Maszlag Rendszertani besorolás Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots) Asteridae Euasterids I Rend: Burgonyavirágúak (Solanales) Család: Burgonyafélék (Solanaceae) Nemzetség: Maszlag (Datura) Faj: D. stramonium Tudományos név Datura stramonium L. Szinonimák Datura inermis Juss. ex Jacq. Datura stramonium var. chalybea W. D. J. Koch, nom. illeg. Datura stramonium var. tatula (L. ) Torr. Datura tatula L. [1] Hivatkozások A Wikifajok tartalmaz Maszlag témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Maszlag témájú médiaállományokat és Maszlag témájú kategóriát. A maszlag vagy csattanó maszlag (Datura stramonium) a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó növényfaj. Közép-amerikai származású gyomnövény, de szinte az egész világ melegebb vidékein elterjedt, nitrogéndús talajok gyomos társulásaiban. Nemzetségének egyetlen magyarországi képviselője. Manapság dísznövényként is tartják, akár cserépben is, gyakran közintézmények bejáratát díszíti.
Csattanó maszlag (A mérges természet) - 2013. július 25., csütörtök - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy A csattanó maszlag, mint herbáldrog! - Napidoktor A szakértők jelenleg kilenc Datura-fajt különböztetnek meg: [1] Datura ceratocaula Jacq. Datura discolor Bernh. Datura ferox L. Datura inoxia Mill. Datura leichhardtii ex Benth. (syn. D. pruinosa) Datura metel L. Datura quercifolia Kunth Datura stramonium L. inermis) – csattanó maszlag Datura wrightii Regel A Datura-fajokat filogenetikai alapú vizsgálatok alapján négy fajsorra osztják: [2] Stramonium fajsor Bernh. Datura stramonium L. Datura quercifolia Humb., Bonpl. & Kunth Dutra fajsor Bernh. Datura leichhardtii F. Muell. ex Benth. Datura lanosa A. S. Barclay ex Bye (jelenleg önálló faj helyett a Datura wrightii vagy a Datura inoxia változatának tartják [1]) Ceratocaulis fajsor Bernh. Datura ceratocaula Ortega Discolor fajsor A tanulmányban nem szereplő fajok, melyek a fentiekkel szinonim nevek lehetnek: [3] Datura bernhardii C. E. Lundstr.
A hangyák éppen a tápanyagtartalom miatt összegyűjtik, s messzire szállítják ezeket a magvakat, melyek aztán az új élőhelyen kicsíráznak. A Datura nemzetség kétségkívül leglátványosabb fajai a Közép- és Dél-Amerikára korlátozódó fatermetű alakok. Ezek termése – a többi maszlagfélével ellentétben – nem tok, hanem bogyó. Virágaik rendkívül látványosak, trombita alakúak, elérhetik a 25–30 cm-es hosszúságot is – éppen ezért alkalmasak dísznövénynek. A indiánok már régóta termesztik is őket, mert bódító hatású anyagokat adnak. A maszlagok anyagai mérgek, hallucinogének, a központi idegrendszerre ható anyagok, élvezetük transzszerű állapotot idéz elő. Főképp a bennszülött-törzsek orvos-varázslói használták előszeretettel ezeket a növényeket. A hazánkban is élő csattanó maszlag levele pl. a népi gyógyászatban az asztma ellenszere. Ma ezekből a fajokból nyerik szkopolamin nevű alkaloidot, továbbá a hioszciamint és atropint is, amelyek különféle gyógyszerkészítmények hatóanyagai. A mérsékelt égövben éppen ezért termesztik a csattanó maszlagot, míg a szubtrópusokon a hatalmas virágú, igen látványos D. innoxiá t. Rendszerezés [ szerkesztés] Sokáig ide sorolták a fajokat, melyeket jelenleg a különálló angyaltrombita (Brugmansia) nemzetségben írnak le.
A Datura stramonium tropánvázas alkaloidjainak mennyisége szárított levelekben 0, 2–0, 6 százalék. Fő alkaloidok a balra forgató hioszciamin és átalakulási terméke, az atropin, továbbá a szkopolamin. A csattanó maszlag hivatalos az érvényes Magyar Gyógyszerkönyvben (PhHg. VIII). Az említett alkaloidok, azokat tartalmazó kivonatok vénykötelesek. A Datura és Brugmansia fajok egyebek mellett antikolinerg, paraszimpatolitikus hatásúak. Csökkentik vagy gátolják a hörgők (bronchusok), a gyomor-bél rendszer, az epeutak, a húgyutak görcseit. Orvosi javallatra és felügyelet mellett alkalmazzák szívritmuszavarok egyes formáiban. A fehér párta 6-7 cm hosszú tölcséres, 5 hosszanti redővel, hegyes pártacimpákkal. A virágok iIllata kellemetlen, átható, kissé a keserûmandulára emlékeztetõ. Termése dió alakú és nagyságú, durva, kenény tüskés, négy kopáccsal nyíló/szeptifragilis/ tok. A magvak lapított vese alakúak, szürkésfeketék, kb. 3 mm átmérőjűek, erősen mérgezőek. A hatályos VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben a csattanó maszlag levél/Stramonii folium/ hivatalos drogként szerepel.
Csattanó maszlag 2 298 36 77 2010-09-22 Csatanó maszlag termése. Terebélyes növény. Levelei oválisak, öblösen fogazottak. Virága 2, 5–4 cm hosszú, tölcsér formájú, fehér színű hegyes pártacimpákkal. Toktermése 4 kopáccsal nyílik, felálló, erősen tüskés. Apró (3–4 mm hosszú, 2 mm széles), vese alakú magvai sötétszürkések/feketék. A kép hozzászólásai Hozzászólni csak belépett felhasználó tud
~ (ramonium) Medvetalp (Heracleum sphondylium) Méreggyilok (Vincetoxicum hirudinaria) hioszciaminâ†'atropinná alakul,... Dél-Ázsiában, Kína és India déli részén őshonos, s rokona a sokak által ismert angyaltrombitá nak és a különösen mérgező ~ nak is. Terebélyes 1m-es bokorrá fejlődő fagyérzékeny lágyszárú, amely júliustól októberig hozza hatalmas hófehér, esetleg lila tölcsér alakú virágait. Népies neve: bariska, csattantó csudafű, dögfű, maszlagos redőszirom, puttyantó, tövis kés disznó, tövisalma, tölcséres bilindek A maszlag vagy ~ a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó növényfaj. A mérgező szobanövény ek fő veszélyforrása tehát abban áll, hogy nem tudjuk, hogy gondot okozhatnak, ellentétben például a vadon élő fajtákkal, mint a gyilkos galóca, a nadragulya, vagy a ~, melyek közismerten mérgesek. A burgonyafélék családjába tartozik, ami azért fontos, mert rokonaival ( ~, bolondító beléndek) együtt az angyaltrombita minden része, főleg a virága és a termése mérgező. Szervezetünkbe jutva hallucinációt, mentá lis zavarokat, amnéziát okozhat.