Mitől különleges? A Rákosi-korszak túlkapásait a hatvanas évek második felétől már lehetett némi kritikával illetni. A fiatal Bacsó Péter az 1967-es Nyár a hegyen című filmjében is erre a témára reflektált, a kalandos körülmények közt megszülető A tanú pedig nyíltan a személyi kultusz korszakát figurázta ki. A fontosabb szereplőket mind be lehet azonosítani: Virág elvtárs alakját Péter Gábor, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) vezére ihlette, Bástya elvtárs Rákosi Mátyásra és Farkas Mihály honvédelmi miniszterre egyaránt hasonlít, míg Dániel Zoltán figurája, akire Pelikánnak vallomást kell tennie, egyértelmű utalás a koncepciós perben halálra ítélt Rajk Lászlóra. Még a film legabszurdabb jeleneteinek is vannak valós elemei, kezdve a magyar narancstól a szocialista szellem vasútjáig. A tanú kultikus státusza a bátor témaválasztás mellett az epizodikus szerkezetével is indokolható: anekdotákra, verbális és vizuális gegekre épülő jelenetei, idézhető mondatai azonnal önálló életre keltek, köszönhetően a rangos színészgárdának és a neves amatőröknek – szerepet kapott többek közt Fábri Zoltán rendező (Dániel Zoltán) és Both Béla színházi rendező (Bástya elvtárs) –, akik óriási játékkedvvel bújnak bele az elrajzolt figurák bőrébe.
A tanú máig az első számú magyar kultuszfilm, szinte minden második mondata szállóigévé vált. Egyfelől tanulságos és szórakoztató mementója az újkori magyar történelem egyik legnyomasztóbb periódusának, másrészt a konkrét történelmi kontextustól megfosztva is érvényes a mondandója a naiv, alapvetően jószándékú kisember és az őt kénye-kedve szerint ráncigáló hatalom örök konfliktusáról. Egy emlékezetes jelenet Egy nagy fekete autó jelenik meg Pelikánék házánál, és magával viszi a börtönből nem régen szabadult családfőt, aki fel van készülve a legrosszabbra. A vesztőhely helyett egy különös házba kerül, ahol megismeri a rejtélyes Virág elvtársat. Sima modorú vendéglátója malacsülttel kínálja, majd közli vele, hogy "a nemzetközi helyzet egyre fokozódik", és hogy "egyszer majd kérni fogunk magától valamit". Noha önmagukban is szellemesek ezek a mondatok, igazán ikonikussá Őze Lajos zseniális alakításának köszönhetően váltak, Kállai Ferenc pedig itt is tökéletesen hozza a nép egyszerű gyermekét, aki aláveti magát a hatalmasság akaratának, de lelkesedés helyett fanyar rezignációval fogadja a sorsát.
Értékelés: 521 szavazatból Spanyolországba utazik az amerikai elnök, hogy a terrorizmus elleni harcról tárgyaljon. A nagygyűlésen megsebesíti egy orvlövész. A rendőrség lezárja a várost és a titkos ügynökök a merénylő után vetik magukat, el kell fogni az illetőt, mielőtt újra lecsapna. Barnes és Taylor ügynök nehéz helyzetben van, egy tűt kell megtalálniuk a szénakazalban. Megpróbálnak eligazodni a szemtanúk ellentmondó vallomásai között. Mindenki mást látott és senki sem mond igazat. Az ügynökök az eseményről készült híradó- és amatőr felvételeket is átnézik, hátha észrevesznek valamit. Bemutató dátuma: 2008. április 10. Forgalmazó: InterCom Stáblista: Linkek:
Értékelés: 61 szavazatból Megint tanú lesz a legendás Pelikán Józsefből, a most már nyugdíjas gátőrből, tanúja a most születő új demokráciának, a kibontakozó kapitalista gazdaságnak. Pelikán József makulátlan, jóhiszemű ember, a múltja tiszta, mint egy mosópor-reklám, ezért akarják a maguk céljára felhasználni különböző hatalmi csoportok. Polgármestert akarnak belőle csinálni Oroszváron, egy kicsiny, de értékesnek tartott dunai szigeten. És újra elkezdődnek Pelikán József keserves és mulatságos kalandjai. A nemzetközi helyzet egyre csak fokozódik, és Pelikán József újra rádöbben arra: az élet nem habos torta. A Duna egyre emelkedik, s ő vissza akar menni a gátra. Stáblista: Szereplők bugócsigagyáros vállalkozó