás idejére a kispesti Vak Bottyán utcát lezárják az autóforgalom elől a Határ út és a Lehel utca között, oda - a célforgalom kivételével - csak a pótló autóbuszok hajthatnak be – közölte a BKK.
A Budapesti Közlekedési Központ és a Budapesti Közlekedési Zrt. kéri az érintettek megértését és köszönjük együttműködésüket, türelmüket! BKV Zrt. Budapesti Közlekedési Központ
Ugyanakkor este kilenc órától csak a Lehel tér és Újpest-központ között járnak a szerelvények, Kőbánya–Kispest és a Lehel tér között az M3-as jelzésű pótlóbusszal lehet utazni – közölte a BKK.
A Mintarajziskola növendéke volt, 1907-ben rajztanári oklevelet szerzett. 1908-ban tanulmányutat tett Franciaországba, Belgiumba, Németországba, Hollandiába. 1906-tól a Fővárosi Iparrajziskola tanára, a könyvkötő és bőrdíszműves szakosztály vezetője volt, ám 1920-ban el kellett hagynia az intézményt. Ekkor tanítványai kérésére egy főként grafikai tervezésre specializálódott magániskolát nyitott, mely 1950-ig működött. A tanítás során dolgozta ki az ornamens spirituális eredetéről szóló elméletét, s művészetpedagógiai kérdésekről is publikált. Szcenikai munkássága a húszas években kezdődött, 1935-től a Nemzeti Színház jelmeztervezője volt. Meghonosította a vetítettképes díszleteket, s a díszlettervezés, a színpadi makettépítés iskolájában is hangsúlyt kapott. Grafikusként főleg illusztrációkat készített. A Magyar Könyv- és Reklámművészek Társaságának tagja volt. 1942-1944 között animációs filmkészítéssel foglalkozott. Jaschik Álmos, a művész és pedagógus, szerk. PRÉKOPA Ágnes, Budapest, Noran, 2002.
A bemutató előreláthatólag a jövő színházi szezonban lesz. " "A Béla kisasszony Benedek Elek által gyűjtött népmese. A haldokló várúr arra kéri a lányát, hogy férfiruhát öltve Bélaként őrizze a hatalmát, Etelka néven pedig nőként éljen. A mesében feltűnik az Etelkát szerető és Bélát szolgáló juhász, valamint a Béla kisasszony kezére pályázó szomszéd várúr is, miközben a tatárok támadják a vidéket. A mese végén beteljesedik Etelka és a juhász szerelme" – olvashatjuk a kiállítás képaláírásai között. Hát nem gyönyörű? Egy ilyen színdarab ma már persze teljesen abszurdnak hat, de jól mutatja a korabeli könnyed komédiázást, a századforduló ízlésvilágát. Jaschik ugyan nem a századfordulón, a szecesszió fénykorában élte legtermékenyebb napjait, alkotásainak legjava mégis ehhez a stílushoz és az art décóhoz kötődik. A virtuális kiállítás kurátorai bemutatnak egy Jaschik által 1914-ben készített könyborítót is. A kötet szerzője Nádai Pál, a címe Az élet művészete. A kötés repedezett, szürkésbarna színű valódi bőr.
A borító felső harmadában, aranyos-díszes csigavonalú keretben, kör alakú, dombornyomású, színes grafikán egy pirosra festett leányzó zongorázik. Egy másik kartonált könyvcímlapon a Csudaszarvas legendája elevenedik meg, nem is akárhogyan. Nem túlzás azt állítani, hogy P. Ábrahám Ernő könyve egy fantasztikus művészi rajzzal indul. Lobogó sörényű, vágtató fehér paripák húznak el a város fölött. Az egyik nyergében Csaba királyfi ül, kezében erősen tartja a zablát, így repül a sötétlila éjszakában a Hadak Útján, lovascsapata élén. Móra Ferenc Dióbél királyfi című könyvének borítóján szintén egy nyargaló lovast láthatunk egy meseszép, sujtásos motívumokkal gazdagon díszített grafikán. Jaschik rajzai közül némelyik mintha ma készült volna. Finom, árnyalatos tónusok jellemzik a grafikáit. Manapság a számítógép vektorgrafikus programjaival lehet ilyeneket készíteni, a '80-as években pedig szórópisztollyal festettünk hasonló színátmeneteket. Az illusztrációkon, amelyek Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeményéhez készültek, jól megfigyelhetjük a korabeli technikai lehetőségeket.