Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2016. nov 16. 16:35 Modernizált sztori lett a Walesi bárdok / Fotó: életbenmaradná Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Arany János, Ady Endre. Költőóriások, vitathatatlanul bérelt helyük van a magyar irodalomtörténet legnagyobbjai között. Van azonban még valami, ami összeköti őket: mindegyikük tüdőgyulladásban halt meg (igen, még Ady is: ugyan szifilisztől szenvedett és elkapta a spanyolnáthát is, azonban a halála előtt közvetlenül 5 tüdőgyulladáson esett át). A betegség ma is komoly kockázatot jelent. A leginkább érintett korcsoport a 60 év feletti korosztály, ezért a Nyugdíjasok Országos Szövetsége (NYOSZ) úgy döntött, hogy a DeepInsight kreatív ügynökséggel együttműködésben egy szokatlan művészeti kísérlet keretében hívják fel a figyelmet arra, hogy a betegség védőoltással megelőzhető. Így történhetett, hogy most elsőször magyar költőóriások műveit élvezhetjük képregény formában, egy olyan izgalmas és népszerű műfajban, mely a képzőművészet és irodalom találkozásából született.
A WALESI BÁRDOK – Arany János Edward király, angol király Léptet fakó lován: Hadd látom, úgymond, mennyit ér A velszi tartomány. Van-e ott folyó és földje jó? Legelőin fű kövér? Használt-e a megöntözés: A pártos honfivér? S a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt' Mint akarom, s mint a barom, Melyet igába hajt? Felség! valóban koronád Legszebb gyémántja Velsz: Földet, folyót, legelni jót, Hegy-völgyet benne lelsz. S a nép, az istenadta nép Oly boldog rajta, Sire! Kunyhói mind hallgatva, mint Megannyi puszta sir. Edward király, angol király Léptet fakó lován: Körötte csend amerre ment, És néma tartomány. Montgomery a vár neve, Hol aznap este szállt; Montgomery, a vár ura, Vendégli a királyt. Vadat és halat, s mi jó falat Szem-szájnak ingere, Sürgő csoport, száz szolga hord, Hogy nézni is tereh; S mind, amiket e szép sziget Ételt-italt terem; S mind, ami bor pezsegve forr Túl messzi tengeren. Ti urak, ti urak! hát senkisem Koccint értem pohárt? Ti urak, ti urak! … ti velsz ebek! Ne éljen Eduárd?
A walesi bárdok Elmondja: Mécs Károly Olvassa el vagy hallgassa meg a verset! LINK A walesi bárdok Arany János 1857 júniusában elkezdett és valószínűleg 1861 körül befejezett, majd 1863-ban publikált történelmi balladája. A költőt a Magyarországra látogató Ferenc József osztrák császár és magyar király köszöntésére kérték fel. A császári és királyi vizitre a hatalom lelkes ünnepléssel készült. Aranytól dicsőítő üdvözlő-verset kívántak, ő azonban betegségére hivatkozva elhárította a lehetőséget, de később megírta A walesi bárdokat. Arany az alkotás középpontjába a bűn és a bűnhődés gondolatát állította. A költemény burkolt, allegorikus jelentést tartalmaz: a költőknek sohasem szabad megalkudniuk a kegyetlen, gőgös zsarnoksággal, el kell azt ítélniük, és helytállásukkal mindenkor példát kell mutatniuk. Ez a vers a magyar emberekben a remény ébrentartását szolgálta, mely az 1848–49-es szabadságharc bukása és az azt követő időszakban történt megtorlások miatt elveszettnek látszott. Sokan a szabadságharc leverése után kétségbeestek, kilátástalannak látták a helyzetet.
Az alkotók az alábbi verseket képregényesítik a következő hetekben az Életben maradnának nevű weboldalon. : A tüdőgyulladásA tüdőgyulladás valószínűleg egyidős az emberiséggel. Annyi bizonyos, hogy már az ókori görög orvos, a tüdőgyulladás tüneteit elsők között leíró Hippokratész is úgy írt róla az időszámításunk előtti 5. században, mint az a betegség, amit már "a régiek is jól ismertek". Maimonidész a 12. században már igen pontos leírását adta a tüdőgyulladás tüneteinek: "A tüdőgyulladáskor elforduló és soha el nem maradó alapvető tünetek a következők: heveny láz, szúró, mellüregi pulzus és köhögés. "A tüdőgyulladás egy igazán demokratikus betegség. Egyfelől egyaránt okozhatja bakteriális fertőzés, vírusok, gombák sőt paraziták is, másrészt szinte bárki elkaphatja, napjainkban évente 450 millió embert érint világszerte a kór. A 19. századig nagyon sokan belehaltak a tüdőgyulladásba, a 20. században azonban a védőoltások és az antibiotikumos kezelések megjelenésével jelentősen megnőtt a túlélési arány, de sajnos még így is a 10. leggyakoribb halálok a tüdőgyulladás.
Vadat és halat, s mi az ég alatt Szem-szájnak kellemes, Azt látok én: de ördög itt Belül minden nemes. Ti urak, ti urak, hitvány ebek! Ne éljen Eduárd? Hol van, ki zengje tetteim – Elő egy velszi bárd! Egymásra néz a sok vitéz, A vendég velsz urak; Orcáikon, mint félelem, Sápadt el a harag. Szó bennszakad, hang fennakad, Lehellet megszegik. – Ajtó megől fehér galamb, Ősz bárd emelkedik. Itt van, király, ki tetteidet Elzengi, mond az agg; S fegyver csörög, haló hörög Amint húrjába csap. "Fegyver csörög, haló hörög, A nap vértóba száll, Vérszagra gyűl az éji vad: Te tetted ezt, király! Levágva népünk ezrei, Halomba, mint kereszt, Hogy sirva tallóz aki él: Király, te tetted ezt! " Máglyára! el! igen kemény – Parancsol Eduárd – Ha! lágyabb ének kell nekünk; S belép egy ifju bárd. "Ah! lágyan kél az esti szél Milford-öböl felé; Szüzek siralma, özvegyek Panasza nyög belé. Ne szülj rabot, te szűz! anya Ne szoptass csecsemőt! …" S int a király. S elérte még A máglyára menőt. De vakmerőn s hivatlanúl Előáll harmadik; Kobzán a dal magára vall, Ez íge hallatik: "Elhullt csatában a derék – No halld meg Eduárd: Neved ki diccsel ejtené, Nem él oly velszi bárd.