Nosza, gyerünk, csípd el, kapd el gyorsan! Veress Zoltán: Mosdóvers Illatos a mosdószappan, Száz buborék van a habban: Addig kenem fel magamra, ameddig mind szertepattan. És mire a legutolsó buborék is szertepattan, nem marad egy ici-pici porcikám se megmosatlan. A tücsök meg a légy lakodalma Magyar népköltés Megúnta már a tücsök: egyedül cirpelni. ölelgette a legyet, el akarta venni. –Elvennélek, te kis légy, ha kicsi nem volnál.. –Hozzád mennék, te tücsök, ha görbe nem volnál.. Megvolt a nagy egyezség, lagzit csaptak rája, olyan cécót, híre ment hetedhétországba. Farkas volt a mészáros, három ökröt vágott, azontúl meg malacot tízet is lerántott. Kutya is a küszöbön borsot akart törni, macska is a konyhában szakács akart lenni. Odaugrott a hörcsög, násznagy akart lenni, mellé ugrott az egér, társa akart lenni. Gólya volt a prímás, szúnyog a szekundás, büdös bogár a bőgős, zöld béka a flótás. Ballagási Versek Óvodásoknak. Dudázott a denevér, farkas fújta farkát, előugrott a majom, roptatta a pulykát. Dühbe jött a cinege, megfogta a sörkét, cibálta az üstökét, pofozta szegénykét.
Kányáéi Sándor Veréb Hipp-hopp, itt vagyok, azt eszem, amit kapok. Ha nem kapok: csip-csirip! koldulgatok egy kicsit: morzsát, maradék kenyeret, megrakom jól a begyemet. Csanádi Imre Levélsöprő Köd szitál, hull a dér lepörög a falevél, Földre szökik szemétnek, aki éri ráléphet. Sziszegő szél söpri hajtja, Hullongó hó betakarja. Tamás Mária Rövid nap, hosszú éj Fúj a szél, hull a dér hull a fáról a levél. Megy az ősz. Jön a tél. Novemberi versek ovisoknak – Itt találod a verseket! - Divatikon.hu. Rövid nap. Hosszú éj. Tamkó Sirató Károly November Komor fellegek között Jön az eső, jön a köd. Cidrizik már a világ. Jól vigyázz, hogy meg ne fázz! Gáspár János ^ Fújnak már a hideg szelek... Fújnak már a hideg szelek. lehulltak a falevelek; lombtalan fák, hideg múlik az ősz, itt a tel- Toldi Erzsébet Fuss szél északi szé l dagassz vánkos vitorlákat! Hajtsál felhő szekeret ringass pólyás gyereket! Gál Sándor Eső esik, csepereg... Eső esik, csepereg, Ázik a fák lombja, Ázik a tó tükre is Meg a hegyek orma. Kalapom is megázott, Karimája fénylik, Esik eső csepereg Reggeltől estéiig.
És mire a legutolsó buborék is szertepattan, nem marad egy ici-pici porcikám se megmosatlan. A tücsök meg a légy lakodalma Magyar népköltés Megúnta már a tücsök: egyedül cirpelni. ölelgette a legyet, el akarta venni. –Elvennélek, te kis légy, ha kicsi nem volnál.. –Hozzád mennék, te tücsök, ha görbe nem volnál.. Megvolt a nagy egyezség, lagzit csaptak rája, olyan cécót, híre ment hetedhétországba. Farkas volt a mészáros, három ökröt vágott, azontúl meg malacot tízet is lerántott. Novemberi versek óvodásoknak pdf. Kutya is a küszöbön borsot akart törni, macska is a konyhában szakács akart lenni. Odaugrott a hörcsög, násznagy akart lenni, mellé ugrott az egér, társa akart lenni. Gólya volt a prímás, szúnyog a szekundás, büdös bogár a bőgős, zöld béka a flótás. Dudázott a denevér, farkas fújta farkát, előugrott a majom, roptatta a pulykát. Dühbe jött a cinege, megfogta a sörkét, cibálta az üstökét, pofozta szegénykét. szi jjel izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhja. Zg a tske szl szalad ide-oda, reszket a galagonya magba.
Vége lett a hosszú ősznek, dermesztő hónapok jönnek, talán el sem hinnék, hogy elmegy, bár nem örökre... Csak ólmos, jéghideg ködbe bújik a hegyvidék. Reggelre ráfagy a pára a vénséges szilvafára a csendes udvaron; fülelek: hogyan, s mit beszél nekem a csípős, téli szél... Zúgását hallgatom. Alattam megroppan a dér, jövőre úgyis visszatér a napsugár-tenger. A fákhoz temetem magam, addig nekik súgom szavam: Itt van a november. Sík Sándor: Novemberi utazás November van, hajnal borong, nedves, ködös, didergő. Templom magaslik messziről, sötéten, elmosódón. Hárman botorkálunk felé, lelket átjáró ködben; Csonttá fagyott földön megyünk, térdig fekete hóban! Olajlámpánk pislog búsan és harcol a homállyal. Mindent benyel a lomha köd, csak a messze templom áll. Mellettem balra kisfiú szökdécsel könnyű lábbal, Körmébe néha fázva fúj és belenevet a lángba. Nagyokat csúszik a havon és talpraszökken újra Kacagva kél, ha elbukott s nevetve megy tovább. Novemberi versek óvodásoknak és kisikolásoknak. Megáll vállánál a szél, véle hallgat, majd tovalép.
Francia versek magyar Versek Novemberi tarisznya - Versek, mondókák az őszről óvodás gyerekeknek - Ovisvilág - Tanácsok Szülőknek Így harcol ő a köddel és sötéttel, s mikor a föld elfordul tőle éjjel, ő akkor is ott virraszt őrhelyén, s rést vág az egek sötét függönyén. Ó, jól tudom, hogy nem miattunk fénylik, de a gyümölcs, mégis csak nékünk érik, belőle árad minden, ami élet: a kezdettől változó őstenyészet. Tudom, de mindig újra meg csodálom, mikor áttör a ködlő láthatáron, tavaszidőn dicsfényben tündökölve, s ősszel, mikor búcsúzva néz a földre. G. Ferenczy Hanna: November Ne higgyetek a fénynek, a langyos déli szélnek, ne higgyetek, ti fák! Aludjatok el halkan, a párálló avarban félignyílt ibolyák. Rügyek, csak vissza, vissza! az ég akármily tiszta, most játszik álnokul. Hiába zöld a pázsit, Már a november jár itt, S mire bealkonyul - Köd gyűjt vámot a tájról, s a tétovázó fákról - mint szédült, vak szeszély - leszaggat minden éket, és szétdúl minden szépet a novemberi éj. Durván harap a levegő, számomra alig hihető, hogy érzem illatát.