Olybá tűnik, mintha a természet megmutatva az igazi erejét revansot venne azért a kárért, amit az ember okozott a völgyben. Kisvasút építkezés napjainkban is folyik Kemencén. Ottjártamkor épp új nyomvonalat raktak le az erdőben, amely a csarnavölgyi nyomvonal 3, 8 kilométeres szakaszát hosszabbítja meg a Feketevölgy panzióig. A személyszállítási célokat szolgáló fejlesztés az erdei kísértetvonalat egyelőre nem érinti, így a sínek szép lassan az enyészet részévé válnak. Holló-kő, kilátóhely • Kilátóhely » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, VÍZEN, KÉT KERÉKEN. Különleges helyek és kilátópontok A vadregényes vasúti kalandtúra után folytassuk utunkat a börzsönyi kék túrajelzésen, amely mellett kisvártatva egy szép ház tűnik fel. A beszédes nevű Hamuház egykor favágók szálláshelyéül szolgált, ma pedig a természetjárók pihenőhelyéül szolgál. A 372 méter magasságban lévő hamuházat elhagyva a következő útkereszteződésnél jobbra ráfordulva a piros kereszt jelzésű útra, megkezdjük a lassú emelkedést a Börzsöny bérceire. A gyertyános-bükkös erdőn vezető út első állomása a Vár-bérc (715 m), amelynek tetején a szikláktól alig különböző Salgóvár romja áll.
Teljes hossza 2, 5 km, amelynek során megismerkedhetünk az időszakos vízfolyások jelentőségével, a sziklagyepek jellemző növénytársulásaival, valamint a Strázsa-hegyen honos erdők jellegzetes fafajaival. Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd a Facebook és Instagram oldalamat!
Születésük után kopár szigetvulkánokként füstölögtek a környező víztömeg fölött. További történetüket a külső erők okozta lepusztulás és a Duna megjelenése határozta meg, a földtani hasonlóságok és a földrajzi közelség pedig igen hasonló formakincsű vidékeket hozott létre. Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron A Visegrádot Pilisszentlászlóval összekötő Apát-kúti-, majd Szent László-völgy tipikus példája a Visegrádi-hegység szurdokszerű, bővizű, zárt völgyeinek, ahol némi képzelőerőt bevetve a kárpáti vadonban érezhetjük magunkat. Felejthetetlen sziklatömbjei és szurdokösvénye számtalanszor szeli át a patakot, és általában éppen csak egy embernyi szélességű csapáson követi annak folyását. A sötét bükkerdőben mindenhol holtfa hever, mohos görgetegek fekszenek a patak útjában. Elhagyatott erdei kisvasút, vadregényes táj: fedezd fel a Csarna-patak völgyét | Traveladdict. Ez a néhány kilométer a nemzeti park egyik ékköve, még úgy is, hogy a felső szakaszon hatalmas erdőirtás kíséri az egyik partot. A dunazugi szakaszt egyébként Leányfalutól érdemes végigjárni. Ebben az irányban az első 5 kilométeren legyűrjük a fárasztó szintemelkedést, a továbbiakban pedig folyamatosan ereszkedünk.
A vadregényes gerincen érjük el a részleges, de csodaszép kilátást nyújtó Kövirózsás (696 m) csúcsát. Ott jártunkkor mi nem találtunk kövirózsát, de lehet, hogy nem voltunk elég alaposak. Már eddig is látványos utunk tán legszebb szakasza következik, a sziklás gerinc, ha lehet fokozni, még csipkésebbé válik, a Holló-kő (685 m) csúcsa alatt különleges sziklaalakzatokra tudunk kimenni. Nem baj, gondoltam. Nagyjából ismertem a túra útvonalát, ráadásul csak a piros sávot kellett követnem, ráadásul GPS is volt a birtokomban. Köd a Holló-kőn. Fotó: Tolnai Balázs A piros négyzet és a piros sáv találkozásánál tértem rá a Börzsöny Vulkántúra útvonalára. Mennyivel másabb volt ez így, mint télen. Mind a kettő gyönyörű, de annyira más, mintha nem is ugyanazon az ösvényen járnánk. Elsőnek a Jancsi-hegyet, majd a Holló-kőt kellett meghódítani, utóbbin a jó kilátást köd zavarta. Itt csak fotóztam, a kódot nem jegyeztem fel. Ez a módszer a Pilisben is bevált. Télen is érdemes felfedezni az egyik legszebb tájunkat. Minden percre szükségem volt. Úton a Salgóvár felé.