Megjegyezte, hogy a könyvből pontosan kiderül, Hóman Bálintot miben vonták perbe és miben nem. Jelezte, hogy a szoborállítással kapcsolatban kialakult vita jelentős részben arról szólt, ami az eredeti perben szóba sem került. Wikizero - Sipos Gábor (történész). Megemlítette, hogy jelenleg Székesfehérváron Hóman-szobor felállítására nincs lehetőség, ilyen előterjesztés évek óta nem készült és nem is tervezi senki, mert "a köznyugalmat a kérdés felkavarná, ezért nem időszerű a szobor kérdése". A városvezető szerint Hóman esetében elfogadhatatlan a zsidótörvények megszavazása, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy többé ilyenre ne kerülhessen sor, hiszen akkoriban több mint kétezer tisztes fehérvári polgárt hurcoltak el, és többségük sohasem tért vissza. Ujvári Gábor szerint Hóman azért hangoztatta, hogy zsidókérdés van Magyarországon, mert a zsidóság kulturális és gazdasági felülreprezentáltságát szerette volna visszaszorítani. Ez volt antiszemitizmusának alapja, mindez politikai számításból fakadt, ami súlyosbítja megítélését.
(Orvos, Gellérthegyi Férfi, Vendég) - 2010/2011 Térey János: Jeremiás Avagy Isten Hidege (Széll Jenő, Jeremiás Volt Osztálytársa) - 2010/2011 Harold Pinter: Születésnap (Goldberg) - 2010/2011 William Shakespeare: Lear Király (Szereplő) - 2009/2010 Móricz Zsigmond: Úri Muri (Borbély Zsiga, Patikus) - 2009/2010 Lázár Ervin: Berzsián És Dideki (Sróf Mester) - 2009/2010 Kacsóh Pongrác - Bakonyi Károly - Heltai Jenő: János Vitéz Ii. (A Falu Csősze, Bartoló) - 2008/2009 Kacsóh Pongrác - Bakonyi Károly - Heltai Jenő: János Vitéz I. (A Falu Csősze, Bartoló) - 2008/2009 Harold Pinter: Árulás (Robert) - 2008/2009 Sopsits Árpád: Fekete Angyal (Orvos, Apa Ii., Apa I. Sipos Gábor (történész) - Uniópédia. ) - 2008/2009 Spiró György: Szilveszter (Dr. Ordal) - 2007/2008 Horváth Péter: Blikk (Kamionos) - 2007/2008 Szomory Dezső: Hermelin (Kürthy Kökény) - 2006/2007 William Shakespeare: Lear Király (Frankföld Királya) - 2006/2007 Sánta Ferenc: Az Ötödik Pecsét (Király, Könyvügynök) - 2006/2007 Gerhart Hauptmann: A Bunda (Motes) - 2005/2006 Don Pedro Calderón De La Barca: Az Élet Álom (2.
Helyismereti tanulmányok (Kraszna, 2005) A kolozsvári Akadémiai Könyvtár Régi Magyar Könyvtár-gyűjteményeinek katalógusa; szerk., bev. Sipos Gábor; Biblioteca Filialei Cluj-Napoca a Academiei Romane–Scientia, Kolozsvár, 2004 (Sapientia könyvek) Kraszna. Helyismereti tanulmányok; Sipos Gábor szerk. ; Cserey Farkas Társaság, Kraszna, 2005 A Kolozsvári Református Bethlen Gábor Földész Dalkör 120 éve; összeáll. Sipos Gábor; s. n., Kolozsvár, 2006 Erdély reneszánsza. A 2008. október 8-11. között tartott konferencia előadásai, 1-2. ; szerk. Gábor Csilla, Luffy Katalin, Sipos Gábor; Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Kolozsvár, 2009 "... AKTUÁLIS INFORMÁCIÓK | JEL-KÉP-TÉR. éltünk mi sokáig két hazában... ". Tanulmányok a 90 éves Kiss András tiszteletére; szerk. Dáné Veronka, Oborni Teréz, Sipos Gábor; Debreceni Egyetemi, Debrecen, 2012 (Speculum historiae Debreceniense) Gondolatok a hungarológiáról. Előadások a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson. Kolozsvár, 2011. augusztus 22–27. Monok István, Nyerges Judit, Sipos Gábor; Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Bp., 2012 Testimonio litterarum.
