Fontos, hogy ennek megfelelően kell felkészíteni a szerződést. Amennyiben szeretnéd megrendelni bérleti szerződés mintáinkat a lenti gombra kattintva megteheted
Rendelkezik a fizetés módjáról és annak pontos folyamatáról Írásba foglalja, hogy az ingatlanban engedélyezett-e a dohányzás, az állattartás és a lakcím bejelentkezés Rögzíti a kaució elszámolás feltételeit és menetét Tartalmazza a felek rezsifizetéssel kapcsolatos feladatait Rendelkezik arról, hogy a bérbeadó milyen gyakorisággal és módon ellenőrizheti a lakást Szabályozza, hogy a természetes elhasználódásból adódó káreseményeket hogyan kezelik és a felmerülő hibajavítások esetén kinek milyen kötelezettségei vannak. Kiköltöltözési nyilakozattétel közjegyző előtt Jogi biztosítékként javasoljuk a kiköltözési nyilatkozattételt közjegyző előtt. Ezzel egy olyan biztosítékot kapnak a bérbeadók, amely abban az esetben segít, ha megszűnik a bérleti szerződés és a bérlő nem akar kiköltözni. Ebben az esetben nem polgári peres eljárást kell indítani, hanem egyből kilakoltatási végrehajtást lehet kérni a közjegyzőtől. Amennyiben ez a folyamat része a szerződéskötésnek a közjegyző ellenőrizni fogja az ingatlan tulajdoni lapján, hogy a bérbeadásra jogosult adja-e ki az ingatlant.
A kaució kifizetése tehát mindig a bérleti szerződés aláírásával egy időben történik, és a szerződés felbontásakor jár vissza. Nem szerencsés tehát, ha a kauciót más személynek ( közös képviselő, "jóbarát") adjuk át. A kaució elsődlegesen a bérbeadót biztosítja arról, hogy ingatlanával kapcsolatban ne érje anyagi veszteség, amely nagyon sokrétű lehet: gondoljunk itt az előző részben említett fizetési elmaradásokra (pl: közös költség), "rezsitartozásokra" vagy éppen a különféle károkozások körében felmerült kiadásokra stb… amelyeknek könnyen a fentebb már említett " behajtás " lehet a vége. A fentiek érdekében őriz meg bizonyos összeget a bérbeadó. Még egyszer: MEGŐRIZ! (ez a későbbiekben fontos lesz) Ahogyan korábban szóltunk róla, kifejezetten rögzítsük írásban, leginkább a bérleti szerződésben a kaucióként átadott összeget a későbbi viták elkerülése érdekében. Ne kezeljük együtt a bérleti díjjal, sem pedig a közös költség, és egyéb költségek "beszámítására" ne használjuk fel, hanem tüntessük fel külön tételként.
A szerződésben mindenképpen tüntessük fel azt, hogy a szerződő bérlőn kívül kik azok, akik az ingatlanba a bérlővel együtt beköltözhetnek. Az együttköltöző személyek adatainak és a bérlővel való rokonsági kapcsolatuknak a feltüntetése is ajánlott a bérleti szerződésben. Amennyiben a bérbeadó nem akarja, hogy a bérlő az ingatlant albérletbe adhassa ennek kizárása is szükséges a szerződésben. A szerződésben mindenképpen fel kell tüntetni a bérleti díj összegét, annak megfizetésének idejét (pl. havonta előre az adott hónap 10. napjáig), valamint a megfizetésének módját is. Fontos rendelkezni a rezsiről: azt a bérleti díj tartalmazza-e, amennyiben nem a bérlő azt közvetlenül a szolgáltatónak fizeti-e meg és ezt hogyan igazolja a bérbeadó felé, vagy a bérbeadó fizeti meg a szolgáltatónak és ezt a bérlő megtéríti a részére. A rezsifizetéshez kapcsolódóan fontos rögzíteni, hogy a mérőórák állásáról a bérlő milyen időközönként és milyen formában értesíti az eladót (pl. havonta az adott hónap 15. napjáig e-mail útján).
Blogunk harmadik részében köszöntjük kedves "régi" és új olvasóinkat. Akik követik bejegyzéseinket már tudhatják, hogy jelen fejezetben (és az ezután következőkben) belevágunk a lakásbérleti (legyen szó akár "kertes"- akár pedig társasház esetköréről) jogviszonyok "financiális" részébe (megelőzvén azt, hogy extrém esetben egy " behajtó cég " érdeklődjön irántunk követeléskezelés címén. Ingoványos talajra érvén rögtön az elején megjegyezni kívánjuk, hogy ezen a téren fordulnak elő a leggyakoribb "műhibák, buktatók". Abban a reményben, hogy ezzel segítséget tudunk nyújtani, szeretnénk alaposan körbejárni a témát annak érdekében, hogy egyszer se égessük meg magunkat, és egyetlen lakógyűlés alkalmával se kelljen szégyenkeznünk a közösköltség-tartozás miatt. Mindent a kaucióról Ha böngésszük az "albérletekről" szóló hirdetéseket, lépten-nyomon ebbe a "fura" szóba botlunk bele. Nem csoda, hiszen jól bevált megoldás, már-már nemcsak a társasház konstrukcióban "bevett szokás", hogy a bérbeadó igényt tart egy meghatározott összegre a bérleti jogviszony kezdetekor, amit annak lejártakor (optimális esetben) a bérlő visszakap.
Teljes körű ügyintézést biztosít ügyfelei számára a szerződés előkészítésétől kezdve a szerződés megkötésén át a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséig. Ha nem adják meg a tartozást Ha valaki pénzt adott kölcsön, de nem kapja vissza az összeget, akkor sem kell lemondania róla: az ügyvéd elmondta, mit kell tenni. (Képek: Getty Images. )