Nem követelhető vissza a túlfizetés, ha a munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazása vagy halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg, vagy a munkavállalót sorkatonai, illetve polgári szolgálatra hívták be. A jogszabály teljes szövege
Ilyenkor érdemes egyúttal ütemezni az áthozat lehető legrövidebb időn belül történő kifuttatását. A tény és szám adatokkal, gazdasági eseményekkel, valós alapokon nyugvó számításokkal tud a munkáltató munkaügyi ellenőrzés során objektív módon érvelni, munkáltatói jogainak célszerűen érvényt szerezni. A munkaügyi ellenőrzések gyakorlatában, ha rendszeresen és a munkavállalók szignifikáns részénél megtörténik a szabadságok átvitele a következő évre, úgy kellő indok hiányában azt a hatóság úgy tekinti, hogy a munkáltató rendes üzletmenete részévé tette a szabadságok ki nem adását és ezzel valójában a munkaerő hiányát próbálja kezelni, ahelyett hogy a foglalkoztatottak létszámát bővítené. A rendes szabadság kiadása. A szabadság tárgyévben történő ki nem adása kapcsán a munkáltató által előadott oknak meg kell felelnie a tényállás rendkívüliség követelményének. Tipikusan nem felel meg a tényállás rendkívüliség követelményének a szezonálisan visszatérő indok, az előre kalkulálható körülmények, események, illetve semmilyen a munkáltató érdekkörén belüli ok. Máriás Attila munkaügyi szaktanácsadó BDO Magyarország
A hét napos szabály jelentősége, hogy amennyiben a munkavállaló szabályszerűen bejelentette szabadságigényét, azt a munkáltató nem mérlegelheti. Fontos, hogy ez a hét napos szabály a munkaviszony első három hónapjában nem köti a munkáltatót, azaz a munkaviszony első három hónapjában a munkavállaló a hét szabadnap általa meghatározott időpontban történő felhasználási jogával nem élhet. Ez utóbbi szabályt a legtöbbször – tévesen – úgy értelmezik, hogy próbaidő alatt, illetve az első három hónapban nem lehet szabadságra menni. 5.4 Szabadság. Amint látható, nem arról van szó, hogy az Mt. megtiltaná az első három hónapban azt, hogy a munkavállaló szabadságra menjen, hanem csupán arról van szó, hogy a munkaviszony első három hónapjában nem élhet azzal az igényével, hogy hét szabadnapot az általa megjelölt időpontban használhasson fel. Természetesen nincs annak akadálya, hogy a munkaviszony elő három hónapjában a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki a szabadságát. Fontos kötelezettsége a munkáltatónak, hogy a szabadságot úgy kell kiadnia, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.
135. § (1) A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidőbeosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. (2) A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidőbeosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Rendes szabadság kiadása 2021. (3) Annak a munkavállalónak, akinek a munkaidőbeosztása nem biztosít hetenként két pihenőnapot, úgy kell számítani a szabadságát, hogy azonos naptári időszakra (hétre) mentesüljön a munkavégzés alól, mint az ötnapos munkahéttel dolgozók. 136. § (1) A munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, illetőleg sorkatonai vagy polgári szolgálatra történő behívásakor, ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltani nem lehet; ettől érvényesen eltérni nem lehet. (2) Ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni.