Túrmezei Erzsébet Versei

Túrmezei Erzsébet Túrmezei Erzsébet: OKTÓBER 31 UTÁN Vitára senki sem jelentkezik. De a tételek világgá repülnek, mint fészekhagyó madarak. Már nyomtatott lapon suhannak, most még latinul, holnap németül, azután mindenféle nyelven. S a wittenbergi szerzetes, teológia tudós doktora, döbbenve nézi röptüket. "Istenem, Istenem! Ha Te játékot akarsz kezdeni szegény szolgáddal, énvelem, Temagadért cselekedd egyedül! S oltalmazz, bele ne keverjem tulajdon bölcsességemet! " A tételmadarak suhanó röptét megállítani többé nem lehet. Luther lázasan írni kezdi hát tételeinek magyarázatát: "Az egyház reformációra szorul. És az nemcsak a pápák dolga, hanem az egész nagyvilágé, s méginkább magáé az Istené. Mikor jön el, Õ tudja egyedül. " És mélyet sóhajt: Bár ma kezdené! Bár ma virradna boldog hajnala! Túrmezei Erzsébet: Fületlen bögre » Virágot egy mosolyért. Nem sejti még, hogy amit várva vár, Isten már el is kezdte – általa.

• Túrmezei erzsébet adventi versei

Túrmezei Erzsébet Adventi Versei

Voltál már az alkalom temetésén? Verik a koporsófödeletfagyos téli göröngyök, s a szívedet göröngynehéz miértek:Miért nem tetted? Miért nem adtad? Miért nem mondtad? Felelj: miért nem? … Ezer alkalmat temetünkminden temetésen. Hiába koszorú, virágsíron, ravatalon…Verik a koporsófödeletfagyos téli göröngyök…Elmúlt az alkalom. Neki sebei voltak, hogy nekünk ne legyenek, hogy nekünk ne égjenek, gyógyulva hegedjenek. Hordott keserű átkot, hogy mi átoktól mentek, bűnt, egy világnak szennyét, hogy mi tiszták és szentek, kegyetlen kínhalált, hogy mi élők lehessünk. És gyűlöletből ácsolt, kemény keresztet hordott, hogy szeressünk, szeressünk, harmadszor is szeressünk. Váltság – – – – – S ha nekünk mégis vannak sebeink, mélységes mélyek, be nem … Olvass tovább Pünkösd előtt – sóvárgás titkos mélye. Túrmezei erzsébet adventi versei. Pünkösd előtt – ígéretek zenéje. Pünkösd előtt – esedezés, esengés. Pünkösd előtt – halk hajnali derengés. Pünkösd előtt – szent vágyak mozdulása. Pünkösd előtt – koldusszív tárulása. Csendesen várni – várni, hinni, kérni!

Vitára senki sem jelentkezik. De a tételek világgá röpülnek, mint fészekhagyó madarak. Már nyomtatott lapon suhannak, most még latinul, holnap németül, azután mindenféle nyelven. S a wittembergi szerzetes, teológia tudós tanára döbbenve nézi röptüket: "Istenem, Istenem! Ha Te játékot akarsz kezdeni szegény szolgáddal, énvelem, Temagadért cselekedd egyedül! S oltalmazz, bele ne keverjem tulajdon bölcsességemet! " A tételmadarak suhanó röptét megállítani többé nem lehet. Luther lázasan írni kezdi hát tételeinek magyarázatát: "Az egyház reformációra szorul. Turmezei erzsebet versei. És az nemcsak a pápák dolga, hanem az egész nagyvilágé, de méginkább magáé az Istené. Mikor jön el, Ő tudja egyedül. " És mélyet sóhajt: Bár ma kezdené! Bár ma virradna boldog hajnala! Nem sejti még, hogy, amit várva vár, Isten már el is kezdte – általa.