11524. Tétel Aukciós tétel Archív Megnevezés: 'Adjon Isten minden jót' feliratú hímzett konyhai falvédő, 80×51 cm Kategória: Egyéb műtárgy Aukció dátuma: 2019-02-21 19:00 Aukció neve: 340. Online auction Aukció/műtárgy helye: 1061 Budapest, Andrássy út 16. Kikiáltási ár: 2 400 Ft műtá azonosító: 1944838/20 Cím: Magyarország Budapest 1061 Andrássy út 16. Nyitvatartás: Hétfő: 10-17 Kedd: 10-17 Szerda: 10-17 Csütörtök: 10-19 Péntek: ZÁRVA Hétvége: ZÁRVA Telefon: 317-4757, 266-4154, 318-4035 Kapcsolattartó: Csonka Krisztián Bemutatkozás: A tételek a leütési ár + 22% jutalék megfizetése után kerülnek a vevő tulajdonába. Ha a tételt nem személyesen veszik át, a vevő a postaköltség, biztosítási díj megfizetésére is köteles. Hasonló műtárgyak Koczor Sándor (1928-1982): Szeged és Badacsony, Kisfaludy ház 2 db porcelánterv. Vegyes technika, papír, jelzett, 9, 5x21 cm Zs. Molnár Róza (1900-1977): Téglakészítők. Olaj, vászon, jelzett, keretben, 50×60 cm Ruszoly József: Három borsodi örökhagyó. Palóczy László, Szemere Bertalan, Zsedényi Béla.
Elsőként egy bécsi iparművész fejéből pattant ki az ötlet, hogy a konyhákba is lehet díszített textileket a falra akasztani. 1871-ben egy divatlapban közzé is tett néhány rajzot, amelyen hímzésmintákat kínált a konyhai falvédőkre. A fal díszítésének igénye a szegényebb rétegekben is megvolt, így az iparművész ötlete rövidesen népszerűvé vált. Az anyaghoz olcsón hozzá lehetett jutni, és a falvédőkészítés révén az egyéb, produktív munkákból kizárt nők alkotóvágya is érvényesülhetett. És mivel hímzéssel az összes társadalmi réteghez tartozó nő foglalkozott, a lányiskolákban tantárgyként is szerepelt, széles körben elterjedt a hímzett falvédők divatja. Egy idő után a textilgyárak is meglátták ebben az üzleti lehetőséget, és előrenyomtatott mintákkal gyártott falvédők tömegét dobták piacra. A kezdetben csak úri családok szobáiban megtalálható falvédők használata a 20. század elejére általánossá vált a polgári, az iparos és a parasztcsaládok konyháiban is, városon és falun egyaránt. Gyors elterjedését annak köszönhette, hogy a konyhákban a szabad kéményes fűtési módot egyre inkább felváltották a zárt füstelvezetéses kémények, így a falak már nem kormozódtak össze, s a tiszta falfelületeket díszíteni lehetett.
A konyhai falvédőkre az úrasszonyok nem is varrtak feliratot, és ebben a társadalmi rétegben az I. világháború után ez a lakástextil típus ki is ment a divatból. Nagyon népszerű lett viszont a kisiparosok, munkások és főleg a parasztok körében, akiknél a falikép funkcióját is betöltötte. Ezt segítette egy népiépítészet-történeti fejlemény is: a konyha füsttelenítése. A falvédőket a munkások és a parasztok nem csak a konyhában használták a fal védelmére, de az ágy fölé is kifüggesztették őket. 2020. 07. 04. Rák Rák Problémás napot jelez a horoszkóp mára. Úgy érzed, mindenki téged támad, mindenki veled ellenséges. Inkább… Teljes horoszkóp Ulrik Szeretnél értesítést kapni? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban. Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned: Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
A falvédőkre mind figurális, mind szöveges szempontból jellemző a variabilitás; egy-egy népszerűbb darabnak 25-30 változata is ismert. A konyhai falvédők a kockaházak és a csempézett konyhák megjelenésével kezdtek eltűnni; egy ideig még a nyári konyhák falait díszítették. A kiállításban több, enteriőrszerű részt is berendeztünk: kender- és lenfeldolgozó, konyhai és egykor a mosásnál használt eszközöket helyeztünk el. Az itt található tárgyak túlnyomó többsége szintén Karip Gyula gyűjteményébe tartozik. Mintakendők "iskolapéldái" A hímzés mintakendő Semsey Réka meghatározását idézve, nem más, mint: "textil alapanyagra hímzett, különféle öltéstechnikákkal kivitelezett minták gyűjteménye". Történetének európai kezdeteit nem ismerjük, legkorábbi említése a 15. századból származik, és a 16. századi Angliából is vannak mintakendőre vonatkozó feljegyzések. A korai mintakendők mintakönyvekből merítettek, amelyekből az első 1523-ban jelent meg Augsburgban. Ezekből lehetett elsajátítani a különböző hímzéstechnikákat.
Ezekre példák: "Az Úristent leborulva könyörögve kérem, messze elment kedvesemet adja vissza nékem", s alatta a beszédes évszám: 1914-15, "Szállj te madár, vidd a szívemet, szép kedvesem, néked üzenek", vagy a "Turulmadár szállj, sehol meg ne állj, vidd el a mi üzenetünk, lesz még magyar nyár", illetve az "Ahogy visszakaptuk a Felvidéket, visszakapjuk az egészet, mindent vissza". A falvédők tehát a legváltozatosabb képi és szöveges megfogalmazásokban hirdettek intelmeket, beszéltek a szorgos, tiszta háziasszonyról, a hűséges, józan életű férj erényeiről, érzelmekről, szerelemről, árulkodtak honvágyról, általános igazságokat hirdettek, történelmi eseményekre emlékeztettek. De megjelentek rajtuk a magyar nóták közismert sorai, kedvelt slágerek, népszínművek szövegrészletei is. A falvédők többsége tehát a vágyott idillt, a romantikát hozta be a konyhákba, az ott szorgoskodó asszonyok életébe, miközben annak reményét is ébren tartotta, hogy az eseménytelen, vagy épp küzdelmes élet lehet jobb is.