A bolsevik hatalomátvétel (=Nagy Októberi Szocialista Forradalom) napját – " a felszabadító Szovjetunió iránt érzett hála" jeléül – 1950-ben nyilvánították magyar állami ünneppé, s bár 1956-ban az orosz tankokkal érkező Kádár János ígéretet tett eltörlésére, az MSZMP lapjának, a Népszabadságnak még az 1988. Nagy októberi szocialista forradalom film. november 7-i száma is piros, ünnepi fejléccel jelent meg üdvözölve a szovjet nép szocializmus építésében elért sikereit. Az iskolákban kiemelt helyet elfoglaló tananyag, az iskolai ünnepségek évente visszatérő témája volt a bolsevikok erőszakos hatalomátvételének története csakúgy, mint a " dicsőséges 133-nap ", az oroszországi hadifogolytáborból hazatért kommunisták puccsának nyomán megszülető Magyar Tanácsköztársaság krónikája is. Ezeket a valójában erőszakos és puccsszerű eseményeket, az úgynevezett " szocialista forradalmakat" kizárólag pozitív kontextusban, a mitikus magasságokba emelt történetmesélés eszközeivel lehetett ábrázolni. Az 1950-es években a Magyar Dolgozók Pártja külön útmutatót is adott ki arról, miként kell tanítani az eseményeket.
Az útmutatás a petrográdi szovjettől érkezett, amely már az 1905-ös forradalomban is vezető szerepet játszott, és a februári forradalom első napjaiban újjáalakult. A szovjetek megerősődésének következtében a bolsevikok már nem támogatták az ideiglenes kormányt. Július 3–4-én a bolsevikok puccskísérlete megbukott. Lenin Finnországba menekült. Trockijt, Lunacsarszkijt, Kamenyevet bebörtönözték. Nagy októberi szocialista forradalom wife. A bolsevik párt – a júliusi vereség ellenére – katonailag jobban meg volt szervezve, mint az összes többi oroszországi politikai erő. Ők rendelkeztek a legrégibb illegális múlttal és legnagyobb terrorista tapasztalattal. Csak nekik jutott eszükbe, hogy a hiányzó belföldi támogatást külföldiekkel helyettesítsék: a puccsban fontos szerepet szántak az általuk beszervezett, a bolsevik mozgalom lelkes híveivé vált kínai vendégmunkásoknak és magyar, német, lett és lengyel hadifoglyoknak. A bolsevik hatalomátvétel sikerét – a politikai helyzet sajátosságai mellett – több szerencsés véletlen is elősegítette, melyeket Lenin ügyesen ki tudott használni: Éppen egynapos vasúti sztrájk volt Szentpéterváron, megszakadt a kapcsolat a főváros és az egész ország között.
Még húsz évvel ezelőtt is börtönbe lehetett kerülni szovjetellenes cselekmények miatt, például néhány olyan választási plakátért, amelyre a jelöltek neve mellé a választók ilyeneket írtak: "Árulókra nem szavazok! ", vagy "Lenin, Trockij és a kompániájuk annyi szerencsétlenséget hozott Oroszországra, hogy fel kellene őket akasztani! " – mondta a történész. A mítoszokat azonban nem csupán az 1917-ben hatalomra jutottak teremtették: az emigrált monarchisták a vereségre magyarázatot keresve azt terjesztették, hogy a tábornokok elárulták az uralkodót. A cári család tagjainak a kiállításon bemutatott – részben mostanában fellelt – leveleiből azonban egyértelműen kiderül, hogy közülük azon kevesek, akik megértették a helyzetet, szintén úgy látták, hogy II. Orbán Viktor megemlékezett a nagy októberi szocialista forradalomról, - de nem ám akárhogy - Blikk. Miklós nem képes irányítani az országot – mondta Mironyenko. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.