A válaszodban szerepeljen ez a két mondat: "Oszd meg és uralkodj! ", "Hannibál a kapuk előtt! ". 7. Hasonlítsd össze a görög és a római vallást! 8. Mondj provinciákat — az elfoglalásuk időrendjében! 9. Miért váltotta fel a királyság köztársaság? És később a köztársaságot császárság? 10. Hasonlítsd össze a köztársaságot a császársággal! Mi a szenátus feladata az egyikben, és mi a másikban? 11. Hogyan tudtak teljhatalmat megvalósítani a római császárok? Mi volt a legfőbb támaszuk? Miért veszélyes ez a teljhatalom? el, milyen lehetett Róma városa a Kr. VI. században, a Kr. században és a Kr. század végén! Campus life: Történelmi teszt: emlékeztek még, mit tanultatok kilencedikesként? - EDULINE.hu. 13. Hasonlítsd össze a görög és a római építészetet! sélj a következő római épületekről: Colosseum, Circus Maximus, Pantheon! 15. Miről híresek a következő császárok: Augustus, Caligula, Néró, (Hadrianus), Nagy Konstantin, (Romulus Augustus)? tudományokban alkottak maradandót a rómaiak? a keresztény vallás legfontosabb tanítása? változtatott a keresztények helyzete a birodalomban? 19. Miért volt fontos provincia Pannónia?
A birodalom nyugati és keleti felét egy-egy augustus vezette, és mindkettőjüknek alárendeltek egy-egy caesart. Mind a négy hivatalnok, vagy inkább uralkodó a birodalom egy-egy negyedét kapta. Diocletianus ezen kívül bevezette a provinciák felett álló új közigazgatási egységet, a dioecesis t. A birodalmat 12 dioecesis -re osztotta, amelyek mindegyikéhez több provincia is tartozott. Roma első provinciája . A dioecesis élén a vicarius állt. Diocletianus császár ezzel egyidőben a provinciák számát is megnövelte, az addigi 46 provinciából 85 kisebb provinciát alakított ki. A diocletianusi négyesfogat nem sokáig maradt fenn, hiszen a caesari hivatal hamar megszűnt, a többi reform azonban tartósnak bizonyult. I. Constantinus (Nagy Konstantin) 318 -ban bevezette a provinciák fölött álló három nagyobb közigazgatási egységet (praefectura praetorio), amelyeket a praefectus praetorio vezetett. Ezek a következők voltak: Oriens (dioecesisek: Oriens, Asia, Pontica) Illyricum, Italia et Africa (dioecesisek: Pannonia, Thracia, Moesia, Italia, Africa) Gallia (dioecesisek: Britannia, Gallia, Viennensis, Hispania) A birodalom utolsó nagy átszervezésére 395 -ben, I. Theodosius császár uralkodása alatt került sor, aki a dioecesis ek számát 15-re, a provinciák számát pedig 119-re növelte.
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe A hódító Róma Fejezet: AZ ÓKORI RÓMA Lecke: A HÓDÍTÓ RÓMA I. Róma, a félsziget ura - Az alapítást követő időkben Róma szinte állandó védekezésre kényszerült. - Később a megerősödött város minden irányban hódítani, terjeszkedni kezdett. - A győztes samnis háborúk és a dél-itáliai görög városok meghódítása után (Kr. e. 265) Róma az egész félsziget ura lett. II. Karthágó - Kr. 814-ben föníciai kereskedők alapították. - Lakói a punok voltak. - A terület gazdagsága az ültetvényes gazdálkodás és a közvetítő kereskedelem miatt jelentősen nőtt. - Karthágó (kereskedelmi érdekei miatt) a Földközi-tenger nyugati medencéje feletti uralmat akarta megszerezni. III. Az első pun háború (Kr. 264-241) - Versengés alakult ki Róma és Karthágó között a kereskedelem irányításáért, a nyugati medence feletti uralomért. - Az első háború Szicília megszerzéséért robbant ki köztük. Római provinciák – Wikipédia. - A főképp tengeren zajló háborút a rómaiak a csapóhíd alkalmazásával fordították a maguk javára. - A háborút lezáró békében Karthágó lemondott Szicíliáról és hatalmas hadisarcot fizetett Rómának.
Leghíresebb építménye a Forumon épített Severus-boltozat volt, amely a parthiai győzelmének állít emléket, és a háború jeleneteit ábrázolja. Kép forrása: Severus különösen népszerű volt harcostársai, a római katonák körében. Óriási mértékben megemelte a zsoldjukat, és megengedte nekik, hogy nagy összegeket szedjenek be a nyilvános ünnepségekből. Megengedte, hogy a katonák mostantól a feleségeikkel éljenek együtt, ahelyett, hogy a kaszárnyájukra korlátozta volna őket. De ezzel a reformmal együtt járt a hatalommal való visszaélés is. A római kormányzat fokozatosan katonai despotizmusba süllyedt, ahogy a katonák idővel dekadenssé váltak. Római Birodalom - Provincia.. Severus politikája csak súlyosbította ezt, amikor a praetorianus praefectust nevezték ki a hadsereg, valamint a pénzügyek és a jog élére, és a közigazgatás minden ágában a császár képviseletére került. Az egyik praefectus, Plautianus annyira korrupt volt, hogy majdnem lázadást szított, ami Severust arra késztette, hogy kivégeztesse. Septimius Severus inkább katonai vezető volt, mint politikus, mivel élete nagy részét a kardnak szentelte.
A császári legatusok kiválasztásának joga kizárólag a princepset illette, és csak neki tartoztak számadással. A senatusi és császári tartományok kormányzói között további különbséget jelentett, hogy az utóbbiak (a legatusok) katonai szolgálatot teljesítettek, imperiumuk a római pomerium átlépésével vette kezdetét, és általában három évet töltöttek provinciájukban. Ezzel szemben a proconsulok és propraetorok polgári tisztviselők voltak, hatalmuk csak a számukra kijelölt provincia határának átlépésekor kezdődött, és egy évet tölthettek kijelölt területükön. Augustus a társadalmi béke érdekében ügyelt arra, hogy a lovagrendet se hagyja ki a birodalom irányítási feladataiból. Így a császár által kormányzott területeken létrejöttek olyan kisebb provinciák, amelyeket lovagokra bízott (praefectusi, majd Claudiustól kezdve procuratori rangban). A lovagi karrier egyik csúcsát jelentette a praefectus Aegypti tisztsége, mivel Augustus ezt a tartományt különleges irányítás alá helyezte, ahová a senatoroknak csak írásos engedéllyel volt szabad belépniük.