– Hasonló módon, színházi jelenetként kezeljük a felvételt, egyikünk sem szereti a gyakori vágást. A halálba táncoltatott leány film cime elég morbid, a film témája nem halálos, sőt ennél sokkal szinesebb. Kicsit hosszú, néhol vontatott, ám mégis nagyon ajánlom megnézésre. Bár a hazai kritikák eléggé negativ hangon nyilatkoztak róla, külföldön nagy érdeklődéssel nézte a közönség. Sőt, sokan éppen a film láttán kaptak kedvet egy budapesti utazáshoz. Ezért gondoljuk, hogy a film amolyan imázsfilmnek is beillik, amely Magyarországot és Budapestet népszerűsiti. A film rendezője játsza az egyik főhőst, aki egy Amerikából hazatérő táncos-producer. A halálba táncoltatott leány cimű táncprodukció szinre vitelére szerződik a saját öccsével, aki egy budapesti néptáncegyüttes vezetője. A szindarab és a film sztorija párhuzamosan zajlik: egy régi "népszokás" szerint a sok szeretőt tartó lányt a fiúk kitáncoltatták a teremből, s az holtfáradtan esik össze az ajtóban. A táncpróbák alatt, mögött fut a történet, a két testvér múltja, a jelen konfliktusai.
Aki nem táncol az Ördöggel – az nem táncol soha! Mikor Steve, a táncosból lett tánc-impresszárió 20 évi távollét után "visszatér szülőhazájába ", Magyarországon rengeteg változást talál: a Rendszer, amely annak idején " kitanácsolta", nincs többé, és funkcionárius apja dicstelenül nyugdíjba vonult. Gyula bátyját, ifjúkori példaképét viszont ugyanabban a lerobbant táncstúdióban találja, ugyanazzal a pénztelen tánccsoporttal, akikkel annak idején együtt kezdték a szakmát, mi több, Mari mindkettőjük volt szerelme, a felesége. A férfiak versengése azonnal újraéled, de Mari arra buzdítja a testvéreket, hogy együttes erővel újítsák fel utolsó közös sikerüket, "A halálba táncoltatott leány" balladájára épülő táncjátékot. Ha Gyulának sikerül Steve szigorú követelményeinek megfelelő előadást készíteni, akkor Steve azzal világturnét szervezhet, új életet lehelve mindkettőjük karrierébe. A próbák megkezdődnek és a testvérek értékrendje azonnal összeütközésbe kerül. A helyzetet komplikálja Gyula kalandja a társulat fiatal sztárjával és Mari Steve iránti érzelmeinek újraéledése.
- A halálba táncoltatott lány; A Föld szeretője; East Side Stories Az idei szemle játékfilmes versenyszekciójából még három film maradt hátra: az most már nem nagy meglepetés, hogy melyikük nyert díjat, az viszont még kérdéses, hogy melyiket látjuk viszont moziban – vagy egyáltalán... 2012-09-24- írta Jakab-Benke Nándor Olvasd el a kritikát Történet Steve, egy táncosból lett impresszárió húsz év után visszatér szülőföldjére, Magyarországra. A Ballada megfogalmazásához a koreográfus nemcsak a címadó népköltés különböző változatait használta fel, de más népballadákból is kölcsönzött egy-egy gondolatot. A gazdag motívumkincsre épülő alkotásba beépítette a balladának mint a népköltészet legősibb formájának a modern ember számára is szóló üzeneteit. A drámai párbeszédek és monológok koreográfiai megjelenítése mellett energikus, dinamikus táncokban festi meg a főszereplőket körülvevő közösséget, jelezve, nem élhetünk kiszakítottan a társadalomból, függetlenül a minket körülvevő világtól, emberektől.
A koreográfiát elejétől végig egy erőteljes, néha hajszoltnak tűnő előadásmód jellemezte. Talán ennek volt betudható, hogy a mű vége, a halálra táncoltatás már egy kicsit fáradtnak, hiteltelennek tűnt, nem volt már hova fokozni a tánc dinamikáját. A szereplők közül ki kell emelni az anyát és az ördögöt alakító két táncost; Kocsis Enikő és Fitos Dezső hihetetlen energiával, színészi játékkal formálta meg szerepét. Sajnos a másik két előadó a halálra táncoltatott lány és a halálba táncoltató legény szerepében halványabb volt, hiányoltam kettőseikből az érzelmeket, különösen a végső tánc fokozatainak kifejezését. Hules Endre: A halálba táncoltatott leány Hules Endre filmjét a nemzetközi közönség Montrealban láthatja először, ahol a legjobb elsőfilm Arany Zenit-díjáért folyó versenybe idén mindössze 26 alkotás kapott meghívást. A halálba táncoltatott leány novembertől a magyar mozikban is látható lesz. A 35. montreali filmfesztivál egy új magyar alkotás világpremierjének is otthont ad: Sipos József Kaland című filmjét a kanadai szemlén vetítik először.