Eközben persze Csató Pista és felesége, valamint a többi arató szinte összes mozdulatáról értesülhetünk - mindezt három mondaton belül. Mikszáth briliáns érzékkel, mesteri sűrítéssel, kihagyásokkal építkezve több cselekményszálat tart a kezében, ezzel teljesen lekötve az olvasó figyelmét. Tömören, mégis aprólékosan ellenpontozva szcenizál, sajátos, balladákra emlékeztető légkört teremtve a novellának. Az idő múlását egy-egy lényegtelennek tűnő mozzanat, vagy megállapítás, esetleg gyors, meglepetésszerű nézőpontváltás beiktatásával jelzi. Mikszáth Kálmán elbeszélői stílusa - Érettségi tételek. Így válik lehetségessé, hogy három oldalban több, mint egy hét eseményeit összefoglalja. Mikszáth művészi gonddal formálja meg novelláit. Erre utal az is, hogy a balladisztikus szerkesztés mellett más, versekből ismert költői eszközöket is nagy számban alkalmaz. Ilyenek például a hasonlat, az ismétlés, vagy a metafora. Az aratás végeztével Csató Pista eltulajdonítja Péri Judit kendőjét, és csak egy csók ellenében lenne hajlandó visszaadni. Judit értékrendje másképp alakul: "No bizony, nem a világ, hadd vigye el, van még ott elég kendő, ahol ez volt".
Amikor lenézve megpillantja Zsófit, megszédül: szíve nagyod dobban, aztán összeszorul, keze megremeg, szeme elhomályosul (kettő gombot lát egy helyett, és nem tudja, melyikre tegye a keresztet, pedig csak egy gomb van ott). A szédülő ember lát kettőt vagy hármat. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3
Keskeny, szürke felhőfoszlányok úsznak a környék fölött. Nagy égiháború lehetett az éjjel, esővel, viharral, villámlással vegyes. Látszik is a nyoma mindenfelé: a fák gallyai le vannak tördelve, faleveleken, fűszálakon esőszemek csillognak, a templomsoron a nagy garádban zuhog a víz. Vőneki János uram portáján egész tócsák állanak, a Zákó Mihályék kertjében pedig – éppen az imént mesélte Mihók Magda – a madárfészket is lemosta a fárul a zuhogó zápor. Köd gömörödik a sár fölött, átlátszó és fehéres, mint a muszelin-ruha, a falusi kémények füstje fölfelé száll, megannyi jele, hogy már nem lesz eső, bár az ég morcsos, borús még, akár a Bizi apó arca, ki meghajolva, ingadozó léptekkel megy a hosszú utcán Szücs Istókkal, a kőművessel. Hogy összeesett az öreg! Nem is csoda, csövestől éri a veszedelem. Mikszáth novella elemzés szempontjai. A lánya meghal, ökrei fölfújódnak, csűre, asztagja megég, lovait elhajtják a szegénylegények. Hanem érzi is a súlyát az Isten »másik« kezének, ha nem tudta megbecsülni a jobbikat. Bezzeg kellemeztetné most már magát ő szent felsége előtt, mióta a legény fia is a halállal víjódik, megfogadta, csak arra való lesz a vagyona, hogy jót tegyen vele.
Timár Zsófi özvegysége – szerkezet A novella rövid, tömör, feszes szerkezetű. A hagyományos tagolást követi: Alaphelyzet: A mű bevezető része az előzményt meséli el: Timár Zsófit elhagyta a férje egy másik nő miatt. Lopva, egyetlen szó nélkül ment el Bágyról, és nem jött többé vissza. Azóta Zsófit a falubeliek "szalmaözvegynek" nevezik (van is férje meg nincs is, özvegy is meg nem is). Senki se tudja, a férfi hová ment azzal a másik nővel, akivel megcsalta Zsófit, azóta nem tudnak róla. Ez már egy éve történt, de Zsófi egyre csak várja haza az urát. Esténként kiül a küszöbre és az országutat nézi, hátha megpillantja a férfit. Mikszáth Novella Elemzés – Madeelousi. Ilyenkor meg sem hallja a falubeliek köszönését, akik tudják, hogy a férjét várja vissza, és kinevetik. Zsófi tudja, hogy Péter az előbb-utóbb visszatér hozzá, nagyon erősen hisz a visszatérésében: " Visszajön. Ó, bizonyosan visszajön. Péter nem rossz ember. A szíve mindig jó volt, nem lehet végképp elromolva; az a személy elvehette az eszét, bevehette magát a szívébe: hanem olyan az csak, mint a hamis festék, az idő kiszívja, meghalványítja; vissza fog ő térni. "