chevron_right Vagyoni értékű jog elszámolása 2021. 10. 27., 11:54 0 Tisztelt Szakértő! Egy cég 2019-ben számlázóprogramot vásárolt. Nem online számlázó, hanem számítógépre telepített program, a beszerzési ára 100 000 Ft alatt volt. A beszerzési árat vagyoni értékű jogként, az évenkénti frissítési díjat költségként számoltuk el. Értékcsökkenést nem számoltunk el. A Számviteli tv. 52. § (1) alapján azonban kellett volna, bár a hasznos élettartam ebben az esetben szerintem értelmezhetetlen. Kérdéseim: kötelező-e értékcsökkenést számolni, ha igen, elszámolható-e egyösszegben? 2. A társaság mikrogazdálkodói beszámolót készít, hamarosan elindítja a végelszámolást. A programot a végelszámolás kezdő napjától nem fogja használni. Kivezethetem-e a nyilvántartásból a megelőző nappal, attól függetlenül, hogy a használati joga tulajdonképpen a cég törlésének napjáig fennáll? A folytatáshoz előfizetés szükséges. Szakértőnk válaszát előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett kérdésekre, és elolvashatják a cikkek teljes szövegét is.
A tapasztalat az, hogy kb. 100-250 ezer Ft alapító vagyon általában elegendő egy nyílt alapítvány létrehozásához. Hangsúlyozzuk, hogy az alapító vagyon tényleges értéke jogszabályokban nem meghatározott, mértékének elfogadását az alapító okirattal összefüggően együttesen értékeli a bíróság. Az alapító vagyon lehet pénz (ez a legegyszerűbb), ingó és ingatlan dolog, illetve lehet vagyoni értékű jog, ennek hozadéka is és mindezek együttesen is. Például 100 ezer Ft készpénz és 2 db számítógép. Fontos tudni, hogy ha pénz mellett vagy helyett ingó, ingatlan vagy vagyoni értékű jog az alapító vagyon, azt az alapításkor az alapítvány rendelkezésére kell bocsátani, értékét nem kötelező, de célszerű könyvvizsgálói véleménnyel alátámasztani. Az alapító felelőssége, hogy kivel becsülteti fel az alapító vagyont. Ez a vagyontárgynak megfelelő szakértő is lehet. Ha több alapító van, akkor az általuk rendelkezésre bocsátott vagyont külön-külön fel kell tüntetni az alapító okiratban. Akár egy, akár több alapító van, az alapító vagyon teljes összegét és összetételét pontosan meg kell határozni és le kell írni.
Ha a bevételt a magánszemély csak részben fordítja a tartozásai megfizetésére, akkor azt a jövedelemrészt kell megállapítani, amely a tartozások megfizetésére fordított bevétel és a teljes bevétel különbözete alapján meghatározható. Szeretném tájékoztatni, hogy a blogbejegyzés szakmai véleménynek minősül.
A cég tevékenységének korlátozása és a pénzbírság együtt is alkalmazható. A cég megszüntetése A bíróság akkor szünteti meg a jogi személyt megszünteti, ha jogszerű gazdasági tevékenységet nem folytat, és kizárólag bűncselekmény elkövetésének leplezése céljából hozták létre, vagy a jogi személy tényleges tevékenysége bűncselekmény elkövetésének leplezését szolgálja. A fenti intézkedés alól kivétel, ha ennek következtében állami vagy önkormányzati feladat ellátása veszélybe kerülne. A jogi személy, cég tevékenységének korlátozása A bíróság a jogi személy tevékenységét a egy évtől három évig terjedő időtartamra korlátozhatja, és ezen eltiltási idő alatt a jogi személy nem végezheti a bíróság által meghatározott tevékenységeket. Ez lehet eltiltás közbeszerzési pályázatoktól, koncessziós szerződéstől, nem részesülhet állami, önkormányzati vagy EU-s támogatásban. Pénzbírság céggel szembeni büntetőjogi intézkedésként A kiszabható pénzbírság legalább 500. 000 Ft legmagasabb értéke a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értékének a háromszorosa.
Adómentes a termőföld értékesítésből származó teljes jövedelem, ha a magánszemély a termőföldet úgy adja el az előzőekben említett személyeknek, hogy az adásvétel a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény szerinti részarány-tulajdon megszüntetését eredményezi. Adómentes a termőföld értékesítésből származó jövedelem, ha a magánszemély a termőföldet - olyan regisztrációs számmal rendelkező, magánszemély állattenyésztőnek adja el, aki a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig az állattartó telep takarmánytermelésére használja, vagy - olyan magánszemélynek értékesíti, aki az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítására legalább 10 évre bérbe adja. A törvény az adómentesség egyik feltételeként határozza meg az 5 és 10 éves hasznosítási időszakot. Az 5, vagy 10 éves időszak kezdő napja a birtokbaadás napja, de legkésőbb az adásvételi szerződés keltét követő 12. hónap utolsó napja.
Dr. Bátki Pál ügyvéd A büntetőjogi felelősség hagyományosan csak magánszemélyeket terhelhetett. Unós csatlakozásunkat követően azonban megnyílt a lehetőség arra, hogy jogi személyekkel, cégekkel szemben is büntetőjogi intézkedéseket kerüljenek alkalmazásra. Milyen esetekben alkalmazhatók büntetőjogi intézkedések jogi személyekkel szemben? Cégekkel szemben akkor alkalmazható büntetőjogi intézkedés, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára vagyoni előny szerzését célozta vagy eredményezte. (Tipikusan ilyen a költségvetés csalás bűntette) További feltétel, hogy a szándékos bűncselekményt az ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, illetőleg ezek megbízottja a jogi személy tevékenységi körében követte el, vagy tagja vagy alkalmazottja a jogi személy tevékenységi körében követte el, és azt a vezető tisztségviselő felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése megakadályozhatta volna. A büntetőjogi intézkedések alkalmazhatók akkor is, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára vagyoni előny szerzését eredményezte, és a jogi személy ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője a bűncselekmény elkövetéséről tudott.
Alapító vagyon nélkül alapítvány nem hozható létre. Annak mértéke a jogszabályokban nem meghatározott, ezért nehéz megítélni, hogy mekkora és milyen összetételű legyen. Hogy az alapító vagyon elegendő-e, azt a bíróság dönti el az alapítvány bejegyzésekor. A bíróság vizsgálja az alapítvány céljait és az ehhez rendelt vagyon arányát. Ha az alapító zárt alapítványt hoz létre, akkor az alapító vagyonnak akkorának kell lenni, hogy az alapítvány céljai abból vagy annak hozadékából megvalósíthatóak legyenek. Zárt alapítvány esetén ugyanis a vagyon csatlakozással, adományokkal nem növelhető. Nyílt alapítvány esetén akkora vagyont kell alapításkor rendelkezésre bocsátani, hogy az alapítvány működését megkezdhesse. Ebben az esetben ugyanis a vagyon adományokkal, gazdálkodással, esetlegesen vállalkozási tevékenységgel tovább növelhető. Nyílt alapítvány esetén is elég nehéz meghatározni a működés megkezdéséhez szükséges mértéket, de számítási alap lehet 1-2 havi bérleti díj, telefon előfizetési díj stb.