Főoldal Lélek Időjárás-jelentés: vágtázva se biztos, hogy elérjük a napsütést. Az öreg kontinensen mindenféle anticiklonok és ciklonok örvénylenek, összességében azt lehet mondani, hogy elég hideg van. Magyarországon szombaton gomolyfelhőket váltanak fátyolfelhők, semmi eső. Vasárnap délelőtt a Tiszántúlon még ki is süt, aztán nyugat felől jön egy bazi nagy felhő, onnantól a napsütés ábránd, kivéve ha délutánra átlovagolunk a Dunántúlra, és így mintegy lóháton üldözőbe vesszük ábrándjainkat. Kisebb eső, plána zivatar ebben még soha senkit nem zavart meg. Mondanom sem kell, hogy lóháton a szél is élénkebb, ettől lobog a sörény meg a haj, esetleg, a szerencséseknek, bajusz szintúgy (felfele áll, nem lekonyul). Vasárnap a déli szelet a Kisalföldön időnként viharos lökések is kísérhetik majd, de ebből szerintem mi akkor már csak annyit fogunk érzékelni, hogy a talpunk alatt fütyül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 1 és 8 fok között valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 15 és 21 fok között alakul.
Ingyenesen megtekinthető április 14-ig a Nemzeti Filmintézet streaming platformján, a Filmion Szomjas György emblematikus alkotása, a Talpuk alatt fütyül a szél. A Kossuth-díjas, Kiváló művész és Balázs Béla-díjas filmrendező április 7-én hunyt el életének 81. évében. 1976-ban készült filmjével Szomjas György a magyar pusztán új műfajt teremtett, nagy közönségsiker lett, több mint 600 ezren váltottak rá jegyet. Az 1830-as években járunk, Farkas Csapó Gyurka (Djoko Rosić), a hírhedt karcagi betyár visszatér a börtönből, készen rá, hogy bosszút álljon azokon, akik feladták. A helyi nagygazdák Mérges Balázs csendbiztost (Bujtor István) bízzák meg az elfogásával, de a helyi pásztorok, akik ugyanúgy veszélyben érzik az életterüket a földesurak épülő csatornahálózata miatt, mint a betyárok, eleinte szövetségest látnak Gyurkában. Amikor a tanítványának szegődött Jeles Matyi elárulja őt, szorulni kezd a hurok a nyaka körül. A Kossuth-díjas, Kiváló művész és Balázs Béla-díjas filmrendező Szomjas György (1940-2021) volt az első, aki magyar környezetbe ültette át a western műfaját.
Az ő karakterén keresztül világlik ki leginkább a rendező azon szándéka, hogy a jót és a rosszat összemossa, hiszen hiába áll a törvény oldalán, több jelenetből is kitűnik, hogy inkább szimpatizál azokkal az emberekkel, akiknek elfogására felesküdött, mintsem azokkal, akik mindezt parancsba adták. Lényének tragédiája abból fakad, hogy csinálja a dolgát csakazértis. Ne azt utáljuk ugyebár, aki a sportot űzi, hanem utáljuk inkább a sportot (azaz azokat a kíméletlen, érzéketlen ficsúrokat, akik kiadták az ukázt). Bujtort elnézve azon gondolkodtam, hogy miért is nem lett ez az ember még nagyobb sztár és hogy miért nem készítettek vele idehaza még több ilyen jellegű filmet. Olyan történetnek, amelyet láthattunk már többször, egyes elemeit kívülről fújjuk, de a végeredményt mégsem érezni puszta lenyúlásnak, neadjisten nyugatmajmolásnak. A közeg, melyben játszódik, frissé teszi és izgalmassá, és ami még nagyszerűbb: a műfaj maga gyönyörűen idomul a tájhoz és ezekhez a borszítta, csikóbajszú fizimiskákhoz.
Mi jellemzi a pókok csípéseit? Ez esetben még a legalaposabb bőrgyógyászati vizsgálatok sem tudják megállapítani, hogy pók okozta-e a csípést. Nincs egyöntetű válasz arra, hogy mik a pókcsípés tünetei, és hogy hogyan néz ki, nemcsak azért mert arra sokféleképpen reagálhat az ember, hanem mert a rovarcsípésre a legtöbb esetben általános reakciók alakulnak ki. A rovarcsípések mögött lejátszódó folyamatok ugyanis elégé azonosak. Kivéve persze néhány kivételtől, és bizonyos szélsőséges esetektől. Mint a fent említett fekete özvegy marása. De egy rovarcsípés voltaképpen mindig ugyan arról szól: egy élőlény idegen anyagot juttat a szervezetbe, mely krém ízeltlábúak helyén helyi, vagy szisztémás tünet okoz. Mert hogy jól áll neki ez a műfaj és megvan hozzá a megjelenése és sármja, az vitathatatlan tény. Ami az összképet illeti, ugyan kissé itt-ott döcögősnek éreztem a történetmesélést és a lényegbeli információk csepegtetését (bár ez javarészt abból fakad, hogy Szomjas nem nagyon beszélteti a szereplőit, csak ha muszáj), de úgy gondolom, ezek az apró hibák is hozzáadnak a nagy egész csiszolatlan bájához.
ez egy mulatságos film! ez egy kegyetlen film! ez egy szomorú végű film! ez nem egy drága film! * A szikár, magyar ugaron vágtatnak. Elöl Farkas Csapó Gyurka, mögötte Mérges Balázs csendbiztos és pandúrjai. Egyszer csak Gyurka megáll, Balázsék ugyanúgy. Gyurka felméri a helyzetet, ellenőriz, üldözői nem mozdulnak, majd ettől megnyugodván szépen fogja magát és lepisál a lóról. Mérges Balázs arcán végigül egy mosoly (mintegy nyugtázva ellenfele vakmerőségét és komiszságát), majd ugyanígy tesz, embereivel tart egy kis pisiszünetet, hogy aztán újult erővel folytassák a vágtát. Western, magyar módra. Szomjas György filmje Farkas Csapó Gyurkáról szól, a betyárról, aki éppen fogságából szökik történetünk elején, hogy aztán elinduljon revansot venni azokon, akik őt feldobták. A pandúroknak persze nem tetszik, hogy szabadon kószál, elfogásával Mérges Balázst bízzák meg, akinek felügyelnie kell a tájat és gondoskodni arról, hogy a földesurak földjei szépen zavartalanul és békében hozzák a hasznot.
Alapesetben is, de jelen példa tekintetében még fontosabb, hogy ilyenkor a födémszigetelés tűzálló legyen. Az erre a célra legmegfelelőbb kőzetgyapot lemez nem éghető, hő hátasára füstöt nem fejleszt, nincs égve csepegése, és képes a tűz terjedését megakadályozni. További fontos és praktikus szempont, hogy a speciális üvegfátyollal kasírozott kőzetgyapot lemezeknél a már említett előnyös műszaki, tűzvédelmi tulajdonságaik mellett az üvegfátyol borítás gátolja az esetleges kiporzást, a beépítést követően is látható lemezek esztétikus látványt nyújtanak illetve a felerősítés után (az üvegfátyollal ellátott felület) közvetlenül festhetőek egy vagy több rétegben.