Érdemes már nyáron nekiállni a kötelezők elolvasásának. Olvasónaplókat és elemzéseket gyűjtöttünk össze, amelyek a szövegek értelmezésében segíthetnek - az eredeti művet nem pótolják! A Puskára feltöltött doksikból válogattunk. Az elsős és másodikos középiskolások olvasmányai után jöjjenek a 11. osztályosok kötelezői. Kötelező olvasmányok?
Az új NAT mind a szakmai, mind a nagyközönséget megosztotja, az egyik legvitatottabb területe az irodalom, ezen belül is a kötelezők listájának átalakítása. Az ismert írókat, irodalmárokat és művészeket kérdezett arról, vajon ők mit ajánlanának olvasásra a fiatalságnak. A 9. osztályban mik a kötelező olvasmányok?. Nyáry Krisztián Nyáry Krisztián író és irodalomtörténész három olyan művet ajánlana, amelyek korábban kötelező olvasmányok voltak, de most sem a művek, sem a szerzőik – Ottlik Géza, Kertész Imre és Tamási Áron – nincsenek ott a középiskolai alaptantervben. "Az Iskola a határon, a Sorstalanság és az Ábel a rengetegben nemcsak zseniális regények, hanem nemzedéki történetek is, a gimnazista olvasók egykor volt kortársairól szólnak. Sokkal könnyebb azonosulni velük, mint a Herczeg Ferenc főműveként megjelölt Az élet kapujában főpap hősével. Nyáry szerint Tamási legalább van valahol, de lecsúszott az általánosba, műve nincs megjelölve, tehát elég tőle egy novella is. Szinetár Dóra Szinetár Dóra színművész először is semmilyen könyvet sem tenne "kötelezővé", mivel szerinte egy kamasznál itt kezdődik az olvasás megutáltatása.
"Igyekeznek mindig lehetőleg rövid kötelező olvasmányokat kijelölni, de közben meg kell nézni, hogy a buszon 12-13 éves gyerekek többszáz oldalas fantasy-regényeket bújnak. Olvasni tehát szeretnek, azzal nincs baj. " A kőszívű ember fiai helyett ezért az általános iskolában is lehetne minőségi ifjúsági irodalmat választani, olyat, ami témájában, nyelvezetében sokkal közelebb áll a mai gyerekekhez. Nagyon népszerűek például az amerikai Louis Sachar könyvei Magyarországon (Stanley, a szerencse fia, Bradley, az osztály réme) vagy Lois Lowry Az emlékek őre című könyve. Érdekes módon a NAT kötelezőolvasmány-listája alig-alig változott a hetvenes-nyolcvanas évekhez képest. Inkább világirodalmi szerzők (például E. T. A. Kötelező olvasmányok röviden 11. osztályosoknak - Sándor Ildikó | A legjobb könyvek egy helyen - Book.hu. Hoffman, Rilke, Höldrelin vagy Garcia Lorca) maradtak ki. Míg korábban még benne volt a NAT-ban Tandori Dezső vagy Nádas Péter is, most az az elv, hogy élő szerző nem szerepel a kánonban, de Arató szerint így sem indokolható, miért maradt ki akkor korunk egyik legjelentősebb költője, a 2000-ben elhunyt Petri György.
Kötelezők a Nat-ban | Kötelező olvasmányok A-Z Manapság a gyerekeknek nincsen túl sok szabadidejük. Amikor a számítógép és internet korszakában rá kell venni a gyereket arra, hogy végezze el a feladatait, gyakran nehézségekbe ütközünk. Ebben a korban sokkal látványosabb és érdekesebb elfoglaltságokat találnak maguknak, ez részben érthető is, hiszen a könyvek sajnos már nem mozgatják meg annyira a fantáziájukat. Mert tudjuk, hogy a gyerekek ezt jobban élvezik már, mint a könyvolvasást. Sándor Ildikó - Kötelező olvasmányok röviden /11. osztályosoknak | 9789639692206. Az olvasás viszont, mint szabadidős tevékenység nagyon sok hasznot tud hozni. Az alapvető irodalom megismerésére szükségük van a gyerekeknek. A másik, nagyon fontos, dolog, hogy sok gyermeknek nagyon kevés, és elhanyagolt szókincse van. Ezen viszont mindenképpen javítani lehet a rendszeres olvasással. A kötelező olvasmányok megismerése, a szövegértés és a szövegalkotás majd nagyon fontos lehet a későbbiekben, hiszen az emberi kommunikáció során nagyon sokszor használjuk ezeket a témaköröket. A legtöbb pedagógus egyből kitalálja azt, hogy melyik gyerek vette a fáradtságot, hogy elolvassa a kötelező olvasmányt.
"A kötelező irodalom érdekes dolog. Mindenki szeretné, ha olvasta volna, de senki sem szeretné elolvasni" Mark Twain Sajnos a mai gyerekek nagyon keveset olvasnak. Ha mégis, akkor azt legtöbbször kötelességből teszik. Ezáltal nem szereznek olvasói élményeket és nem tudják átélni az adott művet. Ez különösen problémás lehet a kötelező olvasmány esetében, amikor alapvető elvárás, hogy a tanuló ne csak felületesen ismerje meg a szöveget, hanem a szöveg mélyére hatolva értelmezni is tudja, illetve véleményt alkosson róla. A kötelező olvasmány egyik fő célja az irodalmi műveltség elsajátítása és a pontos szövegértés képességének megszerzése.