L. Simon László közölte: a kettős mércét fel kell számolni. Kifejtette: Lukács György filozófus, aki személyesen tíz ember haláláért volt felelős, a mai napig – "tudományos munkássága alapján helyesen" – az MTA tagja, ugyanakkor a volt vallás- és közoktatásügyi minisztert, akit később felmentett a bíróság, máig nem rehabilitálta az Akadémia. Hozzáfűzte: el kell választani a tudományos munkásságot a politikusitól, mert Hóman a magyar történettudomány egyik legnagyobb alakja volt, miközben hibás politikai döntései voltak, téves meglátásai pedig nem tagadhatók. Ujvári Gábor szerint Hóman azért hangoztatta, hogy zsidókérdés van Magyarországon, mert a zsidóság kulturális és gazdasági felülreprezentáltságát szerette volna visszaszorítani. Ez volt antiszemitizmusának alapja, mindez politikai számításból fakadt, ami súlyosbítja megítélését. Ugyanakkor 1944-ben ő volt az, aki a német megszállás után számos zsidó művészt, közéleti embert mentesített a deportálás alól. Hóman Bálint történész, akadémikus, politikus 1885-ben született Budapesten.
2016-ban a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották. Munkássága [ szerkesztés] Első írását ( Jakó Zsigmond Írás, könyv, értelmiség c. könyvének ismertetését) a Református Szemle közölte (1979/1), majd a Keresztény Magvető, Korunk, Művelődés, Acta Musei Napocensis, Acta Musei Porolissensis, 1989 után az Aetas, Confessio, Colloquia, Embernevelés, Erdélyi Múzeum, Limes oldalain is jelentkezett az erdélyi magyar művelődéstörténet körébe tartozó tanulmányokkal. A Művelődéstörténeti tanulmányok köteteiben (Bukarest, 1979 és 1980) a kolozsmonostori konvent hiteleshelyi működéséről, illetve a marosszéki népoktatás közép- és újkori történetéről értekezett. Könyvtörténeti kutatásai során végigkísérte Misztótfalusi Kis Miklós betűhagyatékának sorsát ( Magyar Könyvszemle, 1987), valamint a kolozsvári Református Kollégium könyvtárának kialakulását (1991). Munkásságának egyéni arculatát református egyháztörténeti kutatásai adják. Ilyen tárgyú résztanulmányok után ( Bethlen Miklós és a református egyház.
–) Magyar Érdemrend Lovagkereszt díjas történész, levéltáros. Életpályája [ szerkesztés] 1975–1979 között a budapesti József Attila Gimnázium ban tanult. 1979–1984 között az ELTE BTK magyar nyelv és irodalom – történelem szakos, 1987–1990 között a levéltár szakos hallgatója. 1984–1985-ben az Országos Széchényi Könyvtár ban dolgozott könyvtárosként. 1987–1991 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szaklevéltárának főlevéltárosa, majd megbízott igazgatója. 1991–1992-ben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fogalmazója, 1992–1994 között a Magyar Országos Levéltár főlevéltárosa. 1994–1998 között a bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettese, majd 2000–2002 között tudományos igazgatója. 2002–2004-ben a Balassi Bálint Intézet főigazgatója. 2004–2013 között a Kodolányi János Főiskola docense, 2005-től főiskolai tanára, 2012–2013-tól tanszékvezető főiskolai tanára, 2010–2012 között tudományos rektorhelyettese. 2013–2017 között az MTA BTK Történettudományi Intézete tudományos főmunkatársa, közben 2014-től a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa és kutatócsoport-vezetője.
A Horthy-korszak Magyarországon, 1920–1944 c. előadás, 2018. március Klebelsberg Kuno felsőoktatáspolitikája és Szeged c. december 5. Erdély magyar tudományos élete, 1940–1944 c. előadás, 2019. február 14. A Horthy-kor két államférfija, Bethlen István és Klebelsberg Kuno kapcsolata c. november 13. "A kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá". Tanulmányok Ujváry Gábor hatvanadik születésnapjára; szerk. Dubniczky Zsolt et al. ; Ráció, Bp., 2020 Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 69213966 OSZK: 000000024619 NEKTÁR: 206740 PIM: PIM96836 MTMT: 10038731 LCCN: no2003031734 ISNI: 0000 0001 0984 0231 GND: 1049792807 SUDOC: 146926757 NKCS: ola2013764962 BNF: cb15040453c