A Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint a globális felmelegedés már minden kontinensen megváltoztatta az állat- és növényvilágot. A WWF Feeling the Heat címmel szerdán közzétett jelentése szerint a szélsőséges időjárási jelenségek, mint például a hőhullámok, aszályok és árvízkatasztrófák hatással vannak a természetre, amely már így is csak nehezen tud alkalmazkodni az emelkedő hőmérséklethez. A klímaválság nem a távoli jövő problémája. Megérkezett a jelenbe, már a küszöbünkig jutott. Minél melegebb lesz, annál nagyobb lesz a nyomás" - hangsúlyozta Christoph Heinrich, a WWF természetvédelmi igazgatója. A jelentés az éghajlati válság hatását vizsgálta 13 kiválasztott állat- és növényfaj esetében. Globális felmelegedés fogalma - Globális felmelegedés. Ezek között olyan, Európában őshonos fajok is szerepelnek, mint a kakukk, a dongó vagy a tengerparti sóvirág, amelyet a tengerszint emelkedése fenyeget. A tojásait más madárfajok fészkébe rakó kakukknak sajátos költési technikája okozhatja a vesztét. A kakukk 7000 kilométert tesz meg téli szállásáról hazatérve, és ha a gazdamadár az emelkedő hőmérsékletek miatt korábban költ, a kakukk lekésheti az első költési szezont, meg kell várnia a másodikat, amely általában május közepén kezdődik, így nehezebbé válhat a szaporodása.
2022. 14. 20:03 Egyre több extrém atlanti hurrikán alakulhat ki a globális felmelegedés miatt Kétszer valószínűbbek most az extrém atlanti hurrikánszezonok, mint a nyolcvanas években egy új kutatás szerint.
Ennek a hatásai sokkal erősebben érződnének, mint ma, és a helyzet tovább romlana, ha 2 fokkal melegedne föl a légkör. Ha nem akarjuk meghaladni a 1, 5 fokos felmelegedést, 2030-ig 45 százalékkal csökkentenünk kell a károsanyag-kibocsátásunkat a 2010-es szinthez képest. A szakértők szerint a cél nem elérhetetlen, de azonnali cselekvésre lenne szükség; olyan átalakulásra, ami a gazdaság és a társadalom szinte minden területét érinti. Muszáj lesz eltávolítanunk a szén-dioxidot a légkörből. De milyen Armageddon köszönt a bolygóra, ha másfél-két fokkal növekszik a hőmérséklet? Mutatunk egy szemléltető ábrát a félfokos különbségről: A huge degree of difference. New #IPCC #SR15 report spells out difference in harms between another 0. 9 and 1. 8 dF of warming. Lost lives, coral & maybe ice sheet. But it is unlikely world can limit warming to lower goal. Globális felmelegedési potenciál – Wikipédia. — seth borenstein (@borenbears) October 8, 2018 Ennyit számít fél Celsius-fok. Nem arról van szó, hogy ennyivel melegebb lesz napközben, hanem arról, hogy mindennapossá válnak az olyan időjárási szélsőségek, mint az árvizek, a szárazságok és a rekordokat döntögető hőhullámok.
Százmilliók életminősége kerülhet veszélybe, eltűnhetnek a korallzátonyok, a sarkvidéki jégsapkák, és nem lesz mit enni.
És ne higgyünk abban sem, hogy a mostani válság, ami komolyan odacsapott a kőolaj fogyasztásának – áprilisban a globális kereslet 25-30 százaléka tűnt el – egyszerre lejtmenetbe küldi a fogyasztást. Egyrészt a válság után – bár jó eséllyel nőni fog a digitalizáció és a távmunka aránya, és talán csak évek múlva tér magához a turizmus, ami visszaveti a kőolaj iránti keresletet – az egyéni autóhasználat vagy az egyszer használatos műanyagok fogyasztása nőhet a járvány okozta félelmek miatt. A kínai tapasztalatok legalábbis ezt támasztják alá, a kínai nagyvárosok autóforgalma meghaladta a válság előtti szintet; miközben több állam is lazított az egyszer használatos műanyagok szabályozásán, mert az új koronavírus okozta félelem erősebb, mint a környezet megóvása ezektől a nemkívánatos termékektől. Abban nyilvánvalóan van igazság, hogy a fosszilis energiahordozók árát emelni kell, hogy a hasznosságuknak megfelelően ne pazaroljuk őket. A polgári repülés mostani leállítása például jó alkalmat teremtene végre egy normális, lehetőleg globális kerozinadó bevezetésére.
A jelentést elemző cikkek közül egy sem tartotta borúlátónak az IPCC prognóziást. Sőt, a Guardian véleménycikke szerint túlságosan is tényszerűen ír a klímaváltozás várható kockázatairól: megemlíti, hogy mekkora károkat okozhat a kétfokos felmelegedés, de nem tér ki rá, hogy ez beindíthatja a gazdasági migrációt, ami a háború kockázatát növelheti. (A világ kormányai közül több is potenciális nemzetbiztonsági kockázatként kezeli a klímaváltozást, illetve az azzal járó politikai instabilitást. ) Aztán arról sem szól a jelentés – így a Guardian –, hogy az éghajlati rendszer bizonyos fordulópontokon visszafordíthatatlan változásokon mehet át, amik egyes folyamatokat megállíthatatlanná tehetnek, másokat felgyorsíthatnak. Ilyen például a grönlandi vagy az antarktiszi szárazföldet borító jég destabilizációja, ami már másfél fokos melegedésnél bekövetkezhet, és több méterrel növelheti a tengerszintet. Onnan meg már csak egy ugrás a Golf-áramalat eltűnése, vagy az afrikai-ázsiai monszunok rendszerének teljes megbolondítása.