Kérlek válassz a lenyíló mezőből: Vagy böngéssz az alábbi oldalakon: 71. Jókai Mór - A nagyenyedi két fűzfa A legfontosabb szereplők - Zetelaky József – enyedi felsőbb osztályos (humanissime) diák - Karassiay Áron – József tanulótársa, maga is felsőbb osztályos - Tordai Szabó Gerzson – az enyedi kollégium rektorprofesszora - Trajtzigfritzig – labanc... 72. Jókai Mór - Az arany ember (elemzés) A regény közlését "A Hon" című napilap 1872. január 1-jén kezdte meg. Valószínű, hogy ekkor a mű nagy része, esetleg már az egész készen állt. Könyvalakban is ugyanebben az évben jelent meg. Jókai két életrajzírója, Mikszáth és Eötvös Károly egybehangzóan... 73. Jókai Mór - Az arany ember (tartalom) Szereplők: Levetinczy Timár Mihály, a Szent Borbála hajóbiztosa, később földbirtokos nemes, kereskedő Fabula János, a Szent Borbála kormányosa, később komáromi sáfár Trikalisz Euthym (eredeti nevén: Ali Csorbadzsi), Kandia kormányzója, később sztambuli... 74. Jókai Mór - Rozgonyi Cecília Legfontosabb szereplők: - Rozgonyi István – nagyúr, a galambóci magyar hadak fővezére - Cserni Száva – lengyel lovag, szerelmes Cecíliába - Szentgyörgyi Cecília – Templin gróf lánya, Hedvig királyné udvarhölgye - Hedvig – I. Arató szerint ha az a cél, hogy a gyerek szeresse meg az olvasást, akkor az elején szinte mindegy, mit olvas.
Élete fő műve Krisztushoz kapcsolódik Munkásságának gigantikus pillére a Krisztus-trilógia: 1881-ben készült el legmonumentálisabb – és talán legismertebb – alkotásával, a Krisztus Pilátus előtt című festménye; 1884-ben tette meg az utolsó ecsetvonást a Golgotán, és egy utolsó igazi felragyogásként 1895-ben befejezte az Ecce homót. Ezeken a képeken Munkácsy a romantikát a realizmus kifejezésmódjával párosította. A Krisztus szenvedéstörténetét feldolgozó, monumentális méretű alkotások Krisztus és vádlói, elítélői konfliktusait, továbbá végkifejletként, a bibliai üdvtörténet beteljesedését, Krisztus kereszthalálát jelenítik meg. A festmények elkészülésüket tekintve nem időrendben követik egymást, hiszen az utolsóként megfestett Ecce Homo a második a szenvedéstörténet rendjében, és csak ezután következik a Golgota. Térdre borultak és imádkoztak a magyar zseni műve előtt | Híradó. Ez utóbbi fő alakjához, a megfeszített Krisztushoz nem akadt modell, ezért Munkácsy saját magát köttette a keresztre, és az így készült fényképek alapján dolgozott. A Krisztus Pilátus előtt – a "nagy" Krisztus-kép – az első pillanattól a nemzetközi figyelem középpontjába került.
Ez a könyv végre teljességben, kompromisszumok nélkül, kiváló minőségű és páratlan bőséges reprodukciós anyaggal mutatja be a modern magyar festészet közel száz esztendejét. A kétkötetes mű első része 1892-tól 1919-i kalauzolja el olvasóit. Kieselbach Tamás műkereskedő, gyűjtő és művészettörténész, a könyv szerkesztője és kiadója ritkán kínálkozó lehetőséget ragadott meg, mikor munkatársaival e nagy, összefoglaló munka létrehozásába belekezdett. A magyar magánygyűjtemények jelentős része ugyanis, ellentétben a világ nyugati felében létrejöttektől, az elmúlt másfél évtized nagy társadalmi átalakulásának következtében folyamatos mozgásban és fejlődésben van, így legtöbbje jól ismert a neves műkereskedő és műgyűjtő előtt. Ennek eredményeként Kieselbach Tamás soha nem látott bőségű forrásból, 61 Múzeum, 146 jelentős magángyűjtemény műtárgyállományából, valamint az elmúlt egy-másfél évtized műkereskedelmi forgalmából, összesen mintegy 60-70 ezer műalkotásból válogathatta ki az egyes kötetekbe kerülő közel ezer-ezer festményt.
Az irányzatot legtisztábban felmutató német irodalomban három szemléletmód különböztethető meg, főként a kezdeti szakaszban. Az egyikre az aktív és konkrét kritika a jellemző, a legközvetlenebbül ők kapcsolódnak a hagyományhoz (Heinrich Mann). A másik szemléletmódot a fenyegetettség érzése, a világot fenyegető veszélyek víziói, az emberi lét visszarettentő volta hatja át (Gottfried Benn). A legnépesebb és a legtisztábban expresszionista a harmadik csoport. Náluk a világ és a lét fenyegetettsége mellett az eszményi világ himnikus képzetei is megjelennek (Johannes R. Becher, Ivan Goll). Az irányzat folyóiratok és könyvkiadók körül szerveződött, de ezeket megelőzték a mozgalmat életre hívó képzőművészeti csoportosulások. Közülük a legjelentősebb a Die Brücke (A híd), amely nevének megfelelően hidat kívánt verni a modern német és francia törekvések közé. 1906-ban szervezték első kiállításukat Drezdában. 1911-ben Berlinbe települtek át, s ez felbomlásukhoz vezetett ( Emil Nolde, Axel Gallén-Kallela stb.