A felülvizsgálati kérelem Az alperes álláspontja szerint a mezőgazdasági igazgatási szervnek nincs hatásköre az adásvételi szerződés, illetve az elfogadó nyilatkozat olyan értelmezésére, amely figyelembe veszi a vételár megfizetésének vizsgálatát is. Vitatta a jogerős ítélet arra vonatkozó megállapítását, hogy a felek egybefoglalt vételáron kívántak szerződést kötni. A Kúria megállapításai A Kúria a jogerős ítéletet érdemi felülbírálatra alkalmatlannak találta, mivel az eljárt bíróság úgy hozott az adásvételi szerződés semmisségét megállapító ítéletet, hogy az eladót és a vevőt hivatalból nem állította perbe.
2019. november 6. szerda. Joggers ítélet elleni fellebbezés top. 15:54 A Kovászna Megyei Törvényszék jogerős ítélete értelmében törvényes volt az a bírság, amelyet Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa rótt ki Antal Árpádra, Sepsiszentgyörgy polgármesterére a 2018 március 15-re kitűzött magyar zászlók miatt. Az ítélet kivonatát a törvényszék sajtóirodája juttatta el szerdán az MTI tudósítójának. A kivonat szerint a törvényszék elfogadta a prefektus fellebbezését a polgármesternek kedvező első fokú ítélet ellen, és megalapozatlansága miatt jogerősen elutasította Antal Árpád polgármester keresetét. Kovászna megye prefektusa március 14-én és március 15-én is 5000-5000 lejes (350 ezer forint) bírságot rótt ki Antal Árpád sepsiszentgyörgyi és Bokor Tibor kézdivásárhelyi polgármesterre amiatt, hogy az ünnepre a magyar nemzeti jelképekkel díszítették ki a városokat, és nem gondoskodtak arról, hogy minden magyar zászló mellé egy román zászló is kerüljön. Tavaly március 15-én Jean-Adrian Andrei Hargita megyei prefektus Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármesterre rótt ki 5000 lejes bírságot a városban kitűzött piros-fehér-zöld zászlókért.
Mert a magyar jelképek eltávolíttatásával a magyar közösséget alázzák meg, következetesen és mélységesen, miközben e kirekesztő folyamat karhatalmi jelleget ölt, állami szintű megtorlássá válik a jogállamiság leple alatt. Nem véletlen tehát, hogy a marosvásárhelyi táblabíróságnak a korondi ügyben hozott ítélete erőteljes tiltakozássorozatot váltott ki. V. rész: A fellebbezési eljárás és a felülvizsgálat | Zalaegerszegi Törvényszék. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) állásfoglalásában rögzítette, hogy sem a korondi önkormányzat, sem a polgármester nem követett el törvénysértést, mert a magyar feliratok ilyen típusú használatát egyetlen romániai törvény, európai vagy nemzetközi megállapodás sem tiltja, és határozottan elítélték a kisebbségi közösségek megfélemlítésére irányuló kísérleteket. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a "rosszindulat netovábbjának" tartja az igazságszolgáltatás részéről a "méltánytalan és aránytalan" pénzbüntetést, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke pedig úgy vélekedett, "a kívülálló számára is nyilvánvaló", hogy Dan Tanasă mögött egy intézmény áll, amelyet a román mély állam működtet, s eme intézményi háttérnek tulajdonította azt is, hogy a blogger többnyire sikeresen pereskedik a magyar intézményvezetők ellen.
Ha ezt valamelyikük mégis megtenné, ellene a másik fél az ítélt dolog kifogásával élhet (1642. §, 1462. Ilyen címen a bíró hivatalból is elutasíthatja a keresetet (1642. - A személyek állapotáról hozott ítéletek kivételével az ítélet jogerős, ha: 1. ugyanazon felek között, ugyanarról a kérésről, ugyanazon jogcím alapján két egybehangzó ítélet keletkezett; 2. a hasznos határidőn belül nem jelentettek be fellebbezést ellene; 3. a per fellebbviteli fokon elévült v. elálltak tőle; 4. olyan perdöntő ítéletről van szó, amely ellen az 1629. szerint nem lehet fellebbezni (1641. - A személyek állapotáról folyó ügyekben az ítélet sohasem válik jogerőssé (1643. A csatlakozó fellebbezés megengedhetősége és a beszámítási kifogás jogi természete | Kúria. Ilyennek azok az ügyek számítanak, amelyek a származás törvényességével, a →házassági kötelék kel v. együttéléssel (ill. →különválás sal - vö. 1643. ), továbbá a klerikusi v. szerzetesi állapottal kapcsolatosak. A jogerőre emelkedés hiánya ezekben az ügyekben azt jelenti, hogy ha nem is egyszerű fellebbezésre, de a fellebbviteli bíróság előtti perújrafelvételre (nova propositio causae) megfelelő feltételek esetén mindig van lehetőség (1644.
felülvizsgálatnál az LB jár el, ha van egy olyan rendelkezés, amely jogszabálysértő volt, csak akkor! nagyjából ennyi, szóval ha már van másodfokú ítélet, az jogerős és csak így van helye a fellebbezésnek, ami tulképpen nem is fellebbezés. 2004. 08:20 szia van elsőfokú ítélet, van másodfokú ítélet, ami jogérős. van olyan, hogy perújítás és felüvizsgálati kérelem, de zekenek meghatározott feltételei vannak, aminek teljesülnie kell. 2004. 08:11 Sziasztok! Tudna nekem valaki segíteni ebben a fellebbezés kérdésben? Ügyvédem nincs és nem tudom meddig húzodhat el egy ilyen tárgyalás. Már lassan egy éve megy... Előre is köszönöm!!! 2004. 10. 29. Joggers ítélet elleni fellebbezés for women. 10:15 Sziasztok! Meg tudná valaki mondani, hogy hányszor illetve meddig lehet fellebezni egy bírói döntés ellen. Alperes vagyok. Gyermek elhely. járandóság a tárgy. Addig lehetséges, amíg érveket tudok felhozni az ítelet ellen? Mikor mondják azt, hogy nincs tovább? Előre is köszönöm mindenkinek!
Kérdésként merül fel, hogy ha a szerződés szerinti vevő helyébe az elfogadó nyilatkozatot tevő lép, az szükségszerűen kihat-e az eladó jogviszonyára. A perbelépés lehetősége és a hivatalból történő perbe állítás - Jogászvilág. A Kúria szerint önmagában a vevő személyének változása nem hat ki szükségszerűen az eladó jogviszonyára, mivel az nem jár az eladói pozíció megszűnésével, a szerződés lényeges tartalmi elemeinek, például a vételár eladó számára kedvezőtlen változásának lehetőségével, mindezért az adásvételi szerződés szerinti eladót a bíróságnak elegendő a perbelépés lehetőségéről értesíteni, és őt nem kell hivatalból perbe állítania. Az adásvételi szerződés semmisségét megállapító ítélet a szerződő felek jogviszonyára nyilvánvalóan hátrányosan és szükségszerűen kihat. Következésképpen ilyen esetben nem elegendő a perbelépés lehetőségére való felhívás, a bíróságnak hivatalból perbe kell állítania a szerződő feleket. Amennyiben az érdekeltek perbe kívánnak lépni, akkor maguk választják ki, hogy melyik felet kívánják támogatni érdekeltként, de amennyiben nem kívánnak perbe lépni, vagy nyilatkozatot nem tesznek, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy az addigi jogviszonyaik változatlanul hagyását kívánják, és ezért alperesi oldalon kell érdekeltként őket perbe állítani.
Mivel mindezt hivatalból kell azt a bíróságnak megtennie, a Kúriának is hivatalból kellett észlelnie, és mivel a kötelező perbeállítás folytán az ítélet rendelkező részének szükségszerű kötelező tartalmi eleme lett volna az érintett szerződő felek perben való részvétele, ezért nemcsak tartalmi, hanem formai hiányosság is fennállt. Az adásvételi szerződés feleinek hivatalbóli perbe állításának hiánya olyan, a per lényeges szabályainak megsértése, amely egyben a felülvizsgálati eljárásban nem orvosolható formai hiányosságnak is minősül. A megismételt eljárásban a bíróságnak az alperesi oldalon érdekeltként perbe kell állítania a perbeli adásvételi szerződés szerződő feleit. Az ismertetett döntés (Kúria) a Kúriai Döntések 2021/12. számában 348. szám alatt jelent meg. Releváns jogszabályhely: 2017. évi I. törvény 20. § (6) bekezdés. Kapcsolódó cikkek 2022. január 7. A pótmagánvádló jogi képviselőjének fellebbezési joga A pótmagánvádló hozzájárulása a jogi képviselője által bejelentett fellebbezéshez nem kíván meg formalizált nyilatkozatot.