A fejlesztési feladatokat azonban megfelelő rendben és megfelelő mennyiségben kell tervezni. Ezért lényeges, hogy minden egyéni fejlesztés valamilyen terv alapján történjen. Csak egy-egy rövidebb fejlesztési időszak tervét lehet biztonsággal kidolgozni, mert az egyes szakaszok eredményei alapján lehet majd a továbblépést megtervezni. Kisgyerekek esetén ez 6–8 hét, mert egy nagyon intenzív fejlődési szakaszban vannak, amikor idegrendszeri funkcióik gyorsan beérhetnek, ha környezeti megsegítést kapnak. A tervnek tartalmaznia kell a fejlesztés területét, konkrét célját, a fejlesztés módját (eszközét), idői beosztását. Kell, hogy meglegyenek ehhez a személyi feltételek, vagyis azonosítandó, hogy ki végzi el a fejlesztést. Az eredmények felmérése és értékelése zárja a fejlesztés adott szakaszát. Az egyéni fejlesztési terv egy lehetséges táblázatos formája A táblázatok legkönnyebben számítógépen használhatók. Lehet Word táblázatokban vagy Excel dokumentumban írni a terveket. Az utóbbi könnyebben variálható, kezelhető.
A "sima diszlexia veszélyeztetett gyerek", pedig azt jelentette, hogy más problémát nem diagnosztizáltak nála!!! Nem gondoltam, hogy ezt többen félreértitek, illetve, hogy nem értitek. Sajnálom! Legközelebb nem fogom használni ezt a szót, megígérem!!!! Kedves Zsuzsi! Köszönöm, hogy felajánlottad a segítséged. Élni fogok vele. Minden segítség jól jön most nekem, így az eljén. Valamit azért nem értek! Az tiszta sor, hogy az SNI-s gyerekekenek fejlesztési tervet kell írni. Ez rendben is van. De miért kell a tanulási nehézséggel küzdő gyerekekenek is ilyet írni? Én két iskolát is tudok hirtelen, akik nem írnak semmi ilyesmit. Ezek szerint őket megbüntethetik, mert nem minden gyereknek van egyéni fejlesztési terve? És mi a heylzet akkor, ha a nevtan-os szakvéleményre nincs odaírva, hogy "egyéni fejlesztési tervre épülően kell őt fejleszteni"? Nálunk: A fejlesztési napló rendben van. )) A gyerekek papírjaival is minden rendben. Néhány fejlesztési terv hiányzik még. Köszönöm! Andi
Az egyéni fejlesztési terv a gyógypedagógiai folyamat olyan speciális tervezési dokumentuma, amely segíti az egyéni képességstruktúrához és szükségletekhez igazított, egyénre szabott fejlesztést. Jellemzője, hogy kizárólag egy adott gyermek/tanuló fejlesztéséhez készül, annak egyéni sajátosságaihoz igazított, más gyermekre nem alkalmazható. "Az egyéni fejlesztési terv a pedagógus napi munkájához is segítséget ad, vezérfonal és támpont. Használatával lehetővé válik, hogy a pedagógus az oktatási-nevelési folyamatot, a tanulás szervezését, a tanulási folyamat szerkezetét, tempóját, eszközeit a sajátos nevelési igényű tanulók egyediségéhez igazítsa. Tanórai munkájába is tudatosan be tudja építeni az érintett tanulók speciális fejlesztésének elemeit, így a pedagógiai folyamat egészében érvényesíthető, a sajátos nevelési igénynek megfelelő differenciálás. "(Soósné, 2008. 163. o. ) Az egyéni fejlesztési terv időbeli hatálya 3 hónap (negyedév), 6 hónap (félév), 9 hónap (egy tanévre szóló) időtartamú egyaránt lehet.
Vagy egy kiemelkedő testvér mellett a gyermek problémái sokkal nagyobbnak tűnnek, és a gyermek identitásába beépül az, hogy "én vagyok az, akivel baj van". A szülők általi elfogadottság, odafigyelés vagy túlzott odafigyelés és még nagyon sok egyéb olyan tényező befolyásolja a fejlődést, amely a személyes és környezeti tényezők interakciójából formálódik. Néhány, a fejlődést befolyásoló fontos változót, mint motiváció, énkép, viselkedés stb. is érdemes regisztrálni. A fejlesztéshez lehet támpontokat nyerni az aktuális és korábbi megfigyelésekből és vizsgálati eredményekből. Nem a hiányosságok feltárása a cél, hanem annak felmérése, hogy milyen a gyermek, melyek a fejlesztendő és erős pontjai, amelyekre támaszkodni lehet. Az adatokat rugalmasan kell használni, mert a gyermek gyorsan változhat, így ami igaz volt egy-két héttel korábban, már nem feltétlenül az. Az egyéni fejlesztési tervben a konkrét feladatok leírása szervezhetővé és követhetővé teszi a fejlesztést. Gyakran sokféle fejlesztésre van szüksége egy gyermeknek.
Minden kettes, négyes, karó mögött élettörténetek húzódnak. Reggel óriásit veszekedtünk a kislányommal, mert fésülés közben véletlenül meghúztam a haját. Elfajult a helyzet, kiabáltunk is egymással. (Kivel nem fordult még ilyen elő? ) Utólag jelentéktelennek tűnik az eset, megöleltük egymást, bocsánatot is kértünk egymástól, jó szívvel váltunk el, mégis rányomta a bélyegét az eset a napomra. A szociokulturális háttér figyelembe vétele nagyon fontos lenne Fotó: MTI Hát még az övére, amikor ezzel a teherrel írta meg a matekdolgozatát. De vannak olyan családok, amelyek a mindennapjaikban ennél sokkal nagyobb problémákkal küzdenek. Ezért lenne fontos az, hogy ne a NAT által előírt ismeretek bebiflázását minősítsük, hanem a hozzáadott értéket mérjük. Erre hivatott a kompetenciamérés, amelyet mérés-értékelési szakemberek dolgoztak ki, és értékelnek is minden évben. Mi is az a hozzáadott érték? Minden gyermek más szociokulturális környezetből érkezik az iskolába. A gyermek nem közjószág, hanem egyéniség.
Más a háttér, más készségekkel, képességekkel érkezik a suliba. Nem mindegy, honnan indul, de végül sajnos ugyanazt a kimenetet kell teljesítenie év végére mindenkinek. Az uniformizálás, az egyenlítősdi nem működik. Az előbbiekből fakadóan minden gyermek másképp érik, fejlődik. Lefordítva a gyűlölt számjegyekre: lehet, hogy okosabb a hármas gyermek, mint az ötös, csak máshonnan indul. Ebből az következik, hogy az iskolának azt kellene mérnie, mi az, amit az intézmény a gyermek kompetenciaszintjéhez hozzá tudott tenni. De mi is az a kompetencia? A kompetencia három összetevőből áll: ismeret képesség/készség attitűd. Ezek az összetevők elválaszthatatlanok egymástól. Akkor leszek kompetens egy adott területen, ha megvan hozzá a kellő ismeretem, amelyekre építve kialakítom a készségeimet, és formálom az attitűdömet. A kompetencia tehát nem szitokszó, nem elvont pedagógiai agymenés. Az iskola értelme és célja az kellene, hogy legyen, hogy az EU által meghatározott, a NAT bevezetőjében csodálatosan megfogalmazott egyéni sajátosságokat figyelembe véve a gyermek kulcskompetenciáit a lehető legmagasabb szintre juttassa.