A válasz egyszerű: a '60-as évektől látványosan megnőtt a műtrágyahasználat a termőföldeken, így a folyók egyre több nitrátot és foszfátot szállítanak a tengerbe. Itt nagy mértékben nőtt a növényi plankton állománya, rothadásuk miatt már a sekélyebb vizekben is csökken az oxigénszint. Akkor a mérgező kénhidrogén előbuggyan? A kilencvenes években voltak apokaliptikus jelentések arról, hogy a tengerből előtörhet a mérgező gáz – ahogyan az afrikai Nyos-tóból 1986-ban a szén-dioxid, ezrek halálát okozva – és ezt arra alapozták, hogy 30 méterrel magasabbra jött az élettelen víz rétege. Ekkora ingadozást azonban a 20. század folyamán már többször megfigyeltek, ebből tehát még nem lehet arra következtetni, hogy felszínre tör annyi kénhidrogén, amennyi a lakott területeken katasztrófát okozna. Kénhidrogén mérgező hatása a vérnyomásra. Valóban, emberek még nem haltak meg ettől a Fekete-tengernél – halak olykor annál inkább, amiket a túlhalászás is fenyeget. A Nyos-tó a szén-dioxid kitörés után Fotó: Eric BOUVET / Getty Images Hungary Még az 1927-es nagy földrengés sem szabadított fel nagy mennyiségben kénhidrogént.
Szintén előfordul vulkáni gázokban, földgázokban és néhány kútvízben. Fontos szem előtt tartani, hogy a hidrogén-szulfid központi szerepet játszik a kénciklusban, a kén biogeokémiai ciklusában a Földön (2. ábra). Ahogy fentebb említettük, a kén-redukáló és szulfát-redukáló baktériumok oxigén- vagy szerves molekulákból oxidációs energiát termelnek oxigén hiányában a kén- vagy szulfát-hidrogén-szulfid redukálásával. Más baktériumok hidrogén-szulfidot bocsátanak ki a ként tartalmazó aminosavakból. Kénhidrogén mérgező hatása a gyerekekre. A baktériumok több csoportja tüzelőanyagként használhat hidrogén-szulfidot, oxidálószerként elemi kénre vagy szulfáttá oxidálva oxigént vagy nitrátot használva.. A tiszta kénbaktériumok és a zöld kénbaktériumok fotoszintézis során hidrogén-szulfidot használnak elektron donorként, így elemi ként képeznek.. Valójában ez a fotoszintézis mód régebbi, mint a cianobaktériumok, az algák és a növények, amelyek elektron-donorként vizet használnak, és oxigént szabadítanak fel (Human Metabolome Database, 2017).
Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu
A kén-dioxid ( S O 2) egy kémiai vegyület. Szobahőmérsékleten színtelen. Szúrós szagú, mérgező gáz, belélegezve a nyálkahártyát izgatja, a vörösvérsejteket roncsolja. A mikroorganizmusokat is elpusztítja, ezért a konzerviparban tartósításra használják. A színes anyagokat kifehéríti, a foltokat a textíliából eltünteti. A papír- és textiliparban főként fertőtlenítésre használják. Jó redukálószer. −10 °C-on cseppfolyósodik. Hosszú életet akar élni? Egyen záptojást!. A kénatom oxidációs száma a kén-dioxidban +4, a molekula V alakú, benne a kötésszög körülbelül 120°. Manapság nagy hangsúlyt kap a légszennyezéssel kapcsolatban (lásd: szmog). SO 2 -t a természetben a vulkánok bocsátanak ki illetve az iparban sok folyamat mellékterméke. Mivel a szén és a kőolajszármazékok változó mennyiségű kén összetevőt tartalmaznak, elégetésük során kén-dioxid is keletkezik. A légköri ózonnal történő további oxidációja kén-trioxidot eredményez, mindkét oxid jelentősen hozzájárul a savas esők keletkezéséhez. Kémiai tulajdonságai [ szerkesztés] A kén-dioxid reakcióit az alapján csoportosíthatjuk, hogy változik-e a reakcióban a kénatom oxidációs száma, és ha igen, akkor oxidálódik vagy redukálódik.
Néhány év múlva rendszeres gyakorlattá válhat, hogy a balesetek súlyos sérültjeivel kén-hidrogént lélegeztetnek be, a tüdőbetegeket pedig szén-monoxiddal kezelik. A mérgező gázok igen hasznosak lehetnének a gyógyászatban, amit az tesz lehetővé, hogy szervezetünk maga is termeli ezeket az anyagokat. Jó példa erre a nitrogén-monoxid, amellyel a súlyosan beteg csecsemőket már ma is meg lehet gyógyítani. Képzeljük el, hogy súlyos autóbalesetet szenvedünk, a lábunkból pedig ömlik a vér. Hamar elvéreznénk, de az orvos ekkor hidrogén-szulfid gázt lélegeztet be velünk. A gázérzékelésről, a gázjelző rendszerekről I.. A vérzés ugyan nem áll el, viszont jelentősen lelassul - a szívünk percenként csak egyet dobban. A kén-hidrogén a hibernációhoz hasonló állapotba helyezte a szervezetünket, ami időt ad az orvosoknak arra, hogy kórházba szállítsanak minket. Mesterségesen kiváltott halálközeli állapotról van szó, ahonnan azonban még visszatérhetünk. A jövő gyógyászatának egyik nagy ígérete A fenti forgatókönyv egyelőre csak a fantázia szüleménye, hiszen a jelenlegi orvosi gyakorlatban ma még sehol sem alkalmaznak kén-hidrogént a súlyos baleseti sérülések ellátásában.