Pártja a Magyar Államkincstár adatai szerint a két évvel ezelőtti kampányban csaknem 153 millió forint támogatást kapott. A párt végül csak 3894 voksot szerzett. Mivel a törvény által előírt szavazatmennyiséget meg sem közelítette, így a pártnak az állami támogatást vissza kellett volna fizetnie, ezzel azonban sajtóhírek szerint mind a mai napig adós. A kormány ezért is kezdeményezte a választójogi törvény módosítását, amit a kormánypártok egyhangúlag támogattak. A most elfogadott törvénymódosítás egyik legfontosabb része, hogy az eddigi 27 helyett 71 egyéni jelöltre lesz szükség – legalább 14 megyében és a fővárosban – országos lista állításához már a következő parlamenti választáson is. A november közepén beterjesztett eredeti javaslat még csak 9 megyére 50 egyéni körzetre emelte fel a listaállítás szabályait, azonban Volner János független országgyűlési képviselő szigorúbb javaslatokat terjesztett a Ház elé. Gyermekek jogai törvény 2020. A kormány támogathatónak nevezte a szigorúbb javaslatot. Kedden végül a szigorúbb változatot szavazta meg az Országgyűlés.
A kormány egyetlen társadalmi csoportot sem kíván megtámadni Ugyanakkor kiemelte: Magyarország kormánya egyetlen társadalmi csoportot sem kíván megtámadni vagy meglévő jogait csorbítani. Az alaptörvény eddig kimondta: "Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. " Ez az alapvetés egészül ki mostantól azzal, hogy: "Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést. " A szavazás után az igazságügyi miniszter közösségi oldalán közzétette az alaptörvény módosított szövegét. Törvény garantálja a gyermekek jogait, a választási törvény is módosult | Híradó. Varga Judit azt írta mellé: "add tovább! " A Fiatal Családosok Klubja üdvözölte az alaptörvény családokra vonatkozó módosítását. Király Nóra az M1-nek azt mondta: az elmúlt tíz évben a családok egyre nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülésben élhetnek. Az alaptörvény módosítása is a családok védelmét szolgálja.
Kiskorú, fiatalkorú, gyermekkorú - melyik mit jelent pontosan? - Érthető Jog Kihagyás Kiskorú, fiatalkorú, gyermekkorú – melyik mit jelent pontosan? Egy cikkben írtam már arról, hogy mit tehet meg önállóan egy kiskorú gyerek. A téma sokakat érdekelt, és bizony kiderült, hogy nem is olyan egyértelmű, hogy mit is takarnak azok a fogalmak, hogy kiskorú, fiatalkorú, gyermekkorú. Kit tekinthetünk jogilag kiskorúnak? Mi a különbség jogi értelemben a fiatalkor és gyermekkor között? A fiatalkorú esetén is számít a jogterület Megértem, hogy kissé zavaros lehet, hogy egy gyerek mikor számít kiskorúnak, vagy mikor mondhatjuk, hogy fiatalkorú. Milyen életkorban van a határ? Valóban fontos az életkor, de nem csak az számít. Gyermekek jogai törvény változása. Fontos a jogterület is, ahogyan a jogászok nevezik a jogág, hiszen eltérő jogterületeknél, eltérő lehet a fogalom is. A jogágakról itt írtam részletesebben, most csak röviden a lényeg: A jogban többféle jogág létezik. Ezek egy-egy területet ölelnek át. Egy-egy jogág azonos típusú társadalmi viszonyokat, ügyeket azonos módszerrel szabályozó jogszabályokból áll.
Ki van még gyermekkorban? Ezek után joggal merülhet fel a kérdés, hogy kit tekinthetünk gyermekkorúnak. A Büntető Törvénykönyv kimondja, hogy gyermekkorú elkövetővel szemben büntetőjogi szankciót főszabály szerint nem lehet alkalmazni. A törvény a gyermekkorú bűnelkövetők büntethetőségének korhatárát a 12. életév betöltéséhez köti, amennyiben a gyermek az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással. Vagyis mondhatjuk azt, hogy akit a törvény alapján nem tekintünk fiatalkorúnak, mert annál fiatalabb, az a gyermekkorú személy. Ez fő szabály szerint a 14. életév előtt lesz, de bizonyos esetekben akár a 12. életév is lehet a határvonal. Az iskolakerülő gyermekkorú személlyel szembeni rendőri intézkedés részletszabályairól szóló ORFK (Országos Rendőr-főkapitányság) utasítás azt mondja ki, hogy az utasítás alkalmazásában gyermekkorú személy az, aki a 14. A gyermek jogai: ellátás és méltóság. életévét nem töltötte be. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy gyermek a Polgári Törvénykönyv szerinti kiskorú, vagyis aki a 18. életévét nem töltötte be, és házasságkötéssel sem vált nagykorúvá.