Próféták leszármazottjának nevezi magát. Zsidó õseire hivatkozik, akik háromezer éves mûveltséget hoztak magukkal Európába. A vers címe a magyar hazafias költészet klasszikusára, Berzsenyi Dánielre utal: õ írt száz évvel korábban két költeményt is A magyarokhoz címmel. Füst Milán a magyar szó mûvészeként szól a hányatott sorsú nyelv védelmében. Az ünnepélyes hangvétel a próféciákra, próféták intelmeire hasonlít. Pápa fürdő árak 2019 Kreatív Móka: Vizes kísérletek A magyarokhoz verselemzés Mazda cx 5 méretek Táplálék intolerancia vizsgálat magyarul Erre utal a versforma is (alkaioszi stófák). – Ám a romantika felé mutat az erőteljes nyelv ("energiás szavak"), a romantikus túlzások, a meghökkentő metaforák. A vers ennek megfelelõen megszólítás, a beavatott költõ emelkedett hangú figyelmeztetése a sokasághoz. A költõi képek nagy kifejezõerõvel jelenítik meg a magyar nyelv szellemét. Szentnek nevezi, és lobogó lángnak mutatja, mely fényt hoz a világba. Nem sorolja föl azokat a történelmi megpróbáltatásokat, amelyek kihalással fenyegették ezt a "csodás nyelvet", csupán képekben idézi föl, hogy milyen kegyetlenségek történtek vele: szavak áradata és vad burjánzás lepte el, vízi szörnyek falták, üszökké égett.
• Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz (I. ) A magyarokhoz műfaja A magyarokhoz elemzés A magyarokhoz 2 verselemzés Füst Milán: A magyarokhoz Füst Milán A MAGYAROKHOZ Oh jól vigyázz, mert anyád nyelvét bízták rád a századok S azt meg kell védened. Hallgass reám. Egy láthatatlan lángolás Teremté meg e nagy világot s benned az lobog. Mert néked is van lángod: Szent e nyelv! S több kincsed nincs neked! Oly csodás nyelv a magyar. Révület fog el, ha rágondolok is. Ne hagyd hát, hogy elmerüljön, visszasüllyedjen a ködbe, melybõl származott E nemes-szép alakzat… Rossz idõk futottak el feletted, Megbontott a téli gond és romlásodat hozta, megtapodtak, Megbolygatták hitedet, az eszed megzavarták, szavak áradatával ellepték, Áradás szennyével borították be kertjeid, vad vízi szörnyek ették virágaid, — majd a vad burjánzás Mindent ellepett utána, — oly termés volt ez a térségeken emberek! Hogy üszökké vált minden, aminek sudárrá kelle szöknie… De légy türelmes, — szólok hozzád, — vedd a Libanon Õs cédrusát, 1 e háromezeréves szûzet, — rá hivatkozom, mert onnan vándoroltam egykor erre.
Titus római uralkodót I. Ferenccel azonosítja, Róma felemelkedését, a marathoni diadalt együtt említi Buda visszafoglalásával. A beszélő hisz az összefogásban, a fenyegető veszélyekkel szemben úgy érzi, van mire hivatkoznia ("alvó nemzeti lélek"). A vers tetőpontja a verszárlat, amely a költő egyik leghíresebb aforisztikus mondata. A fordított szerkezetű mondat és az enjambement együttes alkalmazása fölerősíti a mondat hatását: " Nem sokaság, hanem Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat. "