"Nem lehet leírni azt, ami van" – jegyezte fel október 25-én. A bejegyzések az egyedüllét hónapjaiban egyre hosszabbakká, és reménytelenebbé váltak. "Rádiót is hallgatunk közben, félelmetes németországi bombázások, Olaszországban is, mindenfelé halál, halál, halál, rom, mocsok, borzalom. Utálom, vonítanék már, hogy legyen vége, vége, legyen vége már" – írta 1943 februárjában. Gyarmati Fanni naplója - diakszogalanta.qwqw.hu. Az év márciusában történt, hogy Radnótit bevitték az utcáról az Albrecht-laktanyába, ahol kopaszra nyírták és megkínozták. "Mikor mindezt meghallom, már nem bírom tovább, zokogok, és marcangol a fájdalom, és most már mindent elhiszek, minden borzalmas gyalázatot, amit kintről mesélnek, ha itt bent is ilyesmi előfordulhat, ilyen fokú kiszolgáltatottság, ilyen aljas, szadista gazságok. " A harmadik munkaszolgálatra Radnóti 1944 májusában kapta a behívót. Hamar kiderült, a szerbiai Borba viszik. Gyarmati Fanni az ostromot bujkálva vészelte át, a bevonuló orosz katonák 1945 januárjában többször próbálták megerőszakolni, és meg is verték.
Az elmúlt évek egyik legnagyobb irodalmi szenzációja Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni 1935 és 1946 között írt naplójának megjelenése volt. Szinte a naplók kiadásával egy időben Hámori Gabriella színésznőben megfogalmazódott, hogy szeretne ebből a lenyűgöző anyagból előadást csinálni. A FILC / Fischer Iván Lakásszínháza /saját produkcióját először 2015. december 15-én láthatta a közönség, Seres Tamás szerkesztésében és rendezésében. A darab azóta több, mint 50 teltházas előadás élt meg, s bemutatták több fesztiválon és játszóhelyen – október 24-én a Várkert Bazárban látható az előadás. "Az eredeti szándék szerint csak néhányszor szerettük volna játszani, mégis egyre nagyobb érdeklődés övezte, amit annak tulajdonítunk, hogy Radnóti Miklós költészete és sorsa az emberek számára fontos és felejthetetlen. Gyarmati Fanni naplója – ingyenes előadás | Orosháza-Gyopárosfürdő. A darab minden mondata a naplóból származik, kordokumentumról van szó nem pedig színpadi szövegről. Gyarmati Fanni gondolatait, érzéseit szeretném a lehető legtisztábban átadni" – nyilatkozta korábban Hámori Gabriella.
2014. szeptember 23. 14:51 MTI Decemberre tervezi megjelentetni a Jaffa Kiadó Gyarmati Fanninak, Radnóti Miklós költő özvegyének naplóját, amelyben házas életük éveinek eseményeit rögzítette 1935-től egészen a költő második újratemetéséig, 1946-ig. Ferencz Győző irodalomtörténész, Radnóti-kutató, a kézirat szerkesztője a kiadó keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy igen terjedelmes - mintegy 3 és fél millió karakteres - műről van szó. Megjegyezte, hogy a napló létezése csak a szakma számára volt titok, az idén februárban elhunyt Gyarmati Fanni korábban, az 1970-es években legépelte, legépeltette a határidőnaplókba, füzetekbe gyorsírással lejegyzett szöveget, sőt a szigligeti alkotóházba is erre hivatkozva kért beutalót. A kutató a napló létezéséről akkor értesült, amikor a 2000-es évek elején Gyarmati Fanni megkérte, hogy segítsen rendet rakni az iratszekrényében. Ekkor került elő mintegy hatvan oldal gépirat. Gyarmati Fanni naplója - | Jegy.hu. Akkor azonban az özvegy leszögezte, hogy a leveleket és a naplót haláláig senki sem olvashatja - idézte fel Ferencz Győző.
Ne használj papírt, ha nem szükséges! Köszönjük!
), költőfeleségnek készült, nagyon szerelmes, a végtelenségig naiv nő, aki egy hirtelenkedő kamasz minden tünetét produkálja és csöppet sem hasonlít arra a Fifire, akit az ember elképzel. Ennyit a prekoncepciókról. Érdekes módon Miklós valódi megjelenítése sokkal inkább hasonlít az elképzelhetőhöz, de róla is derülnek ki apró érdekességek. A második kötet már egy sokkal kiegyensúlyozottabb, öntudatosabb, racionálisabb, felnőttebb ember viszonyulása mindennapjaikhoz, valószínűleg ez az, amire a legtöbb ember kíváncsi. Noha hosszú, csöppet sem unalmas olvasmány a napló. Monoton itt-ott, hiszen mindenki életének megvan a maga ritmusa, miért lenne kivétel ez alól a Radnóti házaspár? És noha az ember végig tudja, mi fog történni, hiszen előbb-utóbb találkozik a Miklós költészetével és életének legalább rövid vázlatával, Fanni naplója az utolsó mondatig izgalmas, lebilincselő olvasmány, nem várt és remélt kegy, lehetőség arra, hogy betekintést nyerhessünk egy fantasztikusan tehetséges, lírai szépségű, törékeny csodák között élő és azokat megörökítő költőember életébe.
Kiderül, hogy többféle verzió is létrejöhetett volna az anyagból, nyugatos, gazdasági, háborús vagy akár bulváros témával. Megjegyzendő, hogy az alkotóknak nehéz dolguk volt, hiszen Hámori Gabriellának és Seres Tamásnak a 900 oldalas dokumentumból, majd egy 100 oldalas "szűkített" gyűjteményből szűrték le az előadás 34 oldalas szövegkönyvét, így bőven voltak kettejük között viták arról, hogy mi maradjon, és mit vessenek el. Seres Tamás és Hámori Gabriella (Fotó:) A női olvasat, női nézőpont Hámori Gabriellának volt köszönhető, aki ragaszkodott hozzá, hogy a nőket érintő témákon legyen az előadás hangsúlya. A színésznő elmondta, hogy számára Radnóti volt az első költő, aki a gimnázium alatt meghatározó volt, a költészetén keresztül pedig Fanni alakja is közelebb került hozzá. Amikor pedig a naplója megjelent, és érkezett egy felkérés Fischer Iván lakásszínházába, úgy érezte, muszáj előadást csinálnia belőle. Azt gondolta azonban, hogy néhány este idejére futja majd csak, mostanra pedig már a 130. előadás környékén járnak – szúrja közbe az adatot Seres Tamás.
Mindazoknak, akik tudják, hogy úgy Fanni, mint Miklós zsidó származásúak voltak, megdöbbentő lehet, hogy – noha szekularizált és asszimilálódott emberpárról van szó – a napló szóhasználata kétségkívül antiszemita. Ez időnként feloldódik, elfelejtődik, Fanni önkéntelenül is közösséget vállal a zsidósággal, többes számban beszél magukról, amikor különböző atrocitásokról értekezik, ám többségében elutasítja ezt, semmilyen sorsközösséget nem akar(nak) vállalni a néppel, amelyből származnak. Mindkettőjük felfogása antinacionalista – legalábbis ami a zsidóságot illeti. Rendkívül érdekes lenyomata annak a kornak, amelyben a nők épp csak elkezdhettek valamennyire szabadon mozogni, dolgozni, kilépni a teljesen patriarchális, konzervatív, előítéletes, feudálisan hierarchikus berendezkedésű társadalmi koncepció keretei közül. Szándékosan nem használom a feminista jelzőt, mert a legtöbb emberben valamiféle torz kép kapcsolódik a feminizmushoz, de Fanni mindenképpen az volt, még akkor is, ha nem életforma-szerűen, nem tudatos elhivatottsággal